Máthé Zoltán / MTI
Vélemény

Tényleg az óvodai LMBTQ-aktivistákért kampányoltak a LIBE-delegáltak?

Bár a kormányoldalon csak „őrült nők delegációjának” minősítették a Budapestre látogató LIBE bizottság tagjait, Sándor Zsuzsa mégis talált figyelemre méltó megállapításokat a mondandójukban. Nem azon döbbent meg, hogy mire jutottak a delegáltak, hanem azon, miként viselkedtek velük a vendéglátók.

Hazudni „csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

A József Attila-parafrázissal arra szeretem volna utalni, hogyha egy héttagú delegáció érkezik Budapestre, akkor hiába sulykolja a mindent elárasztó kormánysajtó csak és kizárólag annak a két küldöttnek a véleményét, akik a kabinet szíve szerint szólnak, hamar ki fog derülni, hogy a delegációban ők vannak kisebbségben.

Noha az előválasztás „izgalmai” némileg talán háttérbe szorították azt a hírt, hogy három napra Magyarországra érkezett az Európai Parlament (EP) egyik állandó bizottsága, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az angol rövidítés szerint nevük: LIBE. Ez a bizottság felelős a polgári szabadságjogokért, a kisebbségi jogokért, az igazságügyért és a belügyekért.

Hogy a LIBE miért került most Magyarországra, annak hosszú előtörténete van. Már 2017-ben azt állapította meg az Európai Parlament – ez az a testület, amelybe a tagállamok közvetlenül választják a képviselőket –, hogy Magyarországon romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete. Ekkor merült fel az a kérdés, vajon el kell-e indítani Magyarország ellen a „hetes cikkely” szerinti eljárást, ami akár azzal a döntéssel is végződhet, hogy az ország elveszíti a szavazati jogát. Az EP megbízásából készült el 2018-ban az emlékezetes Sargentini-jelentés, melyet mind az Európai Bizottság, mind az EP elfogadott.

Kapcsolódó
Elfogadták a Sargentini-jelentést
Fontos szavazást vesztett el nagy többséggel a magyar kormány az Európai Parlamentben. A képviselők többsége szerint rendszerszintű bajok vannak Magyarországon a jogállamisággal.

De mint tudjuk, az unió malmai lassan őrölnek – igaz közben volt némi Covid-járvány is, ami miatt elmaradt a tavaly márciusra tervezett látogatás –, így csak most ért ide a LIBE, hogy megvizsgálja, mi történt nálunk 2018 óta. Nem tétlenkedtek az itt töltött három nap alatt, hisz találkoztak Varga Judit igazságügyi, Pintér Sándor belügyminiszterrel, különböző oldali parlamenti képviselőkkel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, a Kúria tagjaival, az Alkotmánybíróság, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület képviselőivel, az ombudsmannal, a kulturális élet számos képviselőjével, civil szervezetekkel és persze újságírókkal –, de lehet, hogy még így is kihagytam valakit a felsorolásból.

Csak Orbán Viktor nem fogadta a delegációt, nyilván az ő programja még a bizottságénál is sűrűbb volt.

Amikor az elején a hazugságot említettem, nem csak arra céloztam, hogy a Fidesz „elhallgatja” az igazság egy részét. Még meg sem érkezett a LIBE delegációja, amikor a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja már közleményt adott ki, amelyben azt írták: „Brüsszel azt akarja, hogy Magyarország is engedje be az LMBTQ-propagandistákat az óvodákba és iskolákba.” Vagyis szerintük a LIBE vizsgálatának ez az oka és a célja. Ezt kommunikálta Varga Judit is: az ide érkező bizottság nem titkolt szándéka, „hogy újabb támadást indítsanak a gyermekvédelmi törvény miatt”. Ráadásul ugyanerre hivatkozik a kabinet akkor is, amikor az uniós pénzek visszatartásának indokáról beszél. Az a kormány és benne az az igazságügyi miniszter, amely és aki pontosan tudja, hogy mindezektől egy teljesen független eljárás folyik az úgynevezett pedofiltörvény, valamint a Meseország mindenkié című könyv kapcsán. Egy olyan eljárás, amelyhez nincs köze a LIBE delegációjának, a megbízatásuk erre nem vonatkozik.

Kovács Attila / MTI Varga Judit igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságának küldöttségével folytatott találkozója után az Igazságügyi Minisztériumban 2021. szeptember 30-án.

A pedofiltörvény miatt egy – a Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságtól teljesen független – kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, amelyben az Európai Bizottság azt vizsgálja, vajon a magyar jogszabály sérti-e az e-kereskedelemről és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról, valamint az áruk és szolgáltatások szabad mozgásáról szóló irányelveket. Ki ne tudná ezt pontosabban, mint az igazságügyi miniszter? Hiszen éppen ő az, aki – együttműködve az Európai Bizottsággal – megírta és el is küldte a kötelezettségszegési eljárás megindítására reagáló kormányzati válaszlevelet.

Az talán nem is érdemel külön magyarázatot, hogy az áruk szabad mozgásának biztosítása nem azonos a kisebbségi jogok védelmével vagy az igazságüggyel. Aki ezeket összekeveri, az körülbelül olyan, mintha nem tudná, hogy a lábtörését nem egy fül-orr-gégész fogja meggyógyítani. Arra meg kár is szót vesztegetni, hogy senki, de az égvilágon senki sem akarja, hogy „Magyarország engedje be az LMBTQ-propagandistákat az óvodákba és iskolákba.”

