Vajda János / MTI
Belföld

Én szputnyikos vagyok, ő pfizeres, te mit kaptál?

Lehet-e identitásképző szerepe annak, hogy milyen típusú vakcinát kaptunk, illetve mennyire lehetnek tartósak azok a csoportok, melyek az egyes oltásfajtákhoz kötődően jöttek létre?

Az, hogy oltást kapunk, legtöbbünk számára új, szokatlan dolog. Utoljára gyerekkorunkban oltottak be minket, de arra már nem igazán emlékszünk, és nem is volt választási lehetőségünk. Vannak, akik egzotikus országokba utazva kényszerből vagy önként néha beoltatják magukat, de eddigi életünkben nem kellett azzal szembesülnünk, hogy egy járvány miatt tömeges oltás zajlik, ráadásul többféle oltóanyaggal.

Hiába hangoztatja a kormány vagy éppen Szlávik János infektológus, hogy mindegyik, Magyarországon engedélyezett oltás hatásos és biztonságos, ha kezdettől azt látjuk, hogy az oltási terv és az oltással kapcsolatos kommunikáció követhetetlen, kaotikus, könnyen kritizálható. Több országban felfüggesztették az AstraZeneca használatát, míg nálunk azt mondják, hogy semmi gond nincs vele – ezt egy laikusnak egyre nehezebb követnie. A fentiek miatt sokan utasítják vissza a felajánlott vakcinatípust, „válogatnak”; a legnagyobb ellenérzés most a kínaival szemben figyelhető meg. Fontos lenne, hogy minél több ember belássa, csak megfelelő mértékű átoltottsággal állítható meg a járvány, és ebben többek között az segít, ha sok olyan embert látunk, aki beoltatja magát, és ha valahogyan csökkenthető a bizonytalanság.

Kapcsolódó
„Sokan úgy gondolják, ez egy webshop, ahol szabadon lehet válogatni az oltóanyagok közül”
Egyre többen utasítják vissza az AstraZenecát, sokan inkább Pfizert szeretnének – tapasztalják a háziorvosok. Így jutnak oltáshoz fiatalok, ami esetenként további feszültséget szül.

A Facebookon minden beoltott találhat magának való csoportot (AstraZeneca, Pfizer, Szputnyik, Sinopharm), ahol az emberek tapasztalatokat cserélnek az oltások hatásairól, a beadás körülményeiről. Támogatják és tájékoztatják egymást, növelve ezzel az oltások elfogadottságát. Úgy tűnhet, mintha valós csoportok is kialakulnának azzal összefüggésben, hogy ki milyen típusú vakcinát kapott, és mintha ez együtt járna egyfajta identitás kialakulásával is.

Természetes jelenség, hogy önmagunk meghatározása, az énképünk nagy részben attól függ, milyen csoporthoz tartozunk. A szociálpszichológiában évtizedek óta jelentős befolyással rendelkezik a (Henri Tajfel és John Turner nevéhez kötődő) társas identitás elmélete, ami szerint identitásunk elsősorban csoporttagságunkból ered. A csoportok megadják nekünk azt az érzést, hogy tartozunk valahova. Büszkék vagyunk rá, alakítja az önértékelésünket. A társas világot is aszerint kategorizáljuk, hogy vagyunk „mi” és vannak „ők”. A sztereotípiák pedig azon alapulnak, hogy saját csoporttagjainkat magunkhoz hasonlónak, a másik csoport tagjait tőlünk alapvetően különbözőnek látjuk. Miután azonosultunk a csoportunkkal, a másik csoporttal hasonlítjuk össze magunkat, aminek gyakran versengés, ellenségeskedés, előítéletes viselkedés lesz a következménye.

Csoportokhoz tartozunk és csoportok részeseivé válunk például nemünk, nemzetiségünk, érdeklődési körünk alapján. Rengeteg előnye van ennek: többek között kapcsolatokat alakítunk ki, megbecsülnek minket, menedékre találunk, könnyebben megőrizzük a mentális egészségünket. Ugyanakkor ahhoz sem kell sok, hogy magunkat másokhoz hasonlónak érezve a többieket elutasítsuk. A minimális csoportközi paradigma szerint már egészen apró feltételek is ki tudják váltani a csoportok közötti diszkriminációt, akár egy póló színe is.

Ha ilyen kevés is elég ahhoz, hogy idegenekkel csoportot alkossunk és saját normákat, identitást alakítsunk ki, felmerül a kérdés: azok, akik egyforma típusú oltást kapnak, éreznek-e egymással valamilyen fajta sorsközösséget. Kende Anna szociálpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense kérdésünkre elmondta, nem látja valószínűnek az oltástípusok köré szerveződő komoly csoportok, identitások kialakulását. Markáns törésvonal inkább azok között figyelhető meg, akik megkapták vagy meg szeretnék kapni valamelyik vakcinát, illetve akik úgy döntöttek, hogy nem oltatják be magukat.

A különböző oltásokhoz való hozzáállás többször is változott az elmúlt néhány hónapban Magyarországon; egyes típusok fel-, mások leértékelődtek. Az egyik vakcina elutasítása vagy egy másik preferálása mögött megbújhatnak racionális érvek, félelmek, de akár politikai meggyőződés is. Ezek alapján vallhatja valaki, hogy „hisz a kínaiban”, vagy, hogy neki „nem kell a keleti”. Az egyes oltások elutasítása mellett nyomós érv lehet, hogy egyelőre nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, melyiket fogják elfogadni külföldön is. Hasonló kétségeket okozhat az AstraZenecához köthető vérrögképződés, hiába tudjuk, hogy a megbetegedés esélye elenyésző. Ettől viszont még nem alakul ki az illetőnek csoportidentitása, és nem lesz ellenséges azokkal szemben, akik azt a vakcinát részesítik előnyben, amit ő nem fogadott el.

Csoportok a szociálpszichológus szerint nem az oltástípusok, inkább politikai ideológiák mentén szerveződnek, és ez a meggyőződés találkozhat azzal, hogy ki milyen vakcinát kapott. E kettőnek együtt lehet identitásképző hatása. Például a kormányhoz való viszonyulás számíthat valamennyire akkor, amikor egy-egy vakcina elfogadásáról van szó, ugyanakkor nem igaz a Fidesz állítása az „oltásellenes baloldalról”.  A Facebook-csoportok kis létszámúak, az emberek többsége számára nem érzékelhetők. Megjelenhet esetenként az irigység, féltékenység azokkal szemben, akik a „jobb, nyugati” oltást kapták, illetve a döntés utólagos igazolása miatt biztosan vannak, akik saját oltásukat felértékelik; de ezek a tendenciák önmagukban valószínűleg nem tartós hatásúak.

Nem tűnik tehát úgy, hogy jelentős identitásképző hatása lenne annak, hogy ki melyik típusú oltást kapta; különösen azért, mert egy-egy közösségen belül többféle oltáshoz jutnak az emberek. A Facebook-csoportok és a mémek viszont hasznosak lehetnek: segíthetnek az embereknek abban, hogy jobban elfogadják a különböző vakcinákat, a tagok támogatást és információkat adhatnak egymásnak.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.