Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent írásában a Budapest-dilemmáról ír részletesen, aminek megoldása szerinte röviden az, hogy fel kellene darabolni a várost.
A jegybank elnöke szerint a dilemma a főváros kettősségéből következik, hiszen az a magyarság politikai, kormányzati, kulturális, szellemi, gazdasági és pénzügyi központja, miközben demokratikus és piacgazdasági keretek között Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne.
Példaként említi Bern, Bonn, Berlin, Bécs, a skandináv országok, Varsó és Prága városait, ahol szerinte lényegesen kisebb mértékben centralizálják az ország anyagi és szellemi erőforrásait, mint a magyar főváros.
Matolcsy azt javasolja, a kommunista diktatúra hagyatékának felszámolása után kialakuló Budapest arányos, egészséges fejlődését még további lépésekkel érdemes segíteni.
Szerinte nagyságrendileg meg kellene növelni a budapesti kerületek önállóságát, kormányzati infrastruktúra programokat kellene indítani a külső budapesti kerületek és a Budapesten kívüli városháló összekötésére.
Budapest szétválásához, tehát egészséges méretre formálásához közösségi kiindulópontra van szükségünk. Ez a korábbi, 1873 előtti, majd 1950-ig tartó várostörténeti fejlődés lehet. A korábbi önálló települések – például Óbuda, Újpest, Kőbánya, Angyalföld, Pesterzsébet, Zugló, Kelenföld, Csepel, Budafok – önálló városként való újjáalakulása óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre
– fogalmazott a cikkben.
A Budapest-városmag megőrzése nemzeti érdek: egy 600 ezer fő körüli népességgel rendelkező főváros a budai és pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja, írja.
A már egészséges méretű és térbeli környezetével együtt fejlődő főváros jövőképe már jelentősen eltérhet a maitól, állítja Matolcsy, aki szerint helyet kaphat ebben a jövőképben a nagy budapesti egyetemek köré szerveződő innovációs parkok hálózata, mert a jövőkép középpontjában egy okosszolgáltatásokra, kiemelten tudástőkére és kutatás-fejlesztésre épülő főváros áll.
Ezek így együtt egyszerre dinamizálnák a fővárost és a patkóvárosok hálózatát, megteremtve egy erős Magyarország erős fővárosát és központi városhálóját
– zárta írását.
