Hét ellenzéki párt is lemaradhat az EP-mandátumról.
21 kutatóközpont
Óriásit romlott, majdnem Gyurcsány Ferenc szintjére süllyedt a leköszönő államfő megítélése Budapesten.
Nagy a kontraszt Debrecennel szemben.
A vidéki lehetőségeknél lényegesen jobbnak látják a fővárosi életet a budapestiek, de Európa nagyvárosaihoz képest fordított a képlet.
Milyen társadalmi támogatottsága lehet egy „illiberális” rendszerben a liberális gazdasági és társadalompolitikai elképzeléseknek?
Elsősorban a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt erősödött.
Most vasárnap a budapestiek 49 százaléka a főpolgármesterre szavazna.
A szavazók jelentős többsége úgy látja, hogy nincs demokrácia Magyarországon, a relatív többség egyenesen a maffiaállam kifejezést tartja a legtalálóbbnak a rendszer leírására.
A választók több mint fele nem tartja tisztának és szabadnak a hazai választásokat. Ez jóval több az Orbán-ellenes ellenzéki törzsszavazók számánál, magában foglalja a pártnélküliek kétharmadát, de még a kormánypárti tábor egy nem elhanyagolható kisebbségét is.
A 21 Kutatóközpont felmérése szerint jelentősen csökkent a klímaváltozás-tagadók aránya Magyarországon, sőt tízből kilencen súlyos problémának tartják az éghajlat változását.
A csúcsra járatott bevándorlásellenes kormánykommunikáció megtette a hatását: a társadalom többsége erős fenntartásokkal kezeli a migrációt, és bár megkülönböztet bevándorlói csoportokat, de még a kulturálisan közelinek tekinthetőknek is inkább hűvös értékeléseket ad.
Egy messzemenőkig az EU oldalán elkötelezett ellenzéki blokk áll szemben egy kritikus és ellentmondásokkal terhelt, de végsősoron az EU-tagságunk és egy erős Európai Unió szükségszerűségét elfogadó kormánypárti szavazótáborral.
A kormányfő és a főpolgármester fej-fej mellett áll elutasítottságban.
A kormányt a lakosság fele, az uniót a harmada hibáztatja az Erasmus-ügyért.
A 21 Kutatóközpont megbízásából az Iránytű Intézet végezte azt a vizsgálatot, amely szerint a DK szavazóinak 42 százaléka is úgy véli, segítené a kormányváltást, ha Gyurcsány hátrébb lépne, Márki-Zay megítélése is ellentmondásos az ellenzéki táboron belül.
Tíznél több billegő körzetet is eldönthetnének a külföldön élő magyarok az ellenzék javára, ha online is szavazhatnának, de már az is jelentősen növelné a részvételi kedvüket a választáson, ha kevesebbet kellene utazniuk a szavazáshoz. Ez derül ki a 21 Kutatóközpont tanulmányából, amely a szavazói hajlandóság mellett a pártpreferenciát is mérte a kivándorolt magyarok több százezres létszámú közösségének körében.
A 21 Kutatóközpont és az Iránytű készítették, amerikai tanácsadókkal és modellel dolgozva.
A 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete közös felméréséből az is kiderült, hogy a távoktatásra való átálláshoz a tanárok alig kaptak munkáltatói segítséget, illetve kirajzolódik az is, mennyire eltérő mértékben rendelkeznek a diákok a digitális oktatáshoz szükséges eszközökkel.
Az ellenzéki választók hajlandóak átszavazni a pártjuk megállapodásának megfelelően, de az ellenzék még mindig csak félúton van a fideszes kétharmad és a saját abszolút többsége között, számos tényezőnek kellene változnia ahhoz, hogy ne a kormányoldal legyen a következő választás egyértelmű esélyese. Elemzés.
Zavaros múltú jelölttel teszteli vasárnap az összefogást az ellenzék egy olyan választókerületben, amilyeneket sorra kell nyernie másfél év múlva a kormányváltáshoz. Annál is inkább, mert egy elemzés szerint még két százalékpontos ellenzéki szavazattöbblet esetén is újból a Fidesz alakíthatna kormányt.
Habár a választók jelentős része a legutóbbi két országgyűlési választáson azért szavazott a Fideszre, mert kedvezőnek ítélte anyagi helyzetének alakulását, éppen a legszegényebb társadalmi csoportban a legnagyobb a kormány népszerűsége, míg a felső 10 százalékhoz tartozók többsége ellenzéki. Miért van ez, és hogyan változtathat rajta a koronavírus-járvány?
