Belföld

Közpénzmilliókból tévéstúdiót rendezett be Kárász Róbert eltűnt gyerekeket kereső alapítványa

Az ATV műsorvezetőjéhez köthető szervezetek 2010 óta százmillió forintot is meghaladó közpénztámogatást kaptak. Egy 40 milliós költéslistát a 24.hu most megszerzett, az elvileg eltűnt gyerekek felkutatását célzó alapítvány egészen meglepő dolgokra költött.
  • Kárász Róberthez köthető szervezetek évek óta kapnak jelentős közpénztámogatásokat, miközben az ATV műsorvezetője rendre készít interjúkat politikusokkal.
  • Megkaptunk egy olyan listát, amely alapján képet alkothatunk arról, mire költik Kárász alapítványánál a közpénzeket. Ez az az eltűnt gyerekek felkutatását segítő szervezet, amelyhez a 2017-es tejesdoboz-ügy köthető. Akkor olyanok képe került a háztartások ezreinek asztalára, akik nem tűntek el.
  • A tejesdoboz-kampány mára megszűnt, az érintett cég és Kárászék útjai a botrány után elváltak.
  • Kárászék a Magyar Nemzeti Banktól kapott tízmilliókkal kapcsolatban a lapunknak küldött levelükben azt hangsúlyozzák: minden egyes forintot törvényesen használtak fel.
  • Megnéztük, mire.

Miközben a hazai gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek állami támogatása jóindulattal sem nevezhető bőkezűnek – sokuk működéséhez uniós pályázatok is szükségesek –, akadnak olyanok is, akik a hozzájuk eljuttatott közpénz-tízmilliókat meglepőnek tűnő dolgok vásárlására használják fel.

Az MNB által tavaly és 2018-ban összesen csaknem 40 millió forinttal megtámogatott, Kárász Róberthez kötődő Ezer Lámpás Éjszakája, az Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány (továbbiakban: ELÉ) például a rendelkezésére álló milliókat többek közt szoftverekre, nyomtatókra, kamerákra, monitorokra, számítógépekre, utazási költségre, könnyűzenei fellépőkre, mikrofonra, objektívekre, bútorokra, kiadványokra, rajzpályázatra és PR-ra fordította, olykor igen nagyvonalú honoráriumot kipengetve – derítette ki a 24.hu.

Portálunkkal az alapítvány azt is közölte, hogy 2018-ban csak lufikra 4,5 millió forintot költöttek el.

Hogy alaposabban foglalkozzunk az alapítvány közpénzköltésével, azt nemcsak a megugrott állami dotáció, de az is indokolta, hogy a birtokunkba jutott MNB-s dokumentumok arra utaltak: Kárászék olyan tartalom gyártására/fejlesztésére kértek, majd kaptak is többmilliós támogatást („Csellengő kisokos”), ami egy évek óta létező kiadvány. Az ATV műsorvezetőjének alapítványa az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt.-től, az innovációs tárcától és a nemzeti banktól több mint 60 millió forint támogatást könyvelhetett el, miközben a közpénzes bevételeket olyan cégeknek fizetik ki számlára megbízás formájában, amelyek kilétét egyelőre homály fedi.

Megszűnt a tejesdoboz-kampány

A szóban forgó alapítvány – melynek hivatalosan a képviselője Kárász Róbert – egyébként 2017 nyarán azután jött létre, hogy kiderült: olyanok fotója is a Kárász cégéhez köthető tejesdoboz-kampányba került, akik valójában nem tűntek el. Erről pár kattintással és egy gyors üzenettel bárki meggyőződhetett a Facebookon, ahol az érintett fiatalok reagáltak is a Magyar Narancs érdeklődésére, értetlenül állva az eset előtt. A helyzetet még kínosabbá tette, hogy pár hónap múlva, a nyári botrány után ősszel ismét a dobozokra került egy olyan fiatal fotója, akiről már korábban is lehetett tudni, hogy nem tűnt el. Egy ideje – tudtuk meg a cégtől – az Alföldi Tej már nem közöl eltűnt gyerekekről fotókat, megszűnt a szerződésük Kárászékkal, miután azt nem újították meg. Kérdésünkre nem árulták el, hogy az együttműködés a botrány miatt szűnt-e meg.

Fotó: Kallos Bea/MTI

Az ügyet feltáró hetilap többször pedzegette, hogy miközben az eltűnt gyermekek világnapjára rendezett fővárosi és vidéki koncerteseményeket Kárász magáncége (a GAP Média Kft.) szervezi, az alapvetően nyereséges vállalkozás az eseményekre több tízmilliós közpénztámogatást kapott,

azaz a nemes ügy üzletnek sem rossz.

Kárász eközben hangsúlyozta, cége máshonnan is jut megbízáshoz, nem csupán az eltűnt gyerekekkel kapcsolatos projektre kapott pénzből termel profitot. Egy biztos: a tejesdoboz-botrány után már nem Kárász cége, hanem az alapítvány vette át a szervezési feladatokat – és kapta meg működéséhez az MNB-tízmilliókat. Ezek felhasználását vizsgáljuk most meg alaposabban.

Hullik a közpénz

A birosag.hu-n elérhető beszámolók szerint az alábbi közpénztámogatásokat kapta az alapítvány az elmúlt években.

MNB, NKA, minisztérium

A Magyar Narancs 2017-es cikkében több tízmillió forintra tette azt a mások mellett fideszes önkormányzatoktól érkező közpénzmennyiséget, amit Kárász cége kapott. A műsorvezető másik alapítványának, a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítványnak a nyilvános beszámolóiból az derül ki, hogy oda eddig több mint 30 millió forint érkezett például az MNB-től, minisztériumoktól vagy éppen a Nemzeti Kulturális Alaptól. Ha ehhez hozzávesszük az ELÉ most tárgyalt közel 60 millióját, úgy bőven százmillió forint feletti az a támogatás, amely a kormány(párt)hoz, illetve valamely állami szervezethez kapcsolható.

A 2018-as jelentés szerint

  • 9,5 millió forint jött az MNB-től,
  • illetve 800 ezer a jegybankhoz tartozó Alapítvány a Közjóért nevű szervezettől.

A 2019-es beszámoló szerint már

  • 30 millió forintnyi közpénz jött az MNB-től,
  • 4,9 millió jött az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól,
  • 4,9 millió a Szerencsejáték Zrt.-től,
  • 1,5 millió a kecskeméti önkormányzattól,
  • 1 millió forint Budapesttől.

És ez csak a közpénz, az alapítvány 25 milliós szponzorációs támogatáshoz is jutott 2018-ban, magánforrásból. Hogy ez honnan érkezett, milyen cégektől, arra nem kaptunk választ az ELÉ-től.

Nem csupán a két év alatt beérkező több mint 50 millió forint támogatás érdekes (bár ebben a szektorban ez sem jelentéktelen), hanem azon tételek is, amelyek azokból a dokumentumokból látszanak, amiket az MNB végül kiadott a 24.hu-nak. Ez a két, összesen 39,5 millió forint igényelésekor beadott tételes költségvetésterv. A következő összegek ezekből származnak.

Amikor az alapítvány anyagi hátteréről érdeklődtünk, a a szervezettől általánosságban azt a választ kaptuk, hogy

rettentően szűkösen, sok jó ember segítségével tudunk gazdálkodni.

Csakhogy amikor áttekintettük az MNB-től megkapott, az egyes tételeket tartalmazó költségvetés-tervezetet, nem a szűkösség tűnt fel.

1. Filmek 7 millióért

A 30 milliós MNB-s támogatásból 7 millió forintért készültek „ismeretterjesztő filmek”. Ha ezeket megnézzük, azt látjuk, hogy pár perces, például egy reggeli műsorba való interjúk. Kárász kérdez, a meghívott vendég válaszol a legjobb tudása szerint. Két rögzített kamera veszi az interjúkat, a résztvevők az ELÉ plakátja előtt állnak. Zacher Gábor addiktológus az online függőség veszélyeiről, Makai Gábor pszichológus „a szökéshez vezető motivációkról”, a BRFK munkatársa, Oláh Paulon László pedig arról beszélt, miként „válhat egy fiatal önkéntelenül elkövetővé az utcán”. Összesen 12 beszélgetés jelent meg cikkünk írásáig, közel száz perc terjedelemben, és amint megtudtuk, elkészítésükhöz az alapítvány kamerák, szoftverek megvásárlását tartotta szükségesnek.

Ilyen összegekben költöttek:

  • 3,5 millió forint: eszközbeszerzés (kamerák, világítás, háttérfal, bútorok),
  • 2 millió forint: (operatőr, vágó stb.),
  • 700 ezer forint: tiszteletdíjak, „fellépők”,
  • 500 ezer forint: szoftverek,
  • 300 ezer forint: helyiségbérleti díj.

A fapados beszélgetések borsosnak tűnő bekerülési költsége már csak azért is említésre méltó, mert az egy évvel korábbi, 9,5 milliós MNB-támogatás költségvetésterve szerint 1,8 milliót kaptak a többi közt az alapítvány eszközeinek beszerzésére. Magyarán „digitális kamerák, statívok, videó készítéséhez szükséges kellékek megvásárlása” érdekében, továbbá „szoftverek, vágóprogramok megvásárlása, digitális rögzítő eszközök, HD-kamerák, sportkamerák, nyomdai berendezések” megvételére.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Ebből pedig az következik, hogy az alapítvány már az előző évben közel kétmillió forintot költött olyan eszközök beszerzésére, amikkel készíthet videókat, ám ezt követően újabb milliókat kért és kapott erre a célra. Hogy a 700 ezres tiszteletdíjból a pár perces interjúk miatt hányan részesültek, azt nem árulták el, azt viszont igen, hogy nem mindegyik „fellépő” kért pénzt a jó ügyet szolgáló nyilatkozatért.

A honlapon ELÉ TV-nek hívják a csatornát, Kárász szavajárása („Szeretettel köszöntöm az Ezer Lámpás stúdiójában”, „Szeretettel köszöntöm az Ezer Lámpás tévében”) is azt támasztja alá, hogy a megvásárolt eszközökből tévéstúdiót hoztak létre. Mindezt az alapítvány így értelmezi:

7 millió forintból vásárolta meg alapítványunk a technikai parkot, ami egy televíziós stúdió munkához elengedhetetlen. Ebből az összegből vásároltunk kamerákat, objektíveket, mikrofonokat, lámpákat, statívokat, slidert, háttérfalat, vágóprogramot, számítógépet, szoftvert stb. Addig forgatunk, és addig gyártjuk a filmeket, amíg lesz rá pénzünk.

Piaci forrásaink szerint az eddig látható anyagok bekerülési költsége darabonként legfeljebb pár százezer forint lenne egy stúdióban, miközben Kárász cége, az alapítvánnyal azonos címen lévő GAP Média évek óta foglalkozik televíziós műsorgyártással és utómunkálattal. De jöjjenek a további tételek!

2. Tájékoztató füzetek 2 millióért

Ebben az az érdekes, hogy a Csellengő Kisokos régóta felbukkanó kiadványa az ELÉ-nek. A beszámoló szerint a kisokos összeállítását korábban a többi közt

  • az Innovációs és Technológiai Minisztérium 4,9 milliós,
  • az All General 2 milliós,
  • az MNB korábbi 1,165 milliós támogatásából finanszírozták.
  • Mindeközben 2013-ban ebben a váci előterjesztésben már szerepel a Csellengő Kisokos.

Épp ezért kértük ennek tisztázását az alapítványtól: miért és hogyan gyártanak egy kiadványt ennyi pénzből, ennyiszer?

Minden évben új kiadással kerül legyártásra a Csellengő Kisokos, tekintettel arra, hogy minden évben más az Ezer Lámpás Éjszakája program, mások a fellépők, a szereplők, a támogatók stb. Ebből adódóan minden évben új kiadványt kell szerkesztenünk, mint ahogy minden évben új plakátok, új molinók kerülnek legyártásra, hiszen minden évben más és más a program

– szólt a válasz.

3. További tételek több mint 20 millió forintért

Lufipénz és plakátok

Az alapítvány a 2018-as költségei közül párat elküldött lapunknak. Ebből kiderült az, hogy

 

• 4,5 millió forintot tett ki a világító lufik legyártása, héliummal történő felfújása, kiosztása.

• A fellépőknek 5,3 millió forintot fizettek ki.

• Plakátok nyomdai költsége 1 millió forintba került.

• Budapesti rendezvény színpadtechnikai költségei, valamint az országos rendezvényszervezés: ez 5,5 millió forint kiadást jelentett.

• Plakátkampány, citylight, óriásplakát: 4,3 millió forint.

• Vidéki infrastruktúra, áramkiépítés, technika: 3,2 millió forint.

Az MNB-s költségvetéstervben még ezek az összegek szerepeltek:

  • 7,5 millió forint: alapítványi létszámbővítés, munkabér (5 fő, PR-munkatárs, kommunikációs munkatárs, projektmanagerek, adminisztráció, munkatárs).
  • 6 millió forint: Ezer Lámpás Éjszakája országos rendezvény 10 városban (fellépők, műsorvezetők egymillióért; színpad: 2 millió, technika: 2 millió, biztonsági kordon, személyzet: 1 millió).
  • 3,4 millió forint: könyvkiadás, szerkesztés, nyomtatás (A csellengés veszélyei).
  • 3 millió forint: iskolai felvilágosító program (700 ezer ajándéktárgyak, 100 ezer utazási költségek, 200 ezer tiszteletdíjak, illetve 2 millióért kiadványok szerkesztése és nyomtatása).
  • 1,1 millió forint: rajzverseny.

