Áprilisban jogerősen felmentették lapunk munkatársát, Nagy Gergely Miklóst abban a rágalmazás vétsége miatt folyó büntetőperben, amelyet Kárász Róbert, az ATV műsorvezetője mint magánvádló indított ellene.
Az előzmény: két éve tártuk fel, hogyan került Kárász cégébe azoknak a közpénz millióknak egy része, melyek a Magyar Nemzeti Banktól érkeztek a műsorvezető jótékonysági alapítványába. Amint az a 24.hu által közérdekű adatigényléssel megszerzett dokumentumokból kiderült: a Kárász vezette Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány évek alatt közel 40 millió forint támogatást kapott az MNB-től, és ebből az ATV-s műsorvezető cégéhez, a GAP Médiához is jutott némi megrendelés.
Noha Kárász Róbert helyreigazítást nem kért a 24.hu-tól, jó hírnevének megsértése miatt személyiségi pert indított lapunk kiadója ellen, a cikk szerzője, Nagy Gergely Miklós ellen pedig rágalmazás miatt tett feljelentést magánvádlóként, jóllehet, a cikkben még az a mondat is szerepelt Kárász válaszából, hogy a pénzt jogszerűen használták fel. Törvénysértéssel egyébként sem vádoltuk, a cikkben részletesen kifejthette álláspontját, és Kárász később sem cáfolta azt a tényt, hogy cége pénzt kapott az alapítványától.
A polgári peres eljárás, amelyben Kárász kétmillió forint sérelemdíjat követel lapunktól, még folyamatban van, mivel a bíró a büntetőügy lezárultáig felfüggesztette az eljárást.
Ami a büntetőpert illeti, az ATV-s műsorvezetőt érzékenyen érintette nyilvánosság, a tárgyaláson ugyanis arról panaszkodott, hogy sok kárt okozott neki cikkünk, még a munkatársai előtt is magyarázkodnia kellett, sőt „vezetői elbeszélgetést” is hoztak neki az alapítványáról és cégéről megjelent információk.
Cikkünkkel kapcsolatban három konkrétumot sérelmezett Kárász a bíróságon. A címet („Jótékonykodásból megrendelés: Kárász Róbert alapítványa saját cégébe is tolt a csellengő gyerekekért kapott közpénzből”), a lead egyik mondatát („Hallgatott róla, de a MNB-s dokumentum bizonyítja, hogy az ATV-s műsorvezető megtalálta a módját annak, hogyan profitáljon az eltűnt gyerekek miatt kapott állami támogatásból.”), valamint azt a közcímet, hogy „Közpénz saját zsebbe.” Az utóbbi, illetve a cím összefüggésében az ATV-s műsorvezető azzal érvelt: a cikk lényegében a pénz „lenyúlásával” vádolta meg, azaz jogellenes cselekményt tulajdonított neki. A „hallgatott róla” kitétellel pedig az volt a baja, hogy csupán írásban érdeklődtünk nála, nem hívtuk fel telefonon, pedig készséggel válaszolt volna arra, hogy kapott-e az alapítványától a cége megrendelést – holott ezt írásban nem tette meg, és ez a mozzanat csak az MNB-s adatigénylésből derült ki.
Ugyanakkor mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság úgy találta, hogy a Kárász által sérelmezett cikk állításai valósak és tényszerűek. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság által meghozott, majd a Fővárosi Törvényszék által helybenhagyott ítélet egyenesen úgy fogalmazott, hogy a cikk tényállításai
valósághűek, és még a magánvádló által is elismertek.
Az ítélet alapján a Kárász-féle alapítvány „állami támogatással történő elszámolásával kapcsolatos hiteles tájékoztatás egyértelműen közérdeknek minősül”, Kárász Róbert pedig közszereplő – ezt egyébként a bíróságon a műsorvezető is elismerte.
A tavaly októberi első fokú, a 24.hu munkatársát felmentő ítéletet Kárász nem fogadta el, hanem megfellebbezte.
Az április 1-jén született másodfokú ítélet szerint ugyanakkor a Kárász által sérelmezett cikkben szereplő kifejezések és kijelentések „a vélemény és kritika határain belül maradva, öncélú és inadekvát tematikájú becsmérlést nem tartalmaztak.” A törvényszék ítélete azt is leszögezte, hogy „a büntetőjog (…) nem lehet eszköze az újságírói stílus büntetéssel történő megregulázásának és határok közé szorításának”. Ezentúl a jogerős ítélet azt is hangsúlyozta, hogy a cikk szerzője „teljesítette a korrekt újságírói tájékoztatás legalapvetőbb kritériumait, ugyanis a magánvádló által sem vitatottan felvette vele a kapcsolatot a cikk megjelenése előtt azért, hogy lehetőséget adjon neki a saját álláspontjának kifejtésére.”
Az első fokú verdiktet végül – némi kiegészítéssel – a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta, Kárász fellebbezését pedig alaptalannak minősítette.
A szóban forgó cikkből a tájékoztatás hiányában nem derült ki, hogy Kárász cégétől mi mindent vett az alapítvány, így erről már csak az írás megjelenése után szerezhettünk tudomást, amikor a műsorvezető a Facebookon azt írta: 2017-ben, „az alapítvány teljes egészében átvette a GAP Média Kft.-től az összes feladatot, ezért a feladatok elvégzéséhez a szükséges technikai, számítástechnikai eszközöket is megvásárolta az alapítvány – ráadásul kedvezményes áron. Ennek a teljes összege – ÉS MOST TESSÉK FIGYELNI – 1,6 millió forint volt! Ebben számítógépek, TV, kamerák, telefon, drón stb. voltak benne.”
Az pedig még az elsőfokú tárgyaláson került elő, hogy Kárász mennyit keresett az eltűnt gyerekek felkutatása érdekében létrehozott alapítvány kurátoraként (amellett, hogy cége megbízást kapott a szervezettől). A 444.hu tavalyi cikkében az szerepelt, hogy 2019-ben a műsorvezető saját vezető tisztségviselői díjazását 2018-hoz képest majdnem a háromszorosára, 1,178 millió forintról 3,239 millióra emelte. Kárász a bíróságon azt mondta, hogy ez a nyilvános forrásból elérhető adat nem felel meg a valóságnak, azt azonban elismerte, hogy kurátorként díjazásban részesült az alapítványtól, és bár elsőre nem emlékeztett arra, hogy mekkora összegben, végül azt mondta, nagyságrendileg havi 100-200 ezer forint volt a díjazása.
Kárász alapítványával kapcsolatban 2020 tavaszán – Tényi István költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentése nyomán – a NAV vizsgálatot indított. Az adóhatóság arra jutott, hogy a jegybank nem az államháztartás része, ezért az általa juttatott pénzzel kapcsolatban költségvetési csalás nem állapítható meg, ugyanakkor átadta a rendőrségnek az ügyet, mondván, Tényi feljelentése alapján felmerülhetett a hűtlen kezelés, illetve sikkasztás gyanúja is. Ezt azonban a rendőrség nem találta megalapozottnak, és bűncselekmény hiányában hamar lezárta a nyomozást.
