Mohos Márton / 24.hu
Belföld

A szívhang meghallgatásához kötné az abortusz elvégzését a Mi Hazánk

Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a parlamenti plenáris ülés hétfőn. Keresztes László Lóránd arról beszélt, hogy a Sajó folyóba már három hónapja ömlik a szennyeződés. A képviselő személyesen is járt a helyszínen és arra kérte a kormányt, hogy intézkedjenek az ügyben.

Az LMP-s képviselő elmondta, hogy azóta sem történt semmi és naponta 2 és fél tonna szennyeződés kerül a folyóba, és a szlovák hatóságok még csak vészhelyzetet sem hirdettek. Keresztes azt mondta, nem örült Nagy István miniszter minapi facebookos hozzászólásának, miszerint ő Szlovákiában nem illetékes.

Keresztes arról érdeklődött, hogy a kormány kért-e már tájékoztatást a kormány és hogy milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy megszűnjön a szennyeződés, valamint, hogy milyen kármegelőző lépésekre készülnek. A politikus azt kéri, hogy a leghatározottabb döntéseket hozza meg a kormány arra készülve, amikor a szennyezőanyag már konkrétan mérhető lesz a Sajó magyarországi szakaszán.

Farkas Sándor válaszában azt mondta, hogy nem először tapasztalnak szennyeződést a magyar folyókon, de jelen esetben a szennyeződés nem észlelhető a magyar szakaszon, és nem vettek észre halpusztulást sem. Elhangzott, hogy vas-oxid tartalmú anyag került a folyóba, amely nem mérgező, és hogy Nagy István agrárminiszter hamarosan Szlovákiába látogat.

Berki Sándor, a Párbeszéd képviselője elsőként szólalt fel a parlamentben és elmondta, hogy „vidéki magyar romaként” nagy megtiszteltetés ez számára. „Mindent meg kívánok tenni annak érdekében, hogy méltóképpen képviseljem honfitársaimat” – jegyezte meg. Elmondta, hogy a kormány roma stratégiája papíron ígéretesnek tűnik, de kérdés, hogy ebből a stratégiából mi fog valójában megvalósulni. Emlékeztetett, hogy bár az előző Fidesz-kormányoknak voltak jól hangzó roma programjai, a valóság egészen más.

Berki szerint a roma ügy nem párt-, és nem jobb- vagy baloldali kérdés, hanem felül kell emelkedni a pártkérdéseken és közösen kell kidolgozni egy olyan eredményes roma stratégiát, amely az egész magyar társadalom egészének hasznos lenne. Emlékeztetett, hogy bár páratlan adottságokkal rendelkezik, Nógrád megye az ország egy leginkább leszakadt térsége. „Büszke magyar cigánynak vallom magam” , jelentette ki és megerősítette, hogy minden magyart képviselni szeretne. Egyúttal felajánlotta segítségét az egyéniben mandátumot nyert képviselőknek.

Kontrát Károly (Fidesz) válaszában megköszönte a segítség felajánlását és azt mondta, hogy elfogadják azt. Elmondta, hogy három éves felzárkóztatási programok készültek, valamint létrejöttek koordinációs tanácsok is a programok végrehajtásának érdekében. Kiemelte, hogy a 17 évesnél fiatalabb korosztályban jelentősen javult a szegénységgel sújtottak aránya, ugyanakkor még a kormány sem elégedett. Kiderült az is, hogy a részben állami forrásból működő tanodák naponta 5500 diáknak segítenek, de szeretnék, ha ez a szám is növekedne. A 11 roma szakkollégiumban évente több mint 300 diák képezheti magát. „A felzárkóztatás fontos nemzeti kérdés” – zárta beszédét.

Az abortusz elvégzését a Mi Hazánk ahhoz kötné, hogy a művi terhesség-megszakítás előtt az anyának kötelezően meg kelljen hallgatnia a magzat szívhangját – mondta el napirend előtti felszólalásában Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa. A párt meggyőződése, hogy az élet a fogantatástól fogva kezdődik és a magzatoknak ugyanolyan joguk van, mint a megszületett embereknek. A politikus azt mondta, hogy nem szeretne senki felett pálcát törni, de azt mondta egy külföldi felmérésre hivatkozva, hogy azoknak a nőknek a 95 százaléka, akiktől megtagadták az abortuszt, egy év múlva már örültek neki, hogy nem végeztek el rajta.