4. A 9,5 milliós MNB-támogatás tételei

  • 1,2 millió forint: informatikai eszközök, számítógépek, monitorok, klaviatúrák, telekommunikációs eszközök beszerzése.
  • 2,595 millió forint: internetes, digitális tartalmak gyártása. Online felületekkel kiegészítve, videotartalmak, blogok, fényképes adatbázis előállítása.
  • 1,5 millió forint: népszerűsítő kiadványgyártásra.
  • 1,8 millió forint: az alapítvány technikai eszközeinek beszerzése.
  • 1,16 millió forint: szakértői anyag (Csellengő Kisokos címmel) összeállítása, legyártása, kinyomtatása.
  • 1 millió forint: munkabér.
  • 240 ezer forint: szakértők, honoráriumok, tiszteletdíj.

Az alapítvány válaszában hangsúlyozta: „minden egyes közpénz forintot körültekintően és jogszerűen használtunk fel, amellyel pontosan számoltunk el.”

A szóban forgó támogatás mértékét illetően nem könnyű, de lehetséges párhuzamot vonni más szervezetekkel, jóllehet, minden ilyen összehasonlítás torzít, hiszen nincs két szervezet ebben a szektorban, amely „ugyanazt csinálná”. Mindazonáltal

  • a bíróságon tavaly leadott beszámolója szerint a Kék-Vonal mindössze például alig több mint 10 millió forint Emmi-támogatásban részesült, miközben a szervezet képzéseket, lelkikrízis-szolgálatot, telefonügyeletet tart fenn.
  • A Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány 10,5 milliót kapott,
  • a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapítványa mintegy 41 millió forintot az Emmitől, illetve a fővárostól.
  • Az ÁGOTA és a Kézenfogva Alapítvány állami támogatása már eléri a százmilliós nagyságrendet.

Bár az összehasonlítás több szempontból is problémás, annyi közös pont azonban lehet, hogy a benyújtott beszámolók alapján

a főként működésre, bérekre, különböző szolgáltatásokra, képzésekre, táboroztatásra kapott összegek világában a közpénzből összerakott tévéstúdió, a milliós lufiköltségek és a PR-költségek tételei igencsak szokatlanok.

Tanulmány nincs, ami a hatást mérné

Az ELÉ az eltűnt gyerekek világnapjához közeli hétvégén rendezi meg prevenciós anyagokkal és foglalkozásokkal is megtámogatott koncertjeit Budapesten, illetve vidéki városokban, az idei lesz a tizedik alkalom. A tejesdoboz-kampány megszűnése azért is érvágás, mert a Kárász Róbert médianyilatkozataiban általa előszeretettel hangoztatott 20–30 eset, amikor a „visszajelzések alapján” a tejesdoboz-akciónak köszönhetően kerültek meg a fiatalok, ma már nem kommunikálható. Igaz, ezt a számot is érdemes fenntartással kezelni – a 24.hu ugyanis rákérdezett, tud-e említeni akár csak egyetlen olyan esetet is, amikor dokumentálva lett (ahogy például a Csellengő című közszolgálati műsorban anno), hogy valóban a tejes doboz segített a „hazatalálásban”. A válaszból kiderült: az alapítvány nem tud ilyet megnevezni. Viszont hozzátették: a 20–30 esetnél szerintük magasabb az a szám, ami az „eredményes felkutatáshoz” köthető, bár azt nem árulták el, hogy ezt mire alapozzák.

Az eltűnt gyerekek felkutatása mellett az alapítvány célja a prevenció, a megelőzés. Ennek keretében tartanak iskolai foglalkozásokat, állítanak elő különböző nyomtatott vagy digitális, preventív célokat szolgáló anyagokat. Érdeklődtünk, hogy van-e felmérésük, tanulmányuk az elmúlt közel tíz évben végzett tevékenységükről, amely a társadalmi hasznosulást, a sikert próbálná megbecsülni. „Felmérésekről, kutatásokról nem tudunk. Ilyen felmérés és kutatás tudtommal egyetlenegy hazai civil szervezettel kapcsolatosan sem készült” – írta Kárász kérdésünkre.

Kiemelt kép: Mohai Balázs/MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.