Belföld koronavírus

Balavány: A kormány ugyanolyan észszerűtlenül nyitja az országot, ahogy bezárta

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
A miniszterelnök orosz rulettet játszik.

Pénteken Orbán Viktor lenyilatkozta a Kossuthnak, hogy szombaton nagy lendülettel folytatódik a nyitás. Az aznapi adatok a fertőzöttek számának enyhe emelkedéséről szóltak.  Mindenesetre a nyitás azóta is folytatódik, pedig alig akad már szakember, aki ilyen formában pártolná az intézkedéscsomagot, mármint azok közül, akik még meg mernek szólalni.

Szakadékok közt egyensúlyozunk: ha nem következik be a nyitás, akkor abból lesz a baj, ha túl gyorsan, akkor meg abból lehet. A napi adatok egyre jobbak, de nem adnak okot diadalmámorra. Pillanatnyilag nagyon úgy fest, hogy a kormány a lehető leggyorsabban a lehető legszélesebbre tárja a kapukat, az ebből fakadó közegészségügyi kockázatokért pedig elhárítja magától a felelősséget.

Nem a teraszozók felelőtlenek

Ha a nagy képet nézzük, csakugyan látható két örömteli folyamat, ami napról napra biztonságosabbá teheti az életünket. Az egyik, hogy egyre többen oltatják be magukat valamelyik vakcinával; a másik pedig, hogy többnapos távlatban mind a kórházban ápoltak, mind az elhunytak, mind az új fertőzöttek száma csökken. Ha marad ez a tendencia, és valami borzasztó fiaskó nem jön közbe, akkor már nincs elviselhetetlenül messze a pillanat, hogy elmondhassuk: túljutottunk a járvány nehezén, kifújhatjuk magunkat, meggyászolhatjuk a halottainkat, és elkezdhetjük újraépíteni, ami az elmúlt évben romba dőlt.

A nyájimmunitás nagyon messze van, hónapokra akár, és nyilván nem várhatjuk meg. De ha tempósan növekszik az oltás által védettek és betegségből meggyógyultak száma, már néhány hét múlva is minimálisra csökken a fertőzés veszélye a találkozásainknál. Nem lehet pontos dátumot mondani rá, de a kilábalás elérhető közelségbe került. Talán a nyárra itt is lesz, ahogy Karikó Katalin mondja.

Na, ezt kockáztatja Orbán Viktor azzal, hogy egyes területeken elkapkodja a nyitást. 

Ugyanis az oltási adatok, melyekre a miniszterelnök hivatkozik, még mindig nem a vírussal szemben védettek számát mutatják. Sokkal jobb persze, ha valaki egy oltást kapott, mintha nem kapott volna egyet sem; de ahhoz pont nem elég, hogy védettnek tudhassuk magunkat. Ha elég volna, nem lenne szükség másodikra. Vagyis az első oltás után azonnal kiküldözgetett védettségi igazolványokkal a kormány még mindig félrevezeti az állampolgárokat. Éppúgy, mint a négy- meg ötmillió beoltottról zengő győzelmi szózatokkal, és éppen úgy, mint a „szabad a sör” rémségesen ostoba szlogenjével. Meg azzal, ha maga a kormány szorgalmazza, hogy minél többen tóduljanak a teraszokra, mondjuk például a Magyar Turisztikai Ügynökség kampányával.

Az meg már a szégyentorta habja, hogy a miniszterelnöknek volt képe a pénteki rádióadásban felelős viselkedésre inteni – s ezzel közvetve felelőtlennek bélyegezni – azokat az állampolgárokat, akiknek a kitódulását éppen ő vezényelte le. „Felnőtt embereknek felelősségteljesen kellene viselkedni” – mondta.

Hát nem, nem azok a fiatalok a felelőtlenek, akik boldogan és fürtökben lógnak egymáson, és élvezik, hogy végre szabad a sör. Az a miniszterelnök felelőtlen, aki ezt így kieszelte és megszervezte.

A nyitás ilyen mértékben és ilyen formában nyilvánvalóan korai. Legalább akkora őrültség, mint a zárás számos eleme volt.

A gazdasági válság is életveszélyes

A tavalyi első hullám idején messze nem volt indokolt – vagyis a valós veszéllyel arányos – a lezárásoknak sem a mértéke, sem a módja. Csakhogy nem tudtunk a valós veszélyről túl sokat, hiszen egész májusig nem történt átfogó tesztelés. Orbán úgy lakatolta le az országot, s az addig is akadozó egészségügyet úgy állította le hónapokra, hogy ezt valójában nem indokolta a helyzet. Ne felejtsük el, a mostani munkanélküliek jószerével abban az időszakban lettek munkanélküliek, és a megélhetési hullámvölgy, amiből nagyon sokára fogunk tudni csak kiemelkedni, nagyrészt akkor keletkezett. Márpedig a gazdasági összeomlás is emberéletekbe kerül, a szegénység és a magas halálozás közti összefüggés triviális.

Nyáron viszont teljesen értelmetlenül fenntartott a kormány korlátozásokat; a koncerteket gyakorlatilag betiltotta, szeptemberben este 11-től a szórakozóhelyeket becsukatta (amire ismét nincs észszerű magyarázat, ahogy az első hullám idején a boltok háromkor történő bezárására sem, a nyugdíjasok idősávjáról nem is szólva).

De mikor már éppúgy a látóhatáron volt a harmadik hullám, mint most a negyedik, a miniszterelnök okvetlenül szükségesnek tartotta a tömeges-tolongós sportesemények megrendezését.

Meg is lett az úgynevezett járványkezelő intézkedések eredménye, nyögjük máig. S bár viszolyogtató demagógiának tartom, hogy valaki minden egyes halálesetért személyesen Orbánt hibáztassa – hiszen mindenütt a világon vannak áldozatok, sokkal józanabb vezetésű országokban is –, de biztos, hogy

  • ha az egészségügyet épp egy egészségügyi veszélyhelyzetben nem hagyja magára,
  • ha valóban fenntartja a munkahelyek közül mindazt, ami fenntartható, ahelyett, hogy csak szájalt volna róla,
  • ha nem szaggatja az emberek idegeit olyan értelmetlen és bosszantó intézkedésekkel, mint például az éjszakai kijárási tilalom, vagy a boltok nyitvatartásának szűkítése (épp hogy tágítani lett volna értelme, a torlódások elkerüléséért),

akkor most mind gazdaságilag, mind lelkileg, mind emberveszteség tekintetében jobban állnánk.

A teraszokat például be sem kellett volna záratni. A teraszoknak amúgy is van egy olyan természetes és kedves tulajdonságuk, hogy rossz időben maguktól bezárnak, jó időben pedig kinyitnak, kormányrendelet nélkül is. Szabad téren eleve kisebb a fertőzés valószínűsége, és le lehet ülni egy asztalhoz úgy is, hogy egyelőre megtartunk némi távolságot. Ha a korlátozásoknak az a logikája, hogy minél kevesebb esélyt adjunk a vírusnak emberről emberre szállni, akkor lehet korlátozni egy teraszon is a létszámot, és ahogy ezer már közösségi térben, be lehet tartatni biztonsági szabályokat a fertőtlenítéstől kezdve egész addig, hogy idegenek tucatjai ne másszanak egymás nyakába.

De Orbán nem szereti, hogy a valóságnak árnyalatai vannak, nála csak igen és nem létezik. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy előbb bezárt mindent, aztán hirtelen kinyitott mindent. Hát ebből persze, hogy tömegjelenetek következnek. Nem véletlenül sokkolták az április 24-i szombat este képei az agyonhajszolt egészségügyi dolgozókat. Ha igaz, amit a koronavírus terjedéséről az elmúlt évben tanultunk, akkor az, mit Orbán most művel, tényleg veszélyes.

A járvány természete nem változott

Bármilyen örvendetes, hogy havi vagy akár heti bontásban nézve csökken a megfertőződések és a súlyos szövődmények esélye, de azt is tudni kell, hogy ez nagyon kényes, érzékeny folyamat, ami megtorpanhat és megfordulhat. És akkor az Úristen irgalmazzon mindannyiunknak. Mert hát a bizakodásra okot adó számok mellett azért ott vannak azok a tények is, melyeknek óvatosságra kéne sarkallni a döntéshozókat.

  • A járvány nem zajlott le, a koronavírus itt van közöttünk, tehát fontos, hogy tegyük védetté magunkat a legnagyobb számban. Bár a kórházi adatok javultak, a szennyvízmérések szerint a fertőzöttség csökkenése megállt. Az elmúlt heti adatok szerint inkább stagnálnak a számok, sőt Budapesten, Debrecenben és Szolnokon enyhe növekedést is mértek. És mindezt nem én mondom, hanem – szó szerint – Müller Cecília nyilatkozta hétfőn.
  • Sokat csökkent a fertőzöttek alsó korhatára, vagyis a jelenleg terjedő vírusmutációk már a fiatalokat is megbetegíthetik, sőt, némely esetben gyerekeket is. Ez a nyitással összefüggésben azért fontos, mert a kormány épp a legkevésbé átoltott korosztályt akarja mielőbb összeterelni.
  • A kormány sok sebből vérző, szakemberek által elfogadhatatlannak ítélt vakcinatáblázatán kívül semmiféle konkrét, független forrásból származó adatunk nincs arról, hogy mekkora tényleges védettséget jelent a kínai vakcina, márpedig sokan abból kaptak. Ez nem azt jelenti, hogy rossz a kínai vakcina, s azt főképp nem, hogy félni kellene tőle. Egyszerűen azt jelenti, hogy fontos információk hiányoznak, miközben egy velejéig hazug kormány azt várja tőlünk, hogy vakon higgyünk neki. Még az is lehet, hogy igazat mond, és a Sinopharm oltóanyaga a legjobb; de az minimum fura, hogy nincs publikált mérés, ami ezt megbízhatóan alátámasztaná.
  • A vírus változatlanul kontaktus útján, cseppfertőzéssel terjed, és nem lehet pontosan megmondani, hogy személy szerint kinél okoz enyhe tüneteket, kinél súlyosakat, és kinél fulladásos halált.
  • A kórházak és a temetkezési szolgáltatók változatlanul túlterheltek, az egészségügy csúcsra járatása óhatatlanul az ellátás színvonalának gyengülésével jár, ami további veszélyforrás.

És akkor még nem is akarok beszélni, sőt, hallani sem az indiai vírusvariánsról, mindenesetre ebben a helyzetben a határok megnyitása és telt házas nemzetközi sportesemények megtartása olyannyira őrült ötlet, hogy Orbán – a karakteréből fakadóan – nagy valószínűséggel meg fogja lépni.

Így működik az Orbán-rulett

Mivel nagy erőkkel kitört a tavasz, mindenki menni kíván és másokkal találkozni (én is), és az is tény, hogy komplett gazdasági ágazatokat nem lehet az élet leállításával tovább kínozni. Máig is naponta feneklenek meg vállalkozások, emberek veszítik el a megélhetésüket, kapcsolatok mennek tönkre, és ez szörnyű. De azt az időszakot, amíg a jelenleginél jóval nagyobb arányban lesznek a ténylegesen védettek, és sokkal nagyobb biztonsággal kezdhetünk neki az életnek, már kibírtuk volna. Ha csak néhány hetet várunk, már akkor is sokkal jobb a helyzet.

Persze, a korai nyitás és a vele járó tömegjelenetek ellenére is előfordulhat, hogy a pesszimista jóslatok nem igazolódnak, folytatódik a fertőzések számának csökkenése, és azokon a területeken, ahol ez még lehetséges, visszatérhetünk a békeidőben megszokott ügymenethez. Csakhogy éppen a közeli jövő kiszámíthatatlansága az, ami nem sarkallhat egy felelősen gondolkozó vezetőt a kockázatok kimaxolására. Márpedig a rövidesen tömeges sportrendezvények, akárcsak a tumultuózus belvárosi jelenetek arra mutatnak, hogy a miniszterelnök, mint mindig, most is játszik. Igazi politikai kalandor, aki nagyot akar szakítani, és nem tántorítja el, sőt: kimondottan izgatja, ha nagy a tét. Orosz rulettezik, nyilván abban a reményben, hogy nem lesz baj.

És ha mégis baj lesz?

Ó, hát arról majd az „oltásellenes baloldal” tehet. Ki van ez találva szépen. Ezért aztán a pénteki rádióinterjúban – szinte előre megnevezve a lehetséges felelősöket – elmondta azt is, hogy baloldali szavazók kisebb arányban oltatják be magukat.

Ez Orbán kommunikációs taktikája: ha valami rosszul sül el, akkor arról az előző nyolc év, az előző negyven év, a Soros, a libsik, a baloldal, a migránsok, az újságírók stb. tehetnek, ha valami sikerül, azért szerényen magára vállalja a felelősséget. Pillanatnyilag az egyetlen, amit tehetünk a magunk és szeretteink oltalmáért, hogy nem játszunk orosz rulettet a miniszterelnökkel, hanem vigyázunk egymásra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik