Balogh Zoltán / MTI
Tudomány koronavírus

Hiányos, szakmaiatlan, és az oltásellenesek alá adja a lovat – ez a baj a kormány oltástáblázatával

A keleti vakcinák jobbak, a nyugatiak kevésbé, de mindenki oltakozzon – ez volt az üzenete a kormány vasárnap megjelent vakcinatáblázatának. Szakemberek magyarázzák el, miért pontatlanok a számok, és miért káros egy ilyen statisztika megjelentetése.

Vasárnap egy táblázat jelent meg a kormány Facebook-oldalán, aminél már csak a kormánypárti médiában megjelenő értelmezése volt érdekesebb: a hazai „számok” alapján a keleti vakcinák sokkal hatékonyabbak lettek, mint a nyugati vakcinák. Mivel a közölt adatok nagyságrendileg szembemennek minden más kutatással, és a táblázat finoman szólva is szakmaiatlan, érdemes helyre tenni, hogy mi a baj az ilyen információkkal.

Mi kellene még a táblázatba?

A táblázat a különböző vakcinákat hasonlítja össze, méghozzá az alapján, hányan betegedtek meg, és hányan hunytak el két adag beadása után. Csakhogy ezen adatok így nagyon keveset érnek, és jóformán lehetetlen bármilyen konklúziót kisajtolni belőlük. Ahhoz ugyanis, hogy érdemi információt adjanak, kellene melléjük a többi között:

  • az elhunytak és a betegek kockázati besorolása: minimum az életkoruk, de adott esetben a krónikus betegségeik is, illetve hogy egészségügyi dolgozók-e,
  • az utánkövetési idő hossza, tehát hogy milyen régen kapták meg az oltást (ebből adódóan mennyi idő alatt betegedtek vagy haltak meg),
  • illetve az éppen aktuális járványhelyzet.

Ezek azok az alapvető adatok, amelyekből talán már le lehetne szűrni releváns információkat a különböző vakcinák hatásosságáról, bár még így is hiányozna egy kontrollcsoport, azaz egy hasonló összetételű oltatlan csoport összehasonlításként. Ehhez képest lehetne mérni azt, hogy a vakcinázott csoportnál hogyan alakul a megbetegedések és a halálozások száma.

Az égvilágon semmilyen következtetést nem lehet levonni ezekből az adatokból

– mondta el a 24.hu-nak Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa. „Korántsem mindegy például, hogy milyen környezetben éltek azok, akiket vizsgálunk, például hogy idősotthonban laktak-e, vagy a családjuk körében.”

A Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó Karikó Katalin is véleményezte a táblázatot, és kicsit ki is egészítette: megjegyezte például, hogy a Pfizerrel négy hónapja oltanak, és az elején főleg idősebb és krónikus beteg emberek kapták meg, míg a kínai Sinopharmmal két hónapja folyik a vakcinázás. A kutató szerint is azt kellett volna feltüntetni, hogy Magyarországon négy hónap alatt százezer idős, krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában, illetve krónikus betegséggel nem rendelkező százezer emberből hányan halnak meg négy hónap alatt.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Karikó szerint a Szputnyikkal és a Sinopharmmal nem oltanak krónikus betegeket, ez azonban nem teljesen igaz: a kínait például lehet adni krónikus betegségben is, ha az egyensúlyban van tartva. Így végtére ez a kiegészített táblázat is sántít, bár tény, hogy a Pfizert sokkal többször kapták krónikus betegek, annál az oltóanyagnál ugyanis nincs ilyen korlátozás. Ráadásul – mint megírtuk – a 70 és 79 év közöttiek a kínai vakcinát kapták a legnagyobb számban, 80 felett azonban valóban a Pfizer a domináns, mögötte következik a Sinopharm.

Jó lenne tudni azt is, mi számít itthon koronavírus okozta halálozásnak – ez ugyanis a mai napig nem egyértelmű. „Itthon a halálozás számolására nincs eljárásrend, nincs írásban, nyilvánosan rögzítve, ki számít koronavírusban elhunyt személynek” – mondta a 24.hu-nak Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.

„Az Európai Járványügyi Központ ajánlása az, hogy nem koronavírusos halott, aki meggyógyult a betegségből, és utána hunyt el, illetve akinél van egy alternatív, koronavírustól független halálok, például elüti egy autó. De ezt sem követi mindenki, a briteknél például egy időhatár van a fertőzést követően: aki a pozitív tesztjét követő 28 napon belül bármi miatt meghal, az koronavírusos halott. Ez szintén nem tökéletes, de legalább egy reprodukálható algoritmus.”

Korábban Müller Cecília országos tiszti főorvos mondta azt, mindenkit koronás halottként tartanak számon, akinél volt pozitív teszt bármikor a halál előtt – nem tudni, hogy ez még mindig így van-e, de ha igen, akkor nem túl jó megoldás, hiszen korántsem biztos, hogy minden coviddal diagnosztizált elhunyt a betegség következtében veszítette el az életét. „Ez természetesen nem így van, és a gond nem is egy nyelvbotlás, hanem az, hogy ez nem lett helyesbítve egy nyilvános eljárásrenddel. Az ilyenek nyitnak utat az összeesküvés-elméleteknek, én például már vagy száz videót láttam, ahol ezzel bizonyítják, hogy igazából nincs is járvány, csak így számolják a halottakat” – mondta Ferenci Tamás.

Melyik vakcina lehet akkor a leghatékonyabb?

A kormány táblázata a nemzetközi eredményekkel erősen szembemegy – bár Európában itthon és Szerbiában engedélyezték egyedül a Sinopharm vakcináját, szerencsére a szerbek antitestmérést végeztek tízezer beoltotton. Az oltott személyeknél az antitestek jelenlétére vonatkozó adatokat két héttel az első, illetve két héttel a második oltás után is elemezték. A vizsgált csoportban halálesetet nem jelentettek. Itt egyértelműen a Pfizer volt a legerősebb vakcina, de a többi is jól teljesített, köztük a Sinopharm is – bár a kínai vakcinával oltott idősebb embereknél valamivel alacsonyabb antitestválaszt regisztráltak.

Még drámaibb a helyzet, ha az amerikai adatokhoz viszonyítunk. Nekik 87 millió kétszer oltott alanyból volt 88 halálozásuk, nekünk csak a Pfizerből önmagában kétszer ennyi, miközben ezzel félmillió ember volt beoltva!

Vajda János / MTI Ápolónő a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina első adagját adja be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton

„Pedig az amerikaiak is oltottak kockázati csoportokat, időseket, ekkora különbséget a halálázások eltérő számítása és a járványhelyzet különbsége sem magyarázhat, egyszerűen felfoghatatlan, hogyan lehet ennyi halottunk teljes körű oltás után” – mondta Ferenci Tamás.

„Azt már tudjuk, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinája a legjobb minőségű, már csak azért is, mert a technológiából adódóan nagyon gyorsan és hatékonyan lehet majd új oltóanyagot fejleszteni a különböző mutánsok ellen, ha szükséges” – jegyezte meg Falus András. „A kormány adatai azért is érdekesek, mert korábban kimutatták: a Sinopharm után a 65 éven felülieknél nem mindig alakul ki megfelelő antitestszint.”

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Sinopharm rossz lenne, a Pfizer és a Moderna pedig jó – mindegyik vakcina jobb, mint a betegség, és a legfontosabb most az átoltottság, ezért sem érdemes rangsorolni, főleg a hivatalos kommunikációban.

Hogy jelentkezhet egy jó vakcina után fertőzés és halálozás?

Azt még a kormány is konklúzióként vonta le az egyébként pontatlan és félrevezető táblázatból, hogy minden itthon kapható vakcina jó és hatásos – de hogy lehet ezt kijelenteni, amikor a második adag beadása után is fertőzésről és halálozásról beszélünk? Az egyik válasz erre a kérdésre, amit egy korábbi cikkünkben már mi is kifejtettük: a teljes immunizáció előtt is el lehet kapni a koronavírust.

Kapcsolódó
Beoltva is meg lehet fertőződni, de ez természetes
Egyik vakcina sem százszázalékos, és mindig benne van a pakliban, hogy valaki oltottan is ágynak esik.

„Nem tudjuk, hogy a második oltás után mennyi idő telt el a betegeknél és elhunytaknál, az első néhány napban még nem érik el az oltottak a teljes védettséget, de a vakcina már hamis biztonságérzetet ad nekik, ez pedig veszélyes” – mondta Falus András.

A szakértő kifejtette, hogy ugyan vannak olyanok, akiknél az első oltás után néhány nappal is jelentkeznek antitest titerek, ez a védettség azonban nagyon gyenge, és hamar elmúlik – ezért is van szükség a második oltásra. „Az első oltás után még genetikáról beszélünk, a második után pedig vakcinológiáról” – magyarázta a kutató. „Mondják, hogy nemcsak az antitesteket, hanem a memóriasejteket is figyelembe kell venni az immunreakciónál. Csakhogy a sejtes immunválasz ugyan jelen lehet, de a szervezet immunitásának szintjén nem lehet mechanikusan elválasztani az antitestes immunválasztól: ha nincsenek antitest titerek, akkor valószínűleg a sejtes immunválasz sem megfelelő.”

Ugyan nem jelent erősebb lefolyású betegséget, ha aktív, tünetmentes fertőzésre oltanak rá, az oltás a teljes immunizáció előtt (a második oltást követő kéthetes időintervallumig) nem nyújt teljes védelmet nemcsak a betegség, hanem annak súlyosabb kimenetele ellen sem. Ezért érdemes egy oltással továbbra is óvatosnak lenni, és ugyanúgy betartani a biztonsági előírásokat.

Hozzá kell tenni, hogy természetesen egyetlen vakcina sem nyújt 100 százalékos védelmet, illetve hogy oltatlan kontrollcsoport híján igazából azt sem lehet megítélni, hogy ezek a számok milyen védettséget jelentenek.

Miért probléma, hogy megjelent egy ilyen táblázat?

A kormány egyértelműen politikai célokra használta fel a táblázatot, egyszerre támadta vