Belföld

Fideszes politikusok állítják: óriási összegeket buknak a lombkoronasétány-beruházásokon

FACEBOOK/CIVISBICIKLIS
FACEBOOK/CIVISBICIKLIS
A Nyírség egyik vezető fideszes politikusa szerint nagy hiba volt egy tarvágásra lombkoronasétányt telepíteni. Bár a kívülálló komoly üzletet sejthet annak hátterében, ha egyszerre három, egymáshoz közel élő kormánypárti politikus is belevág a saját erdejében egy uniós támogatással megvalósuló magánberuházásba, ám ők azt állítják: sokat buknak a projekteken.

Már a Nyírség egyik vezető fideszes politikusa is azon a véleményen van, hogy párttársa, Nyírmártonfalva polgármestere igen komoly hibát követett el, amikor a vágás előtt álló erdejébe telepített lombkoronasétányt.

Filemon Mihály az elmúlt hetekben azzal szerzett magának országos ismertséget, hogy kiderült, egy lombkorona, sőt fa nélküli területre építtetett fel egy uniós pályázattal finanszírozott lombkoronasétányt. A saját erdejében felépített faépítményre magánszemélyként 60 millió forintos támogatást nyert, ám mire elkészült a szerkezet, tarra vágatta körülötte az erdőt. A botrány kipattanása után a polgármester azzal vágott vissza az építkezést érő kritikákra, hogy az uniós pályázat nem tartalmazott olyan előírást, hogy milyen magas erdőnek kell lennie a lombkoronasétány körül.

A pusztában álló lombkoronasétány képe rövid idő alatt mémmé vált, az abszurd faépítmény lett az uniós pénzek elherdálásának legújabb szimbóluma.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés fideszes alelnöke azt mondta a 24.hu-nak, egyetért azzal, hogy nem lett volna szabad egy favágás előtt álló területen elkezdeni a beruházást. Tasi szerint valóban „magyarázhatatlan és védhetetlen”, hogy a faépítmény egy tarra vágott terület közepén áll, még akkor is, ha Filemon földje jogilag a fák kitermelése után is erdőnek minősül.

A beruházást ezzel nem lehet megmagyarázni a nyilvánosság előtt

– közölte Tasi. Ám szerinte hiba csupán Filemon elhíresült, konkrét projektjében volt, azzal egyáltalán nincs baj, hogy uniós forrásból finanszírozták a lombkoronasétányok építését, mert azok máshol „az erdők közösségi használatát segítik”.

Nem véletlen, hogy Tasi Sándor továbbra is támogatja az ilyen típusú uniós pályázatokat: Nyírmártonfalva szomszédságában, Nyíradonyban Filemon Mihállyal egy időben ő is építtetett egy hasonló szerkezetet a saját, nemrégiben újratelepített erdőjében. Erre a kirándulóhelyből, tájházból és lombkoronaösvényből álló projektre bruttó 61,5 millió forintos támogatást nyert uniós forrásból.

Ugyanott kezdett lombkoronasétány építésébe Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője is. Ő bruttó 64 millió forintot nyert erdei lombkoronaösvényre és a hozzátartozó kirándulóhelyre.

Tasi Sándor mellett Tasó Lászlót is megkérdeztük, hogy megtudjuk, miért vágtak bele a Nyírségben egyszerre többen, ráadásul egymás közelében élő kormánypárti politikusok lombkoronasétány-építésbe. Tasó szerint lejárató kampány zajlott Filemon ellen, ami fals képet alakított ki az erdei beruházásokról, országos szinten valójában alig néhány erdőtulajdonos vállalkozott hasonló projektre. A fideszes országgyűlési képviselő szerint a pályázati kiírás sajátosságai, valamint a finanszírozási és a fenntartási nehézségek miatt az erre rendelkezésre álló uniós keret felét sem tudták elkölteni, és mindössze nyolc olyan beruházás indult el, amely sétányok mellett fitnesz-, játék-, interaktív-, pihenő-, vécé és más további elemeket is tartalmaz. Tasó szerint Filemon ügyében félretájékoztatták a közvéleményt:

Az optikai látvány lehet, hogy felborzolja az emberek idegeit, de nem vették figyelembe, hogy folyamatban lévő beruházásról van szó, Filemon Mihály még nem adta át, nem fejezte be a lombkoronasétányt, telepíti a nagy magasságú fákat.

Mind Tasi, mind Tasó azt állította lapunknak, hogy nem az uniós pénzek megszerzése miatt vágtak bele a beruházásba, hanem a közjó érdekében. Arról beszéltek, hogy a sétány miatt hitelt kellett felvenniük, és számításaik szerint a végén sokmilliós veszteséggel zárják majd a projektet.

A pályázati kiírásra azért volt ennyire szembetűnően kevés érdeklődő, mert azzal indul, hogy bele kell forgatni a 20 százaléknyi, összesen 16,2 millió forint önerőt, és be kell nyelni több mint 17 millió áfatartalmat

– magyarázta Tasó László. A kormánypárti képviselő – aki egy Facebook-videóban már érvelt a beruházás haszna mellett – elárulta, hogy tovább növeli a pályázattal vállalt terheket az is, hogy öt évig saját költségen kell fenntartani, kijavítani vagy pótolni a megépített elemeket.

Tasó László saját lombkoronasétányán/FACEBOOK

Tasi Sándor annyiban azért árnyalta a képet, hogy elmondta: amikor a beruházás első részletéről tárgyaltak, még arról volt szó, hogy egy összegben kifizetett támogatást kapnak a projektre, és ez motiválta őket.

Sajnos közben a pályázati kiírás módosult, és akkor jöttünk rá, hogy hoppá, tenni kell hozzá saját tőkét is. De ha már átminősítettük közjóléti kategóriába az erdőt, akkor az ember tényleg hozzáteszi a szükséges pénzt

– mondta a fideszes közgyűlési alelnök.

Mindkét politikus hangsúlyozta, az uniós pályázati pénzből még nem kaptak semmit, ezért a kivitelezési munkálatok elvégzéséhez 50 milliós banki hitelt vettek fel. Egyébként Tasó 2022-es, legutóbbi parlamenti vagyonnyilatkozata szerint az utóbbi időszakban valóban 7-ről 57 millióra nőtt a pénzintézetek felé fennálló tartozása.

Egy éve fizetem a rendelkezésre állás és a kölcsön folyósításának kamat- és járulékköltségeit, a beérkezett részszámlákat, és közben egyetlen eurócentet sem vettem fel

– közölte Tasó László hozzátéve, hogy a kivitelező cégnek már kifizette az uniós támogatásnak megfelelő nagyságú összeget.

A közbeszerzési értesítő szerint mindhárom fideszes politikus területén ugyanaz a nyíregyházi központú cég, a HCInternational Kft. dolgozott a sablonszerűen megvalósuló beruházásokon. A cég tulajdonosát hiába kerestük, az elmúlt napokban nem vette fel a telefonját, így nem tisztázhattuk, hogy milyen tételekből áll össze az erdei sétányok költségvetése. Kerestük a támogatásokkal kapcsolatban az agrártárcát is, hogy megtudjuk, országszerte uniós finanszírozásból ténylegesen hány lombkoronasétány-beruházás indult el, illetve a botrány után mi lesz a pályázatok sorsa. A tárca eddig nem válaszolt az elküldött kérdésekre.

Az uniós támogatások felhasználását a kipattant botrány után több szerv is vizsgálhatja. A Transparency International Magyarország ugyanis az Integritás Hatósághoz juttatott el egy hivatalos kivizsgálás iránti kérelmet, az üggyel rendszeresen foglalkozó Hadházy Ákos parlamenti képviselő, illetve Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője pedig az OLAF-hoz, vagyis Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult bejelentéssel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik