Leszek Szymanski / MTI / EPA-PAP
Tudomány koronavírus

Tiltás, oltás, hatékonyság: mi ez a káosz az AstraZeneca körül?

Az AstraZeneca vakcináját először nem javasolták időseknek, majd mégis, hazánk pedig körülbelül akkor kapcsolt rá, amikor máshol minden korosztály számára leállították az alkalmazását. Itt van még a vérrögképződés problémája és a hatásosságáról szóló, egymásnak ellentmondó adatok. Elég nagy a zűrzavar.

A brit és svéd együttműködésben készült Oxford-AstraZeneca vakcinája január végén kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. Bár hatásossága bizonyított, az oltóanyag eddigi rövid története igen kacifántosra sikeredett. A uniós országok először nem alkalmazták idősek oltására, így tett Magyarország is. Később mégis elkezdték vele oltani a 60–65 év közöttieket-felettieket, sőt az első és második dózis közötti időt is jelentősen (4-ről 12 hétre) meghosszabbították.

Március közepén mind több ország függesztette fel a vakcina alkalmazását, mert felvetődött, hogy mellékhatásként vérrögképződés is előfordulhat. Idehaza nagyjából ezzel párhuzamosan oltottak már időseket is AstraZenecával, most pedig ott tartunk, hogy a vakcina minden korosztálynál alkalmazható, sőt, jobb hatásossággal, mint eddig gondoltuk, a vérrögképződéssel pedig továbbra sem bizonyítható az összefüggés. És amikor azt hihetnénk, már mindent sikerül tisztázni, kedden újabb problémáról szóltak a hírek.

Kapcsolódó
Régebbi adatokkal dolgozhatott az AstraZeneca a legújabb kutatásában
Változhat a hatékonyság, a biztonságossággal nincs probléma.

A hírekkel való szembesülés érthető módon bizonytalanságot szül a laikusban, az egymásnak látszólag ellentmondó gyakorlatok és a hirtelen fordulatok megzavarják az embert. Mégis azt mondhatjuk, jelen helyzetben nincs benne semmi különös. A vírus hirtelen és letaglózó támadása egy háború kellős közepébe rántotta az emberiséget, ahol a tisztek a fronton ismerik meg egyáltalán a fegyvereiket: élesben kell kitapasztalni, milyen egységeket milyen stratégia mentén lehet alkalmazni. Nézzük, mit találunk az AstraZenecáról érkező hírek hátterében.

Kiderült, hogy hatásos

A vakcina engedélyezése után tehát az uniós országok csak 65 év alattiak oltására használták, a magyar hatóságok még óvatosabbak voltak, és csak 60 év alatt javasolták. Az indoklás szerint azért, mert a klinikai tesztek során nem vizsgálták megfelelő arányban az idősebb korosztály tagjait. Márpedig a vakcinák hatásosságát számos egyéni tényező is befolyásolja, például a krónikus betegségek vagy az életkor. Fontos kiemelni, hogy az AstraZeneca esetén az óvatosságot nem az esetleges mellékhatások, hanem a nem kellően alátámasztott hatásosság indokolta:

ha van más oltóanyag, ami bizonyítottan magas szinten védi az időseket is, akkor azt kell használni. Eleinte ezért nem oltottak vele 60–65 év felettieket.

A fejlesztés, tesztelés egy percre sem áll le az engedélyeztetés után sem, a sorra megjelenő tanulmányok pedig március elejére eloszlatták az aggodalmakat. Kiderült, hogy az idősek számára is megfelelő védettséget nyújt, ezért a tagállamok – köztük Magyarország – elkezdték ezen korosztály oltását az AstraZenecával is.

Nem tisztázott, de rendkívül ritka

A hónap közepén aztán egyes országok felfüggesztették a vakcina alkalmazását, mert felmerült, hogy mellékhatásként vérrögképződés léphet fel. Összesen 17 millió beoltott személyből 15 mélyvénás trombózisos és 22 tüdőembóliás esetet jelentettek, ami 0,00021 százaléknak felel meg. Az EMA folyamatosan vizsgálódik, egyelőre két vérrögképződéses állapot kapcsolatát nem sikerült kizárni a vakcinával, de ennek ellenére az oltási kampányok folytatását javasolják – itt írtunk erről részletesen.

Kemenesi Gábor virológus legfrissebb Vakcina híradójában arról beszélt, hogy ilyen adatok mellett az AstraZeneca vakcinájának előnyei magasan az esetleges hátrányok felett vannak. Ez az ügy inkább a gyógyszer-engedélyeztetési folyamat kulisszái mögé enged bepillantást, és nem járványkezelési kérdés. Ha van bármi összefüggés az oltóanyag és a vérrögképződés között, akkor ezt rendkívül ritka mellékhatásként bele kell tenni a készítmény leiratába. Ez tehát elsősorban nem egészségügyi, hanem jogi kérdés.

Magyarország is mérlegelt

És nálunk miért épp ebben az időszakban „pörgették fel” az oltást az AstraZenecával? A kielégítő választ erre csak azok tudják, akik a döntést meghozták. Számunkra azt érdemes tudni, hogy az oltási stratégiák rendkívül sok lábon állnak, az országok egymást is figyelik és követik, folyamatosan készen állnak a gyors reagálásra. A tennivalókról az egyes tagállamok maguk döntenek, és azt kell mondanunk:

ebben a helyzetben okosabb döntés volt a vakcinázás folytatása, mint ha leállítottuk volna.

A döntéshozók nyilvánvalóan azt mérlegelték, hogyan hatna a járvány terjedésére, a kórházakra, az egészségügyre, a halálozásokra az AstraZeneca felfüggesztése. Közben pedig folyamatosan érkeztek az újabb és újabb vizsgálati eredmények, amelyek ismeretében – ha úgy alakul – egy perc alatt közbe lehetett volna lépni. Szerencsére az EMA is azt erősítette meg, hogy helyes volt a stratégia, vagyis az oltások folytatása.

Dózisok és egy új kérdés

Hasonló eredményre jutott az eddigi legnagyobb, több mint 32 ezer fő bevonásával végzett kutatás is: nem találtak összefüggést a vérrögképződés és az AstraZeneca vakcinája között. A hétfőn publikált eredmények azt is egyértelművé tették, hogy a vakcina hatásossága minden korosztályban jobb, mint ahogy eredetileg ismert volt.

A tünetes Covid-19 megelőzésében 79 (65 év felettieknél is), a súlyos vagy kritikus állapotú betegség megelőzésében, illetve a kórházi kezelés kivédésében 100 százalékos. A folyamatosan érkező újabb és újabb adatok – mondhatjuk azt is, a tapasztalatok – vezettek oda, hogy többek között az AstraZeneca esetében is kitolták a második dózis beadásának idejét. Négy helyett 12 hét elteltével aktuális a második oltás azért, mert kiderült, így hatásosabb.

Végül a legfrissebb, keddi hír, ami alapján feltételezhetjük, hogy a látszat ellenére az AstraZeneca körül még nem akarnak csendesedni a hullámok. Alighogy a fenti kutatás eredménye napvilágot látott, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteinek (NIH) egyik alosztálya, az Országos Allergiás és Fertőző Betegségek Intézete kiadott egy közleményt a bejelentett eredményeket illetően.

Ebben az intézetnek az adatokat és a biztonságot monitorozó testülete megkérdőjelezte a vakcina hatásossági százalékát, és utalt arra, hogy a gyártó régebbi, elavult adatokból dolgozhatott. Fontos megjegyezni, ez nem biztonsági, hanem hatásossági kérdéseket vet fel, s hogy mi lesz belőle, azt majd meglátjuk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.