Belföld

Svédasztalos étkeztetést szeretnének bevezetni az iskolákban

Balázs Attila / MTI
Balázs Attila / MTI

Ablakon kiadott étel helyett svédasztalos étkeztetést, egyetlen menü helyett szélesebb kínálatot vezetne be a hazai menzákon a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége, írja a Magyar Nemzet. A szervezet úgy véli, a közétkeztetési rendszer minden területe megérett a felülvizsgálatra, és lemorzsolódás helyett azt szeretnék, ha egyre többen vennék igénybe a közétkeztetést.

Mint emlékeztetnek: a kormány 2014-ben szigorú szabályozást vezetett be a közétkeztetésben, ám egyre többen morzsolódnak le a rendszerből. Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésszervezők Országos Szövetségének elnöke azt mondta, nagy az ellenállás, a gyerekek inkább nem mennek el, vagy nem fogyasztják el az ételt, és a szemétbe kerül az adagjuk.

Az elnök továbbá figyelmeztetett: lassan már csak azok maradnak a közétkeztetési rendszerben, akik rászorultsági alapon, ingyen jutnak az ételhez. Különösen a városokban vagy a gazdagabb településeken már a harmadikosok közül is sokan elfordulnak a közétkeztetéstől, a felső tagozatosok és középiskolások közül pedig nagyon kevesen vesznek részt az iskolai étkeztetésben. Ráadásul a konyhákon hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik.

Zoltai Anna szerint ennek többek közt az az oka, hogy noha az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, a minőség folyamatosan romlik.

Ahová csak a jogszabály megengedi, betolakszik az ócska, harmadosztályú helyettesítő élelmiszer. Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett

– fogalmazott. Egy néhány évvel ezelőtt készített felmérésből pedig az is kiderült, hogy a gyerekeknek nincs ideje enni, néhol csak tíz perc jut arra, hogy elfogyasszák az ebédet.

Ezért szorgalmazzák a vendéglátás típusú étkeztetés széles körű meghonosítását, mert azt látják, hogy ahol próbaszerűen bevezették a svédasztalos étkeztetést, ott kevesebb a hulladék és nagyobb a fogyasztási hajlandóság is. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi költségszintet nem lehet fenntartani, az alapanyagárak, az energiaköltségek és a bérek növekedése miatt korrekcióra van szükség. A szövetség ezért tavaly év végén megkereste a Pénzügyminisztériumot is.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik