Magyarország megduplázza a pakisztáni hallgatóknak adható egyetemi ösztöndíjas helyek számát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. Eszerint a hatalmas érdeklődésre – vagyis az idei több mint tizenkétezer pályázóra – tekintettel évi kétszázról négyszázra emelik az ösztöndíjas helyek számát.
Ez annak kapcsán hangzott el, hogy Bilaval Bhutto Zardari pakisztáni külügyminiszter szerdán Budapestre látogatott. Az erről szóló hosszú MTI-közlemény érdemi része itt le is zárul. Szijjártó a miniszteri látogatás ürügyén azonban a továbbiakban hosszan fejtegeti a magyar kormány külpolitikájának sajátosságait, olyan módon, hogy párhuzamokat állít fel Pakisztán és Magyarország között.
Szijjártó elmondása szerint Magyarország és Pakisztán esetében hasonlóság az „instabil környezet, mivel mindkét ország komoly biztonsági kihívásokkal szembesül a szomszédságában”. Ezzel a külügyminiszter Pakisztán nyugati szomszédjára, Afganisztánra is utalhatott, ahol ugyan háború nincs, de az amerikaiak által vezetett koalíciós erők kivonulása után a tálib mozgalom vette át a hatalmat, ami sok szempontból feszültté tette a helyzetet.
Mindkettőnk esetében világos az is, hogy a külpolitikai döntéseinket nagyhatalmi elvárások és baráti útmutatások közepette kell, hogy meghozzuk, s ennek ellenére Magyarország és Pakisztán is képes volt arra az elmúlt években, hogy fenntartsa szuverén külpolitikáját
– sorolta a további vélt hasonlóságokat Szijjártó Péter.
A pakisztáni külügyminiszter látogatása ürügyén kifejtette továbbá, hogy a két ország történelméből és elhelyezkedéséből fakadóan egyaránt megtanulta, hogy a
kommunikációs csatornákat mindig nyitva kell tartani.
„Ha engednénk azok nyomásának, akik azt akarják elérni, hogy a kommunikációs csatornákat elzárjuk, akkor gyakorlatilag feladnánk a reményt arra nézvést, hogy elkerüljük a múltban már bekövetkezett szörnyűségeket” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.
A „kommunikációs csatornák nyitva tartása” legutóbb akkor került szóba, amikor Szijjártó Péter Minszkbe utazott, ahol a Fehérorosz külügyminiszterrel találkozott. Akkor azt közölte, arra számít, hogy sokan fogják támadni a minszki látogatása miatt.
Magyarország szerinte az idők során azt a leckét is megtanulta, hogy ha Kelet és Nyugat konfliktusba kerül, azon Közép-Európa csak rajtaveszít.
„Ezért nem akarunk újabb kelet-nyugati konfliktust, nem akarunk blokkosodást, nem akarunk nyomásgyakorlást” – mondta.
Szijjártó a magyar kormány több mint fél évtizedes slágertémáját, a migrációt is előhúzta, szerinte a kiváltó okok csak súlyosbodnak, például a terrorfenyegetettség és a szélsőséges ideológiák térnyerése révén.
„Ha Pakisztán nem lenne ilyen elkötelezett az illegális migráció megállításában, akkor Európára és földrajzi okokból ezen belül Magyarországra a jelenleginél is sokkal nagyobb illegális migrációs nyomás hárulna” – vélekedett, az azonban nem került szóba, hogy a terrorfenyegetés az utóbbi nagyjából fél esztendőben épp Pakisztánban növekedett a leglátványosabban.
Legutóbb a hétvégén például Karacsiban foglalta el a rendőrség főhadiszállását az Iszlám Állam helyi szervezete, de pár héttel ezelőtt több mint százan meghaltak egy mecsetben végrehajtott öngyilkos merényletben Pesavar városban, amit egy rendőrnek álcázott támadó hajtott végre.
Gazdasági kérdésekről szólva Szijjártó kiemelte, hogy mára gyakorlatilag a Mol maradt az egyetlen nyugati energiavállalat, amely nem vonult ki a dél-ázsiai országból, hanem a pakisztáni ellátás biztonságához hozzájárulva, több mint 800 embernek munkát adva folyamatosan beruházásokat hajt ott végre.
