A vasárnapi választáson több olyan egyéni választókerület is akadt, amelyekben a legnagyobb települést 2019 óta az ellenzék irányítja, ám a három évvel ezelőtti helyi siker nem volt elég ahhoz, hogy a térség egyéni parlamenti mandátumát is elvegyék a kormánypártoktól. Sőt, Dunaújvárosban 2018 óta az ellenzék küldhetett honatyát a parlamentbe (előbb Pintér Tamás, majd Pintér polgármesterré választása után Kálló Gergely személyében), de a hivatalban lévő jelölt nem tudta megtartani a mandátumát.
A jelenség egyik magyarázataként szokták említeni a szakértők, hogy míg az önkormányzati választásokon csak az adott nagyvárosok polgárai választják meg a polgármestert és közgyűlést, addig az országgyűlési választások egyéni körzeteit 2010 után úgy alakították ki, hogy a városokhoz olyan falvakat csatoltak, melyekben hagyományosan nagyobb a támogatottsága a Fidesznek. Öt olyan körzet választási adatait elemeztük, ahol a központot jelentő megyei jogú várost az ellenzék irányítja, vasárnap mégis kormánypárti siker született.
Miskolcon is nyert Csöbör Katalin
Borsod-Abaúj-Zemplén 1-es választókörzetében 59 szavazókört Miskolcon, 18-at pedig a környező településeken alakítottak ki. Az utóbbiak öt faluban – Alsózsolcán, Arnóton, Felsőzsolcán, Sajókeresztúron és Szirmabesenyőn – találhatók, és egyetlen szirmabesenyői szavazókör kivételével mindegyikben a fideszes Csöbör Katalin nyerte a voksolást a jobbikos Szilágyi Szabolcs előtt. Egyébként is csak Szirmabesenyőn voltak szorosabb szavazókörök, de Alsózsolcán például 70 százalék fölötti, Felsőzsolcán 60 százalék feletti eredményt is elért néhány szavazókörben a fideszes jelölt. Összességében Csöbör a falvakban 5957, míg Szilágyi 3807 voksot húzott be.
Amennyiben a választókörzet csak miskolci szavazókörökből állna, az eredmény így alakulna: Csöbör Katalin: 16 206 szavazat, Szilágyi Szabolcs 15 252 voks. (Ez kis mértékben még változni fog, ugyanis mind a 106 körzetben hátra van még egy szavazókör voksainak összesítése, ide keverik be az átjelentkezettek, illetve a külképviseleteken választók szavazólapjait.)
A fideszes jelölt tehát – szűkebb különbséggel ugyan, de – az ellenzéki irányítású városban is megszerezte volna a mandátumot. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy Csöbör a megyeszékhelyen jóval kisebb arányú győzelmeket aratott az egyes szavazókörökben.
Hódmezővásárhelyen minimális a különbség
A választási adatok alapján Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere a saját városában is elveszítette a szavazást, igaz, csupán 84 vokssal, ami a külképviseleti szavazatokkal akár még át is fordulhat – ezeket szombaton bontják majd föl.
A Csongrád-Csanád megyei 4-es választókörzet központja a 44 ezer lakosú Hódmezővásárhely, amihez 18 település tartozik, köztük a 23 ezres Makó is. A választókörzetben összesen 109 szavazókört alakítottak ki, ebből 51-et Hódmezővásárhelyen. Összeszámoltuk a megyei jogú városban leadott érvényes szavazatokat, és az derült ki, hogy nagyon szoros csatában Lázár János (Fidesz-KDNP) saját városában is legyűrte Márki-Zay Péter polgármestert: előbbi 12 091, utóbbi 12 007 voksot gyűjtött be jelen állás szerint.
Lázár az egész választókörzetben 28 158 szavazatot kapott, ami azt jelenti, hogy Hódmezővásárhelyen kívül 16 067-et. Ezzel szemben Márki-Zay Péter összesen 21 285 voksig jutott, vagyis a megyei jogú városon kívül csupán 9278 szavazó húzta be az ikszet a neve mellé. Ebből következően Lázár a magabiztos győzelmét, az összesen 13 százalékos különbséget (52,37 százalék vs. 39,58 százalék) Hódmezővásárhelyen kívül építette fel.
Szombathelyet sem hozta Czeglédy Csaba
Vas megye 1-es számú körzetébe Szombathely, valamint 11 környékbeli falu tartozik. Az ellenzéki irányítású megyeszékhelyen 72 szavazókört alakítottak ki, a községekben 12-t. A körzetet ismét Hende Csaba (Fidesz-KDNP) húzta be, aki 2006 óta a megyeszékhely egyéni képviselője, ezúttal összesen 25 072 szavazatot gyűjtött, ezzel a voksok 50,6 százalékát szerezte meg. Legfőbb riválisa az összellenzéki jelölt, a DK-s Czeglédy Csaba volt, aki 19 631 szavazatig jutott, amivel a voksok 39,62 százalékát tudhatja magáénak. Amennyiben Szombathely önállóan alkotna egy választókerületet, akkor Czeglédy veresége kisebb mértékű lenne ugyan, de a falvak nélkül sem tudta volna megszerezni a mandátumot.
