Nemcsak az ellenzék politikusait és szavazóit érhette hidegzuhanyként a Fidesz újabb kétharmados győzelme, hanem a közvélemény-kutatókat is, akik ugyan a kormánypártok elsőségét várták, de ekkora fölényre nem számítottak. Még a legnagyobb Fidesz-előnyt mérő Medián is csak 10 százalékpontos különbséget prognosztizált, a végeredmény ehhez képest majdnem kétszer ekkora differencia lett.
Hétfő délelőtti gyorselemzésünkben azt vetettük fel, hogy az ellenzék vereségéhez hozzájárulhatott az elvesztegetett idő, a politikai amatőrizmus és a háború is. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg lapunknak Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője, aki egyelőre három lehetséges okot lát az eredmény mögött.
A közvélemény-kutató március 29-én kiadott, választás előtti elemzésében arról írt, hogy a Fidesz-KDNP táborában 1,9 millióan ígérték, hogy biztosan elmennek szavazni, és további 1 millióan voltak azok, akik valószínűsítették a részvételt. Közel 99 százalékos feldolgozottságnál 2,71 millió belföldi fideszes szavazó volt, vagyis – hívta fel a figyelmet Závecz – a tartalék 80 százalékát tudták aktivizálni a kormánypártok.
A második probléma tartalmi lehetett, fejtette ki Závecz Tibor. A hezitálók a háborúval kapcsolatban két üzenet közül választhattak: az egyik a Fideszé volt, miszerint „békét akarunk, maradjunk ki a háborúból”, a másik pedig az ellenzéké: „békét akarunk, de választani kell Nyugat és Kelet között”. A jelek szerint mindkét üzenetre voltak fogékony csoportok, de most úgy látszik, hogy azok számára, akik biztosra mondták, hogy elmennek szavazni, de még nem tudták, kire, a Fidesz üzenete volt szimpatikusabb.
Závecz úgy véli, a harmadik probléma az ellenzék kampányolási technikájában fedezhető fel. Míg a Fidesz az utolsó egy-két hétben a billegő körzetekre koncentrált, és személyesen Orbán Viktort küldte oda kampányolni,
Március 30-án például Szentgotthárdra látogatott el, egy olyan körzetbe, amelyet 1998 óta mindig magabiztosan nyert a Fidesz, ráadásul ugyanaz a jelölt, (az előbb MDF-es, majd fideszes) V. Németh Zsolt, aki most vasárnap 67 százalékot kapott, szemben a közös ellenzéki jelölttel, aki 26 százalékot.
A közvélemény-kutató még egy anomáliára felhívta a figyelmet, mégpedig az eltűnt ellenzéki szavazókra: amikor 2018-ban most közös listát alkotó pártok még külön-külön indultak, összesen 900 ezerrel több szavazatot szereztek, mint 2022-ben. Ezek egy részét lehet magyarázni azzal, hogy leszavaztak a Mi Hazánkra vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, de még is marad nagyjából félmillió hiányzó szavazó – jegyezte meg Závecz Tibor.