Rétvári Bence államtitkár nem adott konkrét választ Dúró felvetésére, helyette az elmúlt 12 év családbarát politikájának intézkedéseit részletezte, például azt, hogy a termékenységi arányszám növekedésével plusz 125 ezer gyerek született meg, ami a legnagyobb volt az Európai Unióban. A házasságkötések száma utoljára az 1940-es években és az 1980-as évek közepén volt hasonló. Elmondta azt is, hogy terhesség-megszakítások száma 1970 környékén volt a legmagasabb, a mainál legkevesebb utoljára 1954-ben volt.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) témája a pedagógusok helyzete volt, többek között az, hogy miközben nőttek a pedagógusok adminisztrációs terhei, nem nőttek a bérek, ez pedig tovább gyorsítja a pályaelhagyást. Hozzátette, hogy a pedagógusok bérét „most azonnal” meg kell emelni, ráadásul ennek szükségességét a Fidesz is elismerte, sőt, Orbán Viktor még a választás után is 10+10+10 százalékos béremelésről beszélt és arról, hogy amit vállaltak, azt el kell végezni.

Kunhalmi hozzátette, hogy a kormány terveiben most már az látszik, hogy erősen korlátoznák a sztrájkjogot és hogy nem véletlen, hogy az oktatás helyzete az új kormányban a belügyminisztériumhoz került. Javaslatuk szerint azonnali, egyszeri és radikális béremelésre van szükség, valamint arra, hogy továbbra is minimálbérhez kössék a pedagógusok béremelését. Azt is javasolták, hogy a pedagógusnapra tekintettel kapjanak idén 100 ezer forintos Erzsébet-utalványt, tekintve arra, hogy milyen emberfeletti teljesítményt kellett nyújtaniuk a koronavírus-járvány alatt.

A felszólalásra ismét Rétvári Bence reagált, aki elmondta, hogy a járvány alatt a kormány kétszer 10 százalékos béremelést hajtott végre, majd arról beszélt, hogy az MSZP-kormány idején a válság alatt elvettek egy havi bért a közalkalmazottaktól. Rétvári szerint a szocialisták voltak azok, akik bezárták a kistelepülési iskolákat és fizetőssé tették a pedagógusképzést, valamint elbocsátottak 15 ezer pedagógust.

Igaza van a tanároknak, amikor azt mondják, hogy magasabb bérre van szükségük,

tette hozzá Rétvári, majd visszatért arra, hogy mit csináltak az MSZP-kormányok. Hozzátette, a pedagógusok számíthatnak arra, hogy a kormány minden tőle telhetőt meg fog tenni értük.

Gelencsér Ferenc (Momentum) arra panaszkodott, hogy nem zajlanak építő jellegű és minőségi viták a parlamentben. Gelencsér szerint nem intellektuális, hanem erkölcsi hiányosság ennek az oka, amelynek során a Fidesz tagjai sorra támadják az ellenzék tagjait, azonban arra nem hajlandók, hogy érdemi párbeszédet folytassanak velük. Egy tíz éves konjunktúra idejében a kormánypárti képviselői nem az ország építésével vannak elfoglalva, hanem folyamatosan ellenségeket keresnek.

Gelencsér kijelentette: családokat mérgez meg az a fajta kommunikáció, amelyet a Fidesz képvisel. Emlékeztetett arra, hogy Németh Szilárd például annak idején a csepeli SZDSZ alapító tagja volt, a fideszes politikusok most mégis az ellenzéket „szdsz-esezik”. A politikus szerint ezt az energiát inkább az ország építésére kellene fordítani.

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált, örül annak, hogy Gelencsér részt vesz a parlamenti munkában, miközben pár héttel ezelőtt a Momentum még azon dolgozott, hogy beüljön-e a parlamentbe. Dömötör szerint ha Gelencsér számon kéri a stílust, akkor először a saját politikusaikkal szemben legyen elvárásaik, mert például a Momentum volt az, amely – mondta a kormánypárti politikus – tevékenyen részt vett az „O1G-üzenet” terjesztésében és hogy Fekete-Győr András volt az, aki „berontott” az Origo szerkesztőségébe. Ezen felül Dömötör felidézte a Direkt36 cikkét a közös ellenzékben jelen lévő konfliktusokról.

Jakab Péter (Jobbik) szerint a kormány elhitte azt a hazugságot, hogy egy átlagos magyar munkavállaló ma havi félmillió forintot keres.

Miközben önök luxusban élnek, az átlag magyarnak most már az élet is luxus,

jelentette ki a képviselő, aki felsorolta, hogy a különféle alapvető élelmiszerek ára 25-50 százalékkal emelkedett az utóbbi időszakban, így hiába maradt meg a benzin ára 480 forintot.

Jakab elmondta, hogy az országjárása során azt tapasztalta, hogy a legtöbben arra panaszkodnak, hogy mennyire nehéz a megélhetés. Kijelentette, hogy a statisztikai adatok alapján a magyarok fele havi 160 ezer forintot keres. Jakab szerint az is szégyen, hogy egy katona 12 év szolgálat után havi 209 ezer forintot kap.

A politikus szerint radikálisan csökkenteni kell az üzemanyagot terhelő jövedéki adókat és el kell engedni az alapvető élelmiszerek áfáját – szólította fel a kormányt Jakab.

Jakabnak szintén Dömötör Csaba válaszolt, aki szerint közös érdekünk, hogy ne legyenek olyan intézkedések, szankciók amelyek ártanak a magyaroknak, utalva ezzel az Európai Unió által tervezett, Oroszország elleni hatodik szankciós csomagra. Dömötör szerint az nem igaz, hogy nem segítettek volna a családoknak, és felsorolta a Jakab által bírált intézkedéseket. Az államtitkár kijelentette, hogy az ellenzék ezeket az intézkedéseket nem támogatta, így most furcsán veszi ki magát, hogy áfacsökkentést kér.

Ha lenne a komolytalanságnak zászlaja, az valahol a Jobbik frakciója felett lengedezne,

jegyezte meg Dömötör.

Ezt követően felszólalásában Bánki Erik arról beszélt, hogy miért elfogadhatatlan a kormánypárt számára az orosz energiaforrásokat érintő embargó. A Fidesz képviselője szerint új rend van kialakulóban a világpolitikában és a világgazdaságában is, épp ezért új pozícióban kell maghatározni a magyar politikai és gazdasági érdeket. Ez érvényes az energiapolitikára is Bánki szerint, aki hangsúlyozta, hogyha nem jöhetne Oroszországból olaj, akkor „lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szüksége kőolajat.” Épp ezért nem fog a kormánypárt olyan szankciós csomagot megszavazni, amely veszélyeztetné a hazai energiabiztonságot. „Az olajembargó számunkra a vörös vonal” – tette hozzá. Szerinte az olajembargó 700 forintos benzinárat okozna, és

atombombaként hatna a magyar gazdaságra.

Bánki felszólalására Menczer Tamás, külügyi államtitkár válaszolt, aki felsorolt pár példát, amely azt mutatta, hogy Európában milyen dráguláson mennek át a rezsiárak, szemben Magyarországgal, „ahol az energiaellátás biztosított.” Menczer szerint az lenne a jó megoldás, hogy a vezetések energiaszállításokra nem vonatkoznának az uniós szankciók.

Hajnal Miklós ezután arról beszélt, hogy a Momentum miért nem támogatja az Alaptörvény tizedik módosítását. Az ellenzéki politikus szerint a magyar állampolgárokat nem érdeklik az ilyen hatalomtechnikai játszmák. Szerinte nem szól semmi másról az alaptörvény újabb módosítása (ti. hogy a magyar kormány az „orosz-ukrán háború 88 napjában felismerte a vészhelyzetet”), mint a hatalom megtartásáról. Nacsa Lőrinc (KDNP) erre úgy reagált, hogy feltette a kérdést: vajon ha a kormány tizedik napján akarják elfogadtatni a vészhelyzetet, akkor a baloldal azt támogatta volna-e?

Ajánlott videó