Most ugyan tettünk egy kis kitérőt az eredeti célunkhoz képest, de máris visszatérünk a LIBE látogatásának körülményeire és az arra adott – finoman szólva – szokatlan, ám főként valótlan reakciók elemzésére.

Ismét az igazságügyi minisztert idézem:

egy uniós intézmény sem lépheti át a szerződésekben rögzített hatásköröket csak azért, mert egy tagállam nem úgy táncol, ahogy a brüsszeli bürokraták fütyülnek.

Milyen hatáskört is lépett át a Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság? Európai parlamenti megbízással érkeztek egy, az Európai Parlament által elfogadott jelentésben foglalt feladatok végrehajtásának vizsgálatára. Az az Európai Parlament bízta meg őket, amelyben a Magyarországon megválasztott 21 képviselő, így természetesen a Fidesz képviselői is ott ülnek. Az pedig a demokrácia lényegéhez tartozik, hogy egy bizottság feladatának meghatározását többségi szavazattal döntik el. Értem én, hogy ezt a Fidesz nem szereti, hiszen a számos jogászból álló Fidesz-kormány még mindig azon rugózik, vajon mit is jelenthet az a „képlékeny” fogalom, hogy jogállam. Nos, egyebek között ezt is.

Kapcsolódó
Hogy lehet diplomája Varga Juditnak, ha nem ismeri a jogállam definícióját?
A jogállam egy elvont, bonyolult, nehezen megérthető fogalom. Vagy mégsem? Sándor Zsuzsa bebizonyítja, hogy egyáltalán nincs szükség jogi diplomára a jogállam definíciójának értelmezéséhez.

Mindettől – mármint a „hatáskör túllépésétől” – függetlenül „konstruktív partnerként állunk a delegációval való találkozó elébe” – írta Varga Judit. A „konstruktív” tárgyalások közül kiemelném a Kúrián történteket. Gwendoline Delbos-Corfield, a LIBE-delegáció vezetője több nyilatkozatában is elmondta, hogy mind az Alkotmánybíróságon, mind a Kúrián ellenségesen bántak velük. A Kúrián már a megbeszélés elején közölték, hogy az egészet rögzíteni fogják, és „kétszer is a bíróság megsértésével vádolták a delegációt” – mondta. Az Euronews kérdésére részletesen felidézte a történteket: az egyik bíró kvázi viccelve vádolta meg őket a bíróság megsértésével az általuk feltett egyes kérdések miatt. Azt mondta, hogyha a tárgyalóteremben lennének, már megbüntette volta a bizottság tagjait, és azt is kilátásba helyezte, hogy elhagyja a szobát. (Lehet, hogy ez mindenkinek jobb lett volna.)

Amikor ezt először olvastam, azt hittem, valami elírás történt. Nem feltételeztem egyetlen kúriai bíróról sem, hogy ne tudná, a magyar jog nem ismeri a „bíróság megsértése” fogalmat. Persze van az eljárásjogban számos lehetséges intézkedés arra az esetre, ha valaki megsérti a tárgyalás rendjét vagy annak méltóságát, kezdve a rendreutasítástól a pénzbírságon át egészen addig, hogy a rendzavarót a bíró kivezetteti a tárgyalásról, mi több, akár őrizetbe is vetetheti.

Hangsúlyozom, ezek a lehetőségek arra vonatkoznak, amikor a bíróság tárgyalást tart. Tárgyalást, a szó eljárásjogi értelmében. Mégis vajon mire utalhatott ez a barátságos kúriai bíró? Megbünteti, kivezetteti, őrizetbe veteti az EU Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagjait? Pusztán azért, mert valamelyik, általuk feltett kérdés nem tetszik a magas Kúriának?

Máthé Zoltán / MTI Gwendoline Delbos-Corfield francia európai parlamenti (EP) képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tényfeltáró delegációjának vezetője sajtótájékoztatójára érkezik az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén

Mondok én szívesen példát a korrekt bírói magatartásra onnan, ahol tényleg ismert a „bíróság megsértése”. Michigan államban a bíró rendszerint megbüntette azokat, akiknek a mobiltelefonjuk megszólalt a tárgyalás alatt. Ám egyszer épp az ügyészi perbeszéd közben a bíró telefonja csörgött. A bíró a „bíróság megsértése” miatt 25 dolláros pénzbüntetést szabott ki magára, amit azonnal be is fizetett.

A LIBE-delegáció vezetője sajtótájékoztatóján persze nem csak erről az incidensről számolt be. Összegezte az „őrült nők delegációjának” tapasztalatait. Ezek szerint

  • az igazságügyi reform nem biztosította a bíróságok függetlenségét,
  • az alapítványokról szóló törvény miatt pedig átláthatatlan, hogy hová kerülnek az állami és az uniós pénzek.
  • A delegáció problémát látott a veszélyhelyzet további fenntartásában is, mert ennek ürügyén számos, a járványhoz semmilyen módon nem kapcsolódó jogszabályt hoztak.
  • Kifogásolta azt is, hogy az ellenzék nem kap teret a közmédiában.

Erős a gyanúm, hogy a LIBE tagjai elmulasztották elolvasni azt az augusztus 3-án megjelent kormányhatározatot, amely szerint „Magyarországon hatékony az antikorrupciós fellépés, független az ügyészség és az Alkotmánybíróság, a kormány hatalmát jól működő fékek és ellensúlyok korlátozzák, és a média nagyon is sokszínű az országban”.

Ha ezeket a „meggyőző” szavakat elolvasták volna, nem mondanák, hogy veszélyben látják a jövő évi választások tisztaságát és tisztességességét.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.