Ez megint csak lesújtó hír az ellenzék számára, hiszen a 2019. októberi önkormányzati választáson az MSZP-s Nemény András lett a város polgármestere, és az összefogás a körzetek többségét is hozta.
Tény, hogy a kistelepüléseken Hende fölénye jóval markánsabb, az egyes szavazókörökben 60–70 százalékos eredménnyel előzi riválisát, sőt Horvátlövőn a voksok 85 százalékát gyűjtötte be. Ennek ellenére – ha levonjuk a falusi voksokat – az derül ki az adatokból, hogy Szombathelyen is meggyőző fölénnyel győzött a fideszes jelölt, hiszen 21 691 szavazatot kapott, míg Czeglédy a megyeszékhelyen 18 251 szavazatig jutott. Ami azt illeti, ha a 11 környékbeli településen begyűjtött Hende-voksokat levonjuk, Czeglédyét pedig megtartjuk, a fideszes politikus még akkor is megtarthatta volna a mandátumát. (21 691 voks szemben 19 631-gyel.)
Tatabánya is a Fideszé
Komárom-Esztergom megye 1-es számú választókerületét úgy alakították ki, hogy a 66 ezer lakosú Tatabánya mellé került további négy település, köztük a 23 ezres Tata is. Összesen 92 szavazókörben lehetett voksolni, ezek közül vasárnap 60 működött az ellenzéki irányítású Tatabányán, 24 Tatán, a többi Bajon, Szárligeten és Vértesszőlősön. A körzetet Bencsik János (Fidesz-KDNP) nyerte meg Konczer Erik DK-s összellenzéki jelölt előtt: az előbbi által begyűjtött 25474 szavazat 48,62 százalékos eredményt jelent, a vesztes induló 21362 voksig, azaz 40,77 százalékig jutott.
Az adatok elemzéséből kiderül, Bencsik mind Tatabányán, mind a környékbeli településeken nyerni tudott. A megyeszékhelyen 16 540 voksot kapott, míg Konczer ugyanitt 14 167 voksig jutott. Az összellenzéki jelölt a „vidéki” szavazókörökben 1739 szavazattal kapott kevesebbet (8934 vs. 7195 voks), Tatabányán kívül pedig mindössze három tatai és egy vértesszőlősi szavazókörben tudta megelőzni a riválisát. Bencsik 1990 és 2010 között Tatabánya polgármestere volt, 2004 óta a Fidesz tagja, és a párt színeiben 2010 óta folyamatosan ő nyeri az egyéni mandátumot a tatabányai központú választókörzetben. A kormánypárt 2019-ben elveszítette ugyan a megyeszékhely irányítását, de a várost azóta vezető ellenzéknek ezúttal sem sikerült megfosztania Bencsiket a képviselőségtől. A tényekhez tartozik, hogy Konczer Erik több mint hatezer szavazattal kapott most többet, mint 2018-ban az akkor legerősebb ellenzéki jelölt, az MSZP-s Fekete Miklós, igaz, négy éve a jobbikos Boda Bánk László is beleszólt a versengésbe 11 ezer vokssal. Ő most a Mi Hazánk színeiben indult, és ezúttal csupán 2766 szavazatig jutott. Ennek ellenére Bencsik – aki idén is ugyanúgy 25 ezer szavazat fölött zárt, mint 2018-ban – magabiztosan őrizte meg a mandátumát.
Dunaújvárosban győzött az ellenzék
Fejér megye 4-es számú, dunaújvárosi központú körzetében elvesztett egy mandátumot az ellenzék, a jobbikos Kálló Gergely helyett a kormánypárti Mészáros Lajos szerezte meg a győzelmet, miközben a megyei jogú városban 2019 óta a közgyűlést is az ellenzék uralja Pintér Tamás jobbikos polgármester irányításával. Mészáros 20 032 szavazatot kapott, ez a voksok 46,82 százalékát jelenti, miközben Kálló 18 483 voksig jutott, amivel 43,2 százalékos eredményt ért el.
A 45 ezer lakosú Dunaújvárosban 48 szavazókört alakítottak ki, a körzethez tartozó nyolc településen – ahol további 20 ezer ember él – 34 szavazókör várta a választópolgárokat. Az eredmények elemzéséből kiderül, hogy a dunaújvárosi szavazókörökben Kálló jelentős előnnyel zárt: 11 529 voksot gyűjtött, míg Mészáros Lajos csak 9447 szavazatig jutott. Emlékeztetőül: 2014 előtt a parlamenti választásokon Dunaújváros önálló egyéni választókörzet volt, ha ez még mindig így lenne, ez a mandátum az ellenzékhez került volna.
De nem kerülhetett, mert a megyei jogú városhoz csatolt településeken Mészáros Lajos fölényes győzelmet aratott: összesen 10 585 szavazatot kapott, míg Kálló Gergelyre a falvakban csupán 6954-en voksoltak. A 34 „vidéki” szavazókör közül csak négy helyen – két-két nagyvenyimi és rácalmási szavazókörben – tudta csekély különbséggel megelőzni a fideszes ellenfelét, a többiben általában jócskán elmaradt tőle.
