A MÁV nem ad ki információt arról, hogy mekkora összeget költ a több mint 2 milliárd dollár (aktuális árfolyamon 840 milliárd forint) értékű Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez szükséges ingatlanok megvásárlására.
A kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait már korábban 10 évre titkosították, a Népszava cikke szerint a titkosítás egyre inkább kiterjed kisajátítási megállapodásokra is.
A MÁV a Juharos ügyvédi irodára bízta a kisajátítási eljárások levezénylését. Az iroda tulajdonosa Juharos Róbert, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Józsefváros jelenlegi önkormányzati képviselője.
A kisajátítás törvényi menetrendje szerint az ügyvédi iroda először igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményezi az illetékes kormányhivatalnál, ahol megállapítják az ingatlanért fizetendő kártalanítási összeget. Ez alapján az ügyvédi iroda ajánlatot tesz az ingatlan tulajdonosának. Ha az elfogadja az ajánlatot, akkor a szerződés aláírása és a vételár kifizetése után 60 napon belül ki is kell költözniük, ha a telken nincs lakóház, akkor 15 nap az átadási határidő.
Ha viszont a tulajdonos nem fogadja el az árat, akkor kisajátítási eljárás indul.
A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit az ügyvéd is ajánlott. De az se sokat változtat, ha a második szakvélemény az elsőnél nagyobb összegről szól – előfordult már kétszeres ár is –, mivel ebben az esetben a kormányhivatalon múlik, melyiket fogadja el. Ha a kormányhivatal mégis a magasabb kártalanítási összeg mellett döntene, akkor pedig a MÁV támadja meg a bíróságon a határozatot – közölte a MÁV vagyongazdálkodási igazgatója. Természetesen az ingatlan tulajdonosa is bírósághoz fordulhat.
A lap információi szerint Taksonyban a 154 érintett ingatlanból szeptemberre 31 tulajdonos utasította vissza a MÁV ajánlatát. A helyi fórumon az egyik felszólaló, akinek több ingatlana is érintett volt a kisajátításban, de ő végül elfogadta a MÁV ajánlatát, megjegyezte: „nagyon látszik, hogy Magyarország hitelből építi a vasutat, úgy is kezelik a kisajátított föld értékét. Az M0-s déli szakaszának megépítésénél egészen más négyszögöl kisajátítási árat fizettek, pedig a földminőségek nagyjából egyformák”.
Némi támpontot ad a kártalanítási összegekről Kelebia község idén márciusi testületi ülésének jegyzőkönyve, amikor a képviselők arról döntöttek, hogy elfogadják a MÁV által a Juharos ügyvédi iroda útján megajánlott árat a kisajátítandó öt ingatlanra. A község csaknem 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot.
Kiskőrösön akad olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületi kisajátításnál 1685 forintos négyzetméterár is fellehető.
A lap megkereste a kisajátításokkal kapcsolatban a MÁV-ot is, de válasz helyett csupán annyit közöltek, hogy a „Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény alapján kiemelten közérdekű beruházásnak minősül”.
