Az Orbán Viktor által megálmodott centrális erőtér újra visszaállt, olvasható a választást elemző cikkekben, véleményekben. Hogy érzik magukat ebben a szerepben, hogy kommentálják a visszatérést a 2010-es politikai leosztáshoz?
Őszintén mondom, nem tudom, mennyire fog működni a centrális erőtér, mi ugyanis nem úgy gondolkozunk, hogy kitaláljuk, mi ebben az erőtérben majd kinn a jobbszélen vagy nem tudom, hol helyezkedünk el. Egyébként is unortodox párt vagyunk, és alapvetően attól függ a helyünk a politikai erőtérben, hogy a balliberális oldal, illetve a Fidesz milyen törvényjavaslatokat tesz majd. Olyan váratlan események történtek, történnek mostanában – például a koronavírus-járvány –, amelyek átrendezhetik a centrális erőteret, mi pedig csak arra fókuszálunk, hogy ebben a helyzetben, ami ráadásul egy átrendeződő világpolitikai rendszer is, mi a jó Magyarországnak, mi jó a magyaroknak.
Ebből milyen ellenzéki szerep következik? Konstruktív, óvatosan kritizáló vagy keményen ostorozó?
Téved, aki azt gondolja, hogy kényelmes ellenzéke leszünk a Fidesznek, mert minden attól függ, hogy milyen intézkedéseket tesz majd a kormány. Aki kicsit is ismeri, hogy az államadósság, az államháztartási deficit hogyan alakult az elmúlt időszakban, az tisztában van azzal, hogy megszorító intézkedések jöhetnek a következő hetekben, hónapokban. Már most leszögezem, hogy határozottan ellenzünk minden olyan megszorító intézkedést, ami a magyar emberekre hárítaná ennek a mesterséges gazdasági krízisnek a következményeit. Mi két éve mondjuk, hogy a koronavírus haszonélvezőire kell terhelni ennek a gazdasági krízisnek a költségeit, de ezt a Fidesz-kormány egyáltalán nem akarta megvalósítani. És éppen azt teszi, amit szerettünk volna elkerülni: az emberekkel fizetteti meg ennek az árát. Szerintünk viszont a gyógyszeriparnak, a digitális cégeknek vagy épp a kaszinóknak kellett volna fizetniük a cechet. Nem ez történt.
Ha most bármiféle megszorító intézkedésre készül a kormány, akkor a Mi Hazánk a legádázabb ellenzéke lesz ennek.
Van értelme a parlamenti politizálásnak? A kormánnyal kritikus politikai szereplők, véleményformálók visszatérően felvetik: minek bemenni, ha a kétharmados többséggel rendelkező kormány semmilyen ügyben nincs tárgyalási kényszerben, és így minden ellenzéki javaslatot lesöpörhet az asztalról? Azaz nagyon szűk mozgásterük van az ellenzéki pártoknak cserébe azért, hogy legitimálják a magyarországi demokráciát.
Ilyen a demokrácia, ilyen választási eredmény született. Aki ezt nem fogadja el, az nem fogadja el a demokrácia játékszabályait.
Én nagyon nem örülök a kétharmados Fidesz-győzelemnek, ez nem tesz jót Magyarországnak, ennek ellenére el kell ezt a helyzetet fogadni, ez lett ugyanis a választások végeredménye.
Ha volt csalás, vagy voltak arra utaló jelek, akkor azt ki kell vizsgálni, ahogy azt mi is megtettük, amikor kiküldtük az egyik jelöltünket Marosvásárhelyre, és a román ügyészségen feljelentést tett a zsákban talált szavazólapok miatt, ahol Mi Hazánk-szavazatot is találtak. Voltak visszaélések, de rendszerszintű családokról nem kaptunk híreket, pedig 2500 szavazatszámlálónk volt.
Egyébként a Mi Hazánk mozgástere jelentősen bővült. Eddig állami támogatás és különösebb apparátus nélkül dolgoztunk, de mostantól nagy figyelmet fog kapni az is, amikor Orbán Viktorral fogok vitázni a plenáris ülésteremben. Ez megemel majd minket. Ki fog derülni, hogy hamis az a rágalom, amit a balliberális pártok, és főleg a Jobbik terjesztett rólunk, hogy mi a Fidesz-bérencei lennénk. Számunkra sok lehetőség nyílik meg azzal, hogy ott leszünk az Országgyűlésben.
