Belföld

Jakab Péter: Völner Pál ügye rendszerhiba, vele példát statuálnak most

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Jakab Péter hosszú interjút adott az mfor.hu-nak.

A Jobbik elnöke elmondott pár részletet az ellenzéki tárgyalásokról, amelyektől reméli, „hogyha december-január tájékán a programalkotás folyamata befejeződne, ezt követően a listán még elvitatkozunk egy darabig, de azt is rövidre kell zárni. Aztán jöhet a kormányváltás, és ezt követően a kulcspozíciókba meg kell nevezni azokat az embereket, amelyekben konszenzussal meg tud állapodni az ellenzék.”

Szerinte a programmal

90 százalékban megvagyunk. Sikerült konszenzussal a legégetőbb kérdéseket leütni és a közös nemzeti minimum megvan. Van még körülbelül 10 százaléknyi vitás kérdés, amelyeket viszont nem a nyilvánosság előtt kell megbeszélni.

Ezek közül megemlítette az euró kérdését, ahol vannak véleménykülönbségek. „Abból nincs vita, hogy az eurót be kell vezetni, az uniós csatlakozásunkkal ezt vállaltuk. Vannak azonban olyan elképzelések, hogy 4-5 év múlva reális lehet, és vannak olyan elképzelések – jellemzően a Jobbik oldaláról érkezve -, amelyek későbbi dátumban határoznának meg.” Ehhez tette hozzá: gazdaságfilozófiai különbségek vannak. „Van, aki azt gondolja, hogy ha bevezetjük az eurót, akkor az megoldja a problémáinkat és eljön a jólét, a nyugati életszínvonal. Mi ellenben azt gondoljuk, hogy akkor korrekt az eurót bevezetni, ha a magyar gazdaság készen áll arra, hogy ezt meg tudjuk tenni.”

Jakab beszélt Márki-Zay Péter, ellenzéki kormányfőjelöltről is. Róla az a benyomása, hogy

kicsit talán önfejű, kicsit erőszakos, és nem kész a kompromisszumra.

Ugyanakkor Jakab úgy véli, hogy az ellenzéket „az tudja igazán összefogni, aki végletekig kompromisszumkész. Ha valaki azt gondolja, hogy karikás ostort csattogtatva egybe tudja tartani ezt a sokszínű tábort az előbb-utóbb szétzavarja a gyülekezetet. Úgy látom, a pártelnökök az elmúlt időszakban mindent elkövettek, és megszületett az egységes ellenzék, csak vigyázni kell rá.” Márki-Zayra visszatérve elmondta: „Mi, pártelnökök mindent elkövetünk, hogy felvegye ezt a tulajdonságot, mert máskülönben nem lesz meg a győzelem. Vannak olyan gondolatai, hogy nem kell konszenzussal döntést hozni, elég, ha többségi döntések születnek. De nagyon fontos egy ilyen hatpárti sokszínűségnél, hogy mindenki azt érezze, az a döntés az övé is. Ellenkező esetben nem minden párt fog küzdeni a döntés végrehajtásáért.”

Emellett azt is mondta:

Völner Pál korrupciós ügye rendszerhiba.

Szerinte „a NER a korrupcióra épül. Egy korrupt rendszerben az számít rendszerhibának, amikor valaki nem megfelelően oszt vissza, vagy valamelyik nagyhalat, maffiafőnököt megkerülve vesz részt a korrupciós ügyben. Feltételezem, hogy Völner Pállal most példát statuálnak, hogy ebben a korrupt rendszerben illik betartani a maffiafőnök által megszabott hierarchiát.”

A kormánypártról azt mondta a Jobbik elnöke:

a Fidesz rendszerét maga a maffia feje, Orbán Viktor tartja össze, ő a zárókő a boltívben. Ha ő megbukik, ha a zárókövetet kivesszük a boltívből, akkor az össze fog omlani és maga alá fogja temetni a saját rendszerét. Az biztos, hogy nagyon sokan akarnak majd a Fidesz elnöki pozíciójára pályázni, ezért gyanítom, hogy marakodás, összeveszés lesz a Fidesz jövője, ha Orbán Viktor megbukik. Márpedig 2022-ben meglesz erre a lehetőség.

Saját pártja és a Fidesz hasonlóságáról azt mondta Jakab:

a Fidesz és a Jobbik is egyaránt a kistelepüléseken, falvakban erős. 29 választó körzetben nyertük el a választók bizalmát az előválasztáson, ezek nagyon nehéz, billegő körzetek, itt fog eldőlni a kormányváltás. Ezekben a körzetekben rendkívül erős hídfőállásokkal rendelkezik a Fidesz, de erős szervezettséggel rendelkezik a Jobbik is. Nyilván a Fidesz arra készül, hogy a konkurenciáját ezekben a körzetekben megpróbálja gyengíteni, ezért indult a Jobbik elnöke ellen egy karaktergyilkos kísérlet.

Megjegyezte: „a rendszer kíméletlen ellenfele maradok. Ha támadnak, akkor még erősebb leszek.”

Arról is beszélt, hogyha „volt is valaha középosztály, az eltűnt. Az elmúlt 10 évben az alacsony keresetűek és a magas keresetűek közötti szakadék megkétszereződött. A középosztály eltűnt Magyarországról és nem véletlenül tűnt el. Hiszen azt, akit szegénységben és nyomorban tartanak, azt sokkal könnyebb fenyegetni a választások előtt, akár közmunkával, akár pályázati pénzekkel. Vagy sokkal könnyebb az ő szavazatukat elnyerni egy zsák krumpliért cserébe. Bár hogy a Fidesz mennyire rosszul áll, azt jelzi, hogy már nem krumpliban gondolkoznak, hanem szja-visszatérítésben vagy 13. havi nyugdíjban.”

A TAO-rendszerről pedig azt mondta: „úgy lehet megőrizni, hogy ne stadion épüljön belőle, hanem mondjuk tanuszoda, vagy tornaterem, hogy a gyerekeknek ne a folyosón kelljen tornázniuk és az utánpótlás-nevelésre költsük a TAO-pénzeket.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik