Saját hatáskörben meghosszabbította saját mandátumát a korrupciógyanús ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság, így az összegző jelentést 2021 vége helyett csak a jövő évi választások után, 2022. augusztus 31-re készítik el – tudta meg a Népszava. A határidő hosszabbításáról a frakcióvezetőket és a főpolgármestert is tájékoztatta Havasi Gábor, a testület elnöke. A lap szerint nem volt ellenvetés.
Havasi Gábor elmondta: soha nem akarták a jelentést kampánycélokra használni, így nem volt különösebben fontos, hogy még a választások előtt befejezzék a vizsgálatot. A koronavírus-járvány miatt nyolc hónapig nem tudtak ülésezni, de a hivatal munkatársai is otthonról dolgoztak, ami alaposan lassította a szükséges iratokhoz való hozzáférést. A bizottság (amely idén kezdte csak el a meghallgatásokat) ülésein eddig három ügy – júliusban a parkolási rendszer, szeptemberben a patkányirtás, illetve legutóbb múlt héten az e-jegyrendszer – került terítékre. Ezek mellett a biodóm, a Rác fürdő, a 3-as és a 4-es metró, a Bálna, a BKV eladósítása és a Combino villamosok beszerzését vizsgálnák.
„Nem volt az angoltudás azon szintjén, hogy időben feldolgozza az angol nyelvű anyagokat”
A múlt heti ülésen megjelent Walter Katalin és Dabóczi Kálmán is. A BKK jelenlegi vezérigazgatója kijelentette, a projektre 9,2 milliárdot költött a cég, ám ebből semmi használhatót nem tudnak felmutatni. Csupán néhány szerver és 29 ellenőrző kapu – beleértve a Deák térieket is – maradt. Walter szerint az AFC-projekt igazi Patyomkin beruházás volt, ahol a mondások mögött nem volt semmi. Megvalósítási terv sem készült, a BKK a különféle szerződésmódosításokkal mindenféle részteljesítést elfogadott és kifizetett.
„Tételesen nem igaz, hogy semmi nincs meg ebből. Minimum egymilliárd forint értékű szoftver és eszköz használható lett volna, ha a felmondás után megpróbálják ezeket hasznosítani, persze azóta elavultak” – reagált a kritikára Dabóczi Kálmán, aki szerint az országos elektronikus jegyrendszerhez is megpróbálták integrálni azt. Dabóczi szerint a fő probléma az volt, hogy a projektet meghitelező Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kikötötte: senkit sem lehet kizárni a pályázatból a kirívóan alacsony ár miatt sem. Elismerte, hogy a BKK projektmenedzsmentje sem tudta mindig megfelelően tartani a lépést, indokként olyanokat hozott fel, hogy időnként „nem volt az angoltudás azon szintjén, hogy időben feldolgozza az angol nyelvű anyagokat”. Azt is elismerte, hogy ő írta alá a CP4 szerződésmódosítást, amire hivatkozva a német szállító később milliárdos kötbérköveteléssel állt elő.
A BKK egykori vezetője kijelentette:
Egy forint anyagi hasznom nem volt, sőt még nekem kellett compliance (erkölcsbe, vagy törvénybe ütköző cselekedet) vizsgálatot kezdeményeznem a német szállítónál, mivel a cég magyarországi projektvezetője 2016 nyarán azzal állt elő, hogy »tudunk-e olyan javaslatot tenni az üzemeltetésre, amely anyagilag mindkettőnknek előnyös lesz«. A Scheidt & Bachmann belső vizsgálatot rendelt el és visszahívta az érintett vezetőt. Igaz, egy évvel később újra itt volt és hasonló kérdést tett fel.
Dabóczi Kálmán szavai szerint minderről annak idején „tájékoztatta azokat az államvédelmi szerveket, amelyekkel rendszeres konzultációt folytattak”.
