Belföld csatatér '22 - budapest 3. evk

Fürjes Balázs: Nem jó irány, amikor bárki Budapest felszabdalásáról gondolkodik

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Hegyvidéki ellenfele, Hajnal Miklós diplomaügyéről, Matolcsy György városdaraboló koncepciójáról és a kormánykritikus sajtóval való viszonyáról is kérdezték Fürjes Balázs államtitkárt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Nem okoz gondot, ha ki kell állnom beszédet mondani, de a Ludovika új főépületének átadóján azért megremegett a hangom” – emlékezett vissza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új épületének 2014-es átadására Fürjes Balázs, aki ekkor az intézmény felújításáért is felelős kormánybiztos volt. Kedd este Fürjes visszatért a Ludovika épületébe, ahol a Magyary Zoltán Szakkollégium vendégeként elmondta a hallgatóknak, hogy édesapja, Fürjes Sándor 1944 augusztusában a Ludovika utolsó évfolyamán végzett, és ellenállási mozgalmat szervezett apjával, a politikus nagyapjával zsidók megmentésére. Árulás miatt tartóztatták le őket, apját a Ludovikán. A statáriális hadbírósági tárgyaláson hazaárulás miatt halálbüntetés kiszabását kérték rá, de ehhez egyhangú döntés kellett volna, a háromból egy hadbíró viszont a halálos ítélet ellen szavazott. „Egy szavazaton múlt, hogy itt vagyok” – mondta Fürjes, aki ezután politikai pályájának kezdetéről beszélt.

Sokáig nem gondolta, hogy „városépítő” kormányzati ember lesz. Magát ráadásul műszaki analfabétának tartja, de az érdekli, hogy „a semmiből legyen valami”.

„Nem jó irány, amikor bárki Budapest felszabdalásáról gondolkodik”

„Szélsőségesen Budapest-párti vagyok” – reagált Fürjes arra a kérdésre, hogy mennyire segíti a fővárosban megtermelt GDP a vidék fejlődését. Mesterkéltnek érzi Budapest és a vidék szembeállítását, abban pedig nem ért egyet Lázár Jánossal és Matolcsy Györggyel, hogy csökkenteni kellene a főváros súlyát.

Nem tudom, hogy a nemzeti bank elnökének miért kell Budapest felszabdalását vizionálnia, de véleményszabadság van. Viszont nem jó irány, amikor bárki Budapest felszabdalásáról gondolkodik. Ez az egyetlen magyar világváros. Ha lefaragjuk, szétszabdaljuk, azt tudjuk elérni, hogy egy se legyen

– mondta a fideszes politikus, aki a Hegyvidéken indul a parlamenti mandátumért.

Szerinte sikeres Budapest nélkül nincsen sikeres Magyarország, a fővárost olyan közös nevezőnek tartja, amely képes összekötni különböző politikai gondolkodású embereket.

Beszélt arról is, hogy Budapest működtetése, fejlesztése a mindenkori kormány és városvezetés feladata. Az államtitkár szerint a kormány mindig sokkal nagyobb mértékben fejlesztette Budapestet, mint a hivatalban lévő városvezetés, de ez így van rendjén, mivel a kormánynak mindig több az erőforrása. Budapesttől nem várható el, hogy mindent megvalósítson, együttműködésre van szükség. Sok dologban persze nem ért egyet a jelenlegi városvezetéssel, de egy demokráciában természetesnek gondolja a vitákat.

Tarlós Istvánnal is voltak nézeteltéréseik, ha nem is annyi, mint a mostani városvezetéssel, amellyel a kormány kapcsolatát úgy jellemezte:

jobb, mint amilyennek látszik, és rosszabb, mint amilyen lehetne.

Fürjes fontos kiindulópontnak tartja, hogy ne kérdőjelezzék meg a választók döntését, vagyis el kell fogadni azt, hogy a budapestiek ezt a városvezetést választották. Ezért Karácsony Gergely főpolgármestert sosem nevezné alkalmatlannak, szerinte legfeljebb a választók ítélhetik meg így. De azért kritikát megfogalmazott a városvezetéssel szemben, szerinte „Karácsonyék olyan látszatot akarnak kelteni, hogy van a kiszolgáltatott kicsi önkormányzat, és ott a behemót, csúnya, diktatúrát építő kormány. Ez szerintük szimpátiát kelt, és felmentést ad a cselekvés alól.” Fürjes ezt olyan politikai stratégiának gondolja, amivel szemben nagyvonalúnak kell lenni, és „nem kell minden pofonon megsértődni”.

Mohos Márton / 24.hu

Jó példa az együttműködésre Fürjes szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amit Tarlós harcolt ki. A testületben öt-öt képviselője van a kormánynak és a fővárosnak, és döntés csak születhet, ha egyhangú a szavazás, ráadásul amit a főpolgármester kér, azt napirendre kell tűzni. Ez egész jól működik, de nemrég abban maradtak, hogy a választásig nem tartanak több ülést, „vigyáznak a tanácsra”.

„12 éve kormányzunk, és nem vagyunk tökéletesek”

A kormány a következő három nagy kihívást fogalmazta meg Budapesten: közlekedés, zöldítés, otthonteremtés. Az államtitkár egyetért a forgalomcsillapítási törekvéssel, de szerinte ez nem lehet nevelési eszköz, nem lehet üldözni az autósokat, nem lehet kitiltani az autókat a Belvárosból, és egy liter sárga festék szétlocsolásával nem lehet segíteni a városon – utalt a kerékpársávokra. Ráadásul Budapest közlekedése Fürjes szerint önmagában nem értelmezhető: Pusztaszabolcstól Vácig, Székesfehérvártól Hatvanig kell gondolkodni, mivel 4 millió ember hetente többször ingázik a főváros és vidék között. A város pereméről pedig egymillió ember indul el autóval a város magjába. Még egy adat: tíz év alatt a gépkocsik száma negyven százalékkal nőtt az agglomerációban. Éppen ezért a kötöttpályás közlekedést fejlesztenék, annál is inkább, hogy a vasúti forgalom több mint kétharmada Budapest és az agglomeráció között zajlik.

 

„12 éve kormányzunk, és nem vagyunk tökéletesek, vannak adósságainak” – ezt az egységes Pest megyei bérlet hiányáról mondta. Lehetetlennek nevezte, hogy ma is többféle jegy és bérlet szükséges a központi régióban a tömegközlekedéshez. A kormány célja, hogy

  • minden agglomerációs településről óránként négy vonat induljon el Budapestre,
  • minden vonal érjen el három különböző metróhálózatot,
  • a jobb vasút vonzzon kétszer akkora utasforgalmat, mint a jelenlegi,
  • egy egységes tarifa- és jegyrendszer legyen.

A zöldterület növelésével kapcsolatban elmondta, hogy ma Budapesten egy lakóra 6 négyzetméter zöldterület jut, míg az ideális 9 lenne. Ezért hoznának létre közparkot Észak-Csepelen, és ezért fejlesztik a Városmajort.

Nem kannibálok vannak a kormánykritikus szerkesztőségekben

Fürjes Balázs eddig nem szólalt meg momentumos ellenfele, Hajnal Miklós diplomaügyével kapcsolatban – az ellenzéki politikus korábban közgazdászként hivatkozott magára, de nincs felsőfokú végzettsége –, most viszont erre vonatkozó kérdést is kapott. Válaszát azzal kezdte, hogy a politika dolga nem az ideológiai merengés, hanem konkrét, gyakorlati megoldások kitalálása, és aztán a megvalósítás. Majd arról beszélt, hogy az összes kihívójának megadja a tiszteltet, de inkább a budai kihívásokkal és saját budai vállalásaival foglalkozik, nem az ellenfeleivel.

Bizonyos értelemben megértő vagyok,

mondta aztán, megemlítve, ismeri azt az érzést, amikor az embert elkapja a politika: mindig van valami fontosabb, mint a tanulás, neki kétszer sem sikerült az egyetemi felvételije, a politika elvette az időt a felkészüléstől. „Aztán olyan emberek, akikre felnéztem – Orbán Viktor, Fodor Gábor és Deutsch Tamás – leültek velem, és azt mondták, hogy jó lenne ha elvégezném az egyetemet, és így is tettem, elvégeztem a pesti jogi kart” – emlékezett vissza politikai karrierjének kezdetére.

De fontos, hogy önazonosak legyünk, és ne mondjuk másnak magunkat, mint amilyenek vagyunk. Semmi baj, ha valakinek nincs diplomája, csak vállaljuk, amik vagyunk. Nem a diploma teszi az embert

– mondta az államtitkár.

Az egyik hallgató fehér hollónak tartja Fürjest a fideszesek között, abból a szempontból mindenképpen, hogy a nem kormánypárti sajtóval is szóba áll. Fürjes szerint ezzel nincsen egyedül, „Gulyás Gergely, Orbán Balázs, Novák Katalin és Varga Judit kifejezetten szívesen vállalnak vitákat.” A névsorral valószínűleg nem mindenki ért egyet, az igazságügyi miniszter szerdán rá is cáfolt erre, amikor rövid monológja után nem lehetett kérdezni tőle a Kormányinfón.

De az biztos, hogy Fürjes szívesen vitázik. „Budapesti család sarja vagyok, a nagyváros lényege pedig a sokszínűség. A nagyvárosi politizálás egy kávéházi műfaj” – reagált a felvetésre, hozzátéve, hogy ha az ember folyton csak olyanokkal beszél, akik mindenben egyetértenek vele, akkor nem tágul a látásmódja.

Mohos Márton / 24.hu

Ha Gulyás Márton a Partizánban sarokba akar szorítani, akkor felkészültnek kell lennem, érvek kellenek. Ha ez nincs meg, akkor könnyűnek találtatok.

Azt is mondta, hogy a vita frissességet ad neki, és úgy gondolja, hogy kutya kötelességük a tájékoztatás: mivel a politikusokat megválasztják, érthető, hogy a választók és az újságírók meg akarják kérdezni, mit miért csinálnak.

Fürjes úgy látja, abban van különbség, hogy van, aki a munkája részének tartja a kommunikációt, míg másoknak púp a hátukon. De az államtitkár eddig azt tapasztalta, hogy

a kormánykritikus szerkesztőségekbe nem kannibálok vannak, hanem korrekten, tisztességesen dolgozó újságírók,

akikkel kölcsönösen megadják egymásnak a tiszteletet.

Nem tartja magát „galambnak a héják között”, ha szükséges, beláll a konfliktusba, de feleslegesen nem akar vitázni, törekszik az együttműködésre, és ezt a tulajdonságot egy versenyképességi tényezőnek gondolja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik