182 igen és 6 nem szavazattal elfogadta a magyar parlament Finnország NATO-csatlakozását. A kormánypártok, valamint az ellenzéki összefogás jelenlévő képviselői mind támogatták a határozatot, csak a Mi Hazánk szavazott ellene. Összesen 11 képviselő nem szavazott, de mindannyian előre bejelentették hiányzásukat.
Svédország csatalkozásáról nem szavazott az Országgyűlés.
Ahhoz, hogy megértsük, miért, először a hátteret kell ismerni.
Az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, korábban nem várt reakciókat váltott ki az északi országokból. Ezek az Oroszországgal határos vagy a határhoz közel fekvő országok korábban katonailag semlegesek voltak, legalábbis nem léptek be szövetségesi rendszerekbe. A támadás után viszont Svédország és Finnország együtt kérte a felvételét 2022. május 18-án. A NATO gyorsan szerette volna a bővítést lezárni, ezért a hivatalos társulási szerződést már július 5-én aláírták mindkét országgal.
Ahhoz azonban, hogy a két ország csatlakozhasson, minden NATO-tagországnak ratifikálnia kell a lépést, majd kihirdetni azt. Ez azt jelenti, hogy a tagországok parlamentjeinek is szavaznia kell róla. A legtöbb tagországnak ezzel nem is volt problémája, az azóta eltelt időszakban két tagországon kívül már mindenki ratifikálta a csatlakozásokat.
Hamar kiderült viszont, hogy Törökország nem lesz ennyire egyszerű eset. A törököknek elsősorban a svéd csatlakozással volt problémája, az országban ugyanis a török kormánnyal ellenséges viszonyt ápoló kurdok közül sokan kerestek menedéket. A törökök kérése leginkább az volt, hogy az általa terroristának tartott kurdokat adják ki Törökországnak. A finnekkel nem volt hasonló probléma, de a két ország együtt szeretett volna csatlakozni.
Azt, hogy a magyar kormány, amely elméletileg támogatja ugyan a csatlakozást, miért húzza az időt, sokan és sokáig próbálták megfejteni. Egyértelmű válasz erre nem született, de a legtöbbet az ügyről akkor tudhattunk meg, amikor bő félévnyi időhúzás után a Fidesz-KDNP-frakciók vezetése egy kihelyezett frakcióülés után közölte, hogy hiába kérte Orbán Viktor miniszterelnök a két frakciótól, hogy támogassák a döntést, vita volt róla. A miniszterelnök is arra utalt, hogy a Magyarországot érő támadások lehettek a vita alapjai.
Végül a kormánypártok úgy döntöttek, hogy delegációt küldenek Svédországba és Finnországba, hogy a két ország vezetőivel találkozzanak. A delegációban vezető kormánypárti politikus nem volt, két EP-képviselő, Hende Csaba parlamenti alelnök és az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt utazott ki, hogy kérdezősködjön.
Annak ellenére, hogy a kormány korábban arról beszélt, megvárják a delegáció visszatérését, és utána szavaznak a két csatlakozásról, végül csak a finn csatlakozást tűzték napirendre. Valójában nem indokolták meg, hogy miért nem szavaznak a svédekről, de Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója listázta, hogy melyek voltak azok a tiszteletlen nyilatkozatok, amelyekkel problémájuk volt. Ezeket a jelenlegi jobbközép svéd kormány tagjai mondták, és az Orbán-kormány és az EU viszonyáról, illetve a magyarországi jogállamiságról szóltak.
Hivatalosan senki nem erősítette meg azt, hogy a magyar és török döntésnek köze lenne egymáshoz, de érdekes egybeesés, hogy Kocsis Máté frakcióvezető kevéssel azután jelentette be, hogy a finn csatlakozásról előbb szavaz a parlament, mint ahogy azt a törökök is bejelentették. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón elmondta, hogy támogatni fogják a svéd csatlakozást, de azt nem sikerült kihúzni belőle, hogy mikor, azt valószínűsítette, hogy még tavasszal.