Mit fog Orbánnak mondani először?
Van három nagy témánk. Nem fogadjuk el a 2012-es alaptörvényt, mert azt pártos alaptörvénynek tartjuk, de az alkotmányos rend már 1949-ben megbomlott, amikor szovjet típusú alkotmányt erőltettek Magyarországra. El kell indítani egy olyan párbeszédet, ami az alkotmányozó nemzetgyűlés irányába mutat, melyben minden párt véleményére kíváncsiak vagyunk, de civilek részvételére is számítunk. Nagyon bízom bennem, hogy a balliberális pártok is elismerik, hogy van egy alkotmányos válság. A másik témánk a Budaházy-ítélet, amely miatt közkegyelmi törvényjavaslatot adunk be, amnesztiát szeretnénk az érintettek részére. Ellenezzük továbbá azt a WHO-javaslatot, hogy járványhelyzet esetén ők nemzetközi szerződések nyomán befolyást szerezzenek akár Magyarországon is. Úgy tudom, hogy a magyar kormány eddig szerencsére nem írt alá semmi ilyesmit.
Készülnek-e látványos parlamenti jelenetekre? Lesz-e könyvégetés, könyvdarálás a Tisztelt Házban?
Tőlem ez távol áll. Az Országgyűlés szent hely, a nemzet temploma. Oda a Jakab Péter-féle méltatlan jelenetek nem illenek. Ez rám nem is jellemző.
Tán inkább Dúró Dórára, a Mi Hazánk könyvmegsemmisítőjére?
Parlamenten kívüli erőként kevés lehetőségünk volt, ezért kellettek a látványos performanszok, hogy eljussunk az emberekhez. Könyvdarálás nem való a plenáris ülésterembe, nem fogunk ilyet csinálni, mit mondtam, oda nem illik az ilyesmi, és azt sem hiszem, hogy Dúró Dóra szeretne ilyet.
Lesz-e Parlamenten kívüli aktivitás? Romák lakta településrészeken vonulások, például a Betyársereggel karöltve?
Ha épp a romák lakta településrészeken bomlik meg a rend, akkor biztos lesznek ilyen demonstrációink. Nem hiszek sajnos abban, hogy a kormány a rendet – annak kommunikációján kívül – meg tudja valósítani, sőt azt gondolom, hogy miután a gazdasági helyzet romlani fog, ezzel együtt a közbiztonság is.
Mi a helyzet a Betyársereggel? A március 15-ei demonstrációjukon nem voltak láthatóan jelen, inkább csak a Magyar Önvédelmi Mozgalom egyenruhásait lehetett látni.
A Rongyos Gárda emlékműavatáson, Ásotthalmon mindkét szervezet több száz fővel képviselte magát. (Az eseményről mi is megemlékeztünk – a szerk.) A Betyárseregből akkor négyszázan jöttek el, velük, akár a Magyar Önvédelmi Mozgalommal, baráti a kapcsolat továbbra is.
Közel 320 ezer listás szavazatott kaptak vasárnap. Mit gondol, jelentős rész érkezett ebből olyanoktól, akik 2018-ra még a Jobbikra szavaztak?
Ez nem egyértelmű számomra. Azokon a területen voltunk kiemelkedően erősek, Csongrád, Békés, Bács-kiskun, illetve Nógrád megyében, ahol komoly a társadalmi beágyazottságunk, tehát itt nem biztos, hogy a Jobbik-faktor magyarázná a támogatottságot. Csongrád megyében bontottunk zászlót, Laczkó Zsolt és én is 10 százalék körül kaptunk, ez a szűkebb pátriánk. Nógrád azért lett ilyen erős, mert az az alelnökünk, Dócs Dávid megyéje. Attól függött, hol tudtunk beágyazódni, és kevéssé attól, hogy a Jobbik hol volt erős korábban. Természetes sok régi Jobbik-szavazó voksolt ránk, de azt is tudom személyes tapasztalatból, hogy rengeteg olyan szavazónk van, aki korábban nem ment el szavazni. Egy biztos:
ma nagyon sok olyan visszajelzést kaptam, hogy rengeteg régi jobbikos szavazó, aki nem ment el szavazni vasárnap, vagy máshova szavazott, most értette meg, hogy van újra egy harmadik erő. Belőlük tudunk még rövid távon is további erőt meríteni.
A Mi Hazánk hét képviselővel lesz jelen az új parlamentben, az ön régi pártjának, a Jobbiknak pedig kilenc képviselője lesz: ez máris hasonló súlycsoport. 2018-ban erősen vitatta annak az eljárásnak a tisztaságát, amellyel végül nem önt, hanem Sneider Tamást választották elnökké a Jobbikban. Érez-e most elégtételt a korábbi pártjával kapcsolatban?
A Vona Gábor indította politika ide vezetett. Mindenki láthatja, hogy mekkora hiba volt ezt követni. Ha 2018-ban nem akadályozzák meg különböző módszerekkel azt, hogy a Jobbik elnöke legyek, akkor belátható esélye lett volna, hogy párt kormányzó pozícióba kerüljön, hiszem ugyanis, lett volna ilyen helyzet. Most mégis jobb így, ez egy tiszta mozgalom, bár nagyon nehéz volt az elmúlt pár év. Csak olyan megélhetési politikusok maradtak a Jobbikban, akik most kihullottak a Parlamentből.
Ön szerint vége van a Jobbiknak?
Vége, igen. Pont ugyanúgy vége, mint Márki-Zay Péter politikai pályafutásának.
Milyen posztok, bizottságok érdeklik a Mi Hazánkat a parlamenti munkából?
Korai erről beszélni. A héten összeülünk, és megnézzük, milyen lehetőségeink vannak.
Tudható, hogy Csurka Istvánt politikai mentorának, példaképének tartja, 1998-ban a MIÉP-frakció mellett volt parlamenti tudósító. Az, hogy a Mi Hazánk bejutott a parlamentbe, jelenti-e azt, hogy a Csurka-féle politika egy új hajtása került be, vagy önöknek pártként már nincs ilyen szerves kapcsolata a néhai MIÉP-vezérrel?
Csurka István fontos része volt az életemnek, közel álltam hozzá, sokat tanultam tőle, ott voltam a temetésén is. 1998-ban, 20 éves srácként ott álltam a Parlament előtt, amikor 14 MIÉP-es képviselő bevonult, azt akkor hatalmas dolognak tartottam. Ez most is eszembe jutott, a kérdéstől függetlenül, hogy most én vagyok pártelnök, és mi vonulunk be az Országházba. Az én személyem szempontjából organikus, de ez a mai már egy egészen más időszak, és a Mi Hazánk Mozgalom egy konzervatív, hagyománytisztelő, tradicionalista alapokon nyugvó párt, amely ugyanakkor modern, az elnökségében csupa fiatalember ül.
Parlamenti képviselőként átvilágításon kell átesnie hamarosan. Ki tudja-e jelenteni, hogy az elmúlt húsz évben nem működött együtt sem magyar, sem például orosz titkosszolgálatokkal semmilyen formában?
Ki tudom jelenteni, igen.
Sem a magyar, sem külföldi titkosszolgálatokkal semmilyen formában nem működtem együtt.
Azért is kérdeztem, mert könyvében megírta azt az esetet, amikor egy belvárosi szórakozóhelyen megpróbálták beszervezni. Ilyen megkeresésre nem került sor 2010 után senki részéről?
Nem volt ilyen megkeresés, és felteszem azért nem, mert én akkor megírtam, nyilvánosságra hoztam előbb a Magyar Jelenben, aztán a könyvemben is, ami a Jókai utcában, a 2000-es évek elején történt. Ha valami rossz a titkosszolgálatoknak, az a fény, a reflektor, a nyilvánosság, és csak megjegyzem, mi a Hatvannégy Vármegye Mozgalommal a Nemzetbiztonsági Hivatal Falk Miksa utcai épülete előtt tüntetést is szerveztünk anno. Ha történt volna ilyen kísérlet, akkor 2010 után is a nyilvánossághoz fordultam volna, arról nem beszélve, hogy 2013-ban polgármester lettem. Egyébként az a megírt eset sem klasszikus beszervezési kísérlet volt, inkább megpróbálták befolyásolni a Hatvannégy Vármegye Mozgalom működését azzal, hogy azt mondták, majd ők segítenek nekem, mert puccs készül ellenem a mozgalomban. Itt nyilván – ahogy ők mondják – polarizációs kísérlet történt, de nem járt sikerrel. Pártvezetőként pedig már nem hiszem, hogy valaki is megpróbálna engem beszervezni.
