Könyvet birtokolni, vagy nyomtatni jó ideje nem számít már különleges dolognak, hiszen könyvesboltok, illetve antikváriumok tömegeiből szerezhetjük be a minket érdeklő köteteket, néhány másodpercen belül pedig akár az ágyból fekve, az okostelefonunkat használva is kinyomtathatjuk az e-mailben kapott csatolmányokat. Nem így volt ez azonban néhány évszázaddal ezelőtt, mikor egy-egy kötet elkészítése még óriási energiát igényelt.
A IX. században Kínából indult táblanyomtatás során fatáblákba vésett képeket, illetve szövegeket tudtak papírra nyomni, ezt az eljárást pedig később Európában is alkalmazták, a középkor évszázadaiban a sokszorítás legtöbbször alkalmazott módja a kódexmásolás volt, mikor szerzetesek hosszú hónapok, vagy évek munkájával készítették el a sokszor dús aranyozású díszekkel teli könyveket.
A korszakváltást végül egy német aranyműves, Johann Gutenberg hozta el, aki 1450-ben létrehozta a mozgatható betűket és olajalapú nyomdafestéket is magában foglaló eljárást, aminek segítségével a sokszorosítás is jóval gyorsabbá vált.
Alig három évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a találmány 1453-es megjelenése után Európa minden országában megjelenjenek az első nyomdák. A Magyar Királyságban 1472-ig kellett erre várni, mikor a Mátyás udvarába érkező Hess András létrehozta a rövid életű műhelyét, ami a következő évben kiadta a ma tíz példányban ismert Budai Krónikát.
Gutenberg eljárása háromszázötven éven át szinte változatlan maradt, az ipari forradalom azonban mindent megváltoztatott: 1796-ban megjelent a litográfia (kőnyomtatás), ami egy mészkőlapra, korom- és zsíralapú krétával rajzolt kép akár többszínű nyomatainak készítését tette lehetővé.
Az emberi erőt 1812-ben a gőzé váltotta fel, így lehetővé vált az újságok, illetve könyvek nagy tempóban való sokszorosítása, az igazi áttörést azonban Richard M. Hoe 1843-ban megjelent találmánya, a rotációs nyomdagép, illetve a papírhenger jelentette, ami
A nyomdák a XX. században szép lassan az irodákba, illetve az otthonokba is belopóztak: az írógépszerűen, soronként balról jobbra nyomtató mátrixnyomtatók első sikeres típusa, a Shinshu Seiki Co. tenyérnyi EP-101-ese 1968-ban született meg, az 1975-től már Epson néven gyártó japán cég mellé pedig rövidesen mások is felzárkóztak.
Az idő múlásával persze a technológiák is megváltoztak: 1984-ben megszületett az első megfizethető lézernyomtató, a HP LaserJet, rövidesen pedig a színesben is nyomtatni képes tintasugaras eszközök is tömegével tűntek fel a piacon. Az otthoni, illetve irodai nyomtatás világa ezeknek köszönhetően örökre megváltozott, az árak pedig évről évre egyre alacsonyabbá váltak.
Az otthoni, illetve irodai számítógépek hirtelen mindennapossá válásával a kilencvenes évek elejére minden technológia megtalálta a helyét a világban:
A különböző méretű vállalatok irodáiban álló nyomtatók fontossága ma, a felhőből másodpercek alatt elérhető dokumentumok, illetve információk világában sem csökkent, az utóbbi évek átrendeződései, illetve az emberek a koronavírus-járvány miatt megváltozott látásmódja azonban ezt a piacot is érintették: egyre több országban vált ugyanis fontossá a minél kisebb ökológiai lábnyom, illetve a fenntarthatóság, aminek részeként a dolgozók nem műanyagpalackok tömegével növelik a szemét mennyiségét, a munkáltatók pedig egyre környezettudatosabb irodaházakba költöznek.
Nem csak a műanyagszemét, illetve a környezet terén van persze szükség a változtatásra, hanem a nyomtatásban is: a digitálisan tárolt dokumentumok, illetve az újrahasznosított papírok használata mellett itt az idő arra, hogy maguk a nyomtatók is előrelépjenek a fenntarthatóság terén, hiszen ha feltétlenül nyomtatni kell, akkor ez
Ez eddig nem teljesült, hiszen a mai irodákban a felhasznált energia tizedét a nyomtatás teszi ki, köszönhetően annak, hogy a témában számos félreértés befolyásolja az emberek véleményét:
A változás elkerülhetetlenségét az Epson 2022-es, ezer magyar megkérdezésével született felmérése is alátámasztja, ami szerint a fenntarthatóságot a 18-65 éves internetezők közel kétharmada (62%) nagyon fontosnak, több mint negyede (26%) pedig fontosnak tartja.
A változó elvárásokra a gyártó megoldást is ajánl: új hő nélküli technológiás tintasugaras nyomtatóikkal például akár 83 százalékkal is csökkenhet az energiafogyasztás, hiszen azoknak
A jól megszokott irodai nyomtatóktól külső képében semmiben sem eltérő rendszernél mindemellett a felmelegedési idő is a nullára csökken, így a nyomatok jóval gyorsabban jelennek meg az arra várók szeme előtt.
A pozitívumok persze nem állnak meg ennyiben, hiszen a kevesebb felhasznált alkatrész
is hordoz magában, örökre elfeledtetve azokat az időket, mikor egy cég életében hosszú fennakadást okozott a megtömött táskával érkező szerelőre való várakozás.
Az ózonkibocsátásukat is nullára redukáló termékek műanyag elemei mindezeken túl harminc százalékban újrahasznosított műanyagból születnek, a csomagolóanyagok megváltoztatása pedig tíz százalékkal csökkentette a gyártási folyamat szén-dioxid-kibocsátását
– mondta Fábián Miklós, az Epson Magyarország Kereskedelmi Vezetője.
Fábián Miklós szerint az új tintasugaras nyomtatók így sikerrel vehetik fel a harcot az évek óta az irodák sarkában álló, különböző működési elven működő társaikkal, azok lecsereléséhez azonban minél több cég szemléletváltására lenne szükség – hogy a Földet épp úgy adhassuk tovább a következő generációnak, ahogyan mi is láttuk azt.
