Közélet választás 2018

Megdöbbentő, hogy milyen kevésen múlott a Fidesz kétharmada

Bita Dániel
Bita Dániel

felelős szerkesztő. 2018. 04. 16. 06:01

Miskolcon 127, Budakeszin 296 szavazat döntött végül a Fidesz jelöltje javára. Ha ezeket a körzeteket akár csak egyetlen vokssal az ellenzék nyeri, akkor a kormányoldalnak nincs meg a kétharmados többsége. Az alkotmányozó hatalom, ahogy négy éve, most is minimális különbségen, ezúttal 425 szavazaton múlott, a kamujelöltek kiszűrése, egy picivel több ellenzéki odafigyelés vagy egy kis szerencse is megakadályozta volna a Fidesz minősített többségét. Miskolcon egy négy éve szocialista színekben önkormányzati mandátumot szerző független jelölt egymaga majdnem hússzor annyi szavazatot kapott, mint amennyi a jobbikos jelölt győzelméhez kellett volna, Szél Bernadett körzetében pedig egy demokratapárti jelölt többet vitt el, mint amennyivel az LMP társelnöke alulmaradt. A határon túliak levélszavazatai ezúttal nem hoztak mandátumot a Fidesznek, ám az is látszik: a külföldön dolgozók szavazását nem véletlenül nem segíti a hatalom.

Április 8-án, a választás estéjén a későn záró szavazókörök miatt elmaradt a szokásos izgalom, amit a szavazatösszesítés folyamata okoz – nem is volt olyan választókerület, ahol a fél 11-kor közzétett eredmény megváltozott volna. Aki azonban fogékony a választási matematikára, a hétvégén bepótolhatta az izgalmakat.

Pedig múlt hétfőn, ahogy a határon túli kettős állampolgárok levélszavazatai elkezdtek beérkezni, úgy tűnt, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többsége megingathatatlan. Az, hogy a levélben – csak listára – szavazó külhoniak több mint 96 százaléka a kormányoldalt támogatta, plusz egy mandátumot jelentett a Fidesznek, és eggyel kevesebbet a Jobbiknak. Úgy nézett ki, hogy listáról bekerül az Országgyűlésbe a fideszes Csizi Péter, aki a független Mellár Tamástól szenvedett vereséget Pécsen, és kiesik a Jobbik VI.-VII. kerületi jelöltje, Stummer János, akivel interjút készítettünk ebből az apropóból. Ez azt jelentette volna, hogy a Fidesznek 134 képviselője lesz a parlamentben – a kétharmados többséghez 133 kell.

A hétvégéig további levélszavazatok érkeztek be, a Fidesz pedig a 224 564 érvényes voks közül 216 120-at megszerzett, ez 96,24 százalékos arány.

Ahelyett azonban, hogy ez újabb mandátumot jelentett volna a kormányoldalnak, a Jobbik visszavette a hét közben elveszített képviselői helyét, a Fidesznek így a kétharmadhoz minimálisan szükséges 133 képviselője lesz. Vagyis a levélszavazatok ezúttal nem juttatták mandátumhoz a Fideszt. (Az Országgyűlés összetétele itt nézhető meg.)

A Fidesz ugyanis rosszul szerepelt a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel – az országon belül nem a lakóhelyükön – szavazók között. Olyan rosszul, hogy azt még a határon túli kettős állampolgárok voksai sem tudták ellensúlyozni. Mindez rögtön érthetővé teszi, a kormányoldalnak miért nem érdeke, hogy a külföldön dolgozó magyarok is a határon túliakhoz hasonlóan egyszerűen, akár levélben is szavazhassanak.

Ez egyébként tisztán látszik abban a két választókerületben is, ahol – mint most már tudjuk – eldőlt a kétharmad sorsa.

A miskolci 1-es körzetben a fideszes Csöbör Katalin előnye több mint 700 szavazat volt a jobbikos Jakab Péter előtt, mielőtt összeszámolták a külföldön, illetve átjelentkezéssel leadott szavazatokat, valamint annak a szavazókörnek a voksait, amelyek közé ezeket bekeverték. Ezekkel együtt a különbség 127 szavazatra olvadt. Ennél többet vitt el a Családok Pártja nevű kamupárt indulója (158-at), ahogy Molnár Péter független jelölt (239) és a munkáspárti Orosz Imre Tibor (286) is, nem szólva a momentumos Szopkó Tiborról (576), az LMP-s Csoma Lászlóról (1671) és a független Fodor Zoltánról, aki a szavazatok több mint 4 százalékát megszerezte. Fodor négy éve a baloldali összefogás színeiben szerzett önkormányzati mandátumot, most pedig 2167 voksot gyűjtött, és már a választás előtt arra lehetett számítani, hogy a harmadikként végző DK-s Debreczeni József (6151 szavazat, 11,56%) mellett a Jobbik szóvivőjét gyengíti majd.

Emlékezetes, hogy négy éve az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 56 szavazattal maradt alul a XVIII. kerületben (ha győz, nincs kétharmad), most Jakab Péternek alig több mint kétszer ennyi kellett volna a győzelemhez. Ez azonban önmagában még nem jelentette volna a Fidesz-kétharmad megakadályozását, ugyanis ha a miskolci körzet a Jobbiké, akkor a Fidesz szerez annyi töredékszavazatot, hogy egy listás hely hozzá vándoroljon a Jobbiktól.

d’Hondt-módszer: így osztják a mandátumokat

A magyar választási rendszerben a listás mandátumokat a belga matematikusról elnevezett d’Hondt-módszerrel osztják ki. Ennek a lényege esetünkben, hogy összeadják a pártok országos listás, illetve mandátumot nem eredményező töredékszavazatait, majd az összeget elosztják eggyel, kettővel, hárommal, néggyel, öttel és így tovább. Amelyik pártnak az oszlopában a legnagyobb szám található, az kap egy mandátumot mindaddig, amíg el nem fogy a kiosztható képviselői helyek száma. Ezen a választáson a Fidesz 42, a Jobbik 25, az MSZP 12, az LMP 7, a DK 6 mandátumot szerzett így. A mandátumkiosztás alapját képező számsor itt tanulmányozható. Az látszik, hogy a Jobbik utolsó – visszaszerzett – mandátumához 94 038 szavazat kellett, míg a Fidesz 43., mandátumot már nem eredményező sorában 94 016 szerepel. Ha a miskolci egyéni mandátum a Jobbiké, akkor a Jobbik veszít, a Fidesz pedig nyer annyi töredékszavazatot, hogy egy listás képviselői hely a kormányoldalhoz kerüljön.

Ha viszont a budakeszi körzetben is ellenzéki győzelem születik, azaz Szél Bernadett LMP-társelnöké a mandátum, akkor a Fidesznek nincs meg a kétharmados többsége. Ott 296 szavazat hiányzott ehhez, miután ennyire csökkent a külföldi, illetve átjelentkezéses szavazatok felbontása előtt még több mint ötszáz voksnyi különbség.

Miskolcon és Budaörsön, illetve Budakeszin összesen tehát 425 többletszavazat kellett volna az ellenzéknek ahhoz, hogy megakadályozza a Fidesz alkotmányozó hatalmát. Ennyin múlott ezen a választáson a kétharmad.

Szél körzetében a hiányzó 296-nál több voksot vitt el Kósa Sándor, a rejtélyes Demokrata Párt jelöltje (602), Betlehem Csaba, a Kétfarkú Kutyapárt indulója (1544) és természetesen a jobbikos Császárné Kollár Tímea is (5923 szavazat).

Ha Jakab Péter mellett Szél Bernadett is győz, akkor a Fidesz-KDNP-nek csak 132 mandátuma lenne, ami nem jelent kétharmados többséget.

A kormányoldal láthatóan erre az esetre is készült: az idén először a pártok 93 helyett 92 listás mandátumon osztoztak, mivel egy képviselői hely kedvezményes kvótán a német nemzetiségi önkormányzatot illette. Ehhez 23 829 szavazatra volt szükség, a német kisebbségi listára pedig 26 477-en szavaztak. A kedvezményes mandátumot az önkormányzat vezetője, Ritter Imre tölti be, aki 2010-ben Budaörsön a Fidesz polgármesterjelöltje volt. Gyanítható, hogy a kormánytöbbség az ő szavazataira is számíthat majd – vagyis akár ő is biztosíthatná a kétharmadot a Fidesznek, amennyiben szükség lenne rá.

Tény az, hogy egy kizárólag az egyéni körzetekre épülő választási rendszerben a Fidesz még nagyobb többséget is szerezhetett volna. De az is tény, hogy a listás szavazatok alapján a választók kevesebb mint felének a támogatását szerezte meg.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy a Fidesz-KDNP a magyarországi lakcímmel rendelkezők szavazatainak 47,36 százalékát begyűjtve ért el kétharmados többséget, de a határon túli levélszavazatokkal együtt sincs meg végül az 50 százalékos szavazataránya.

A kétharmadhoz azonban ez is elég volt – csakúgy, mint 2014-ben, amikor a belföldi szavazatok 43,55 százaléka vezetett ide. Noha a választási rendszer teljes egészében a Fidesz műve, ennyire centire nem lehet előre kiszámolni a következményeit, ahhoz, hogy a kormányoldal sorozatban másodszor szerezzen 133 mandátumot, a neki lejtő pálya és az ellenzéki együttműködés hiánya mellett jó adag szerencse is kellett.

Kiemelt kép: Bielik István/24.hu

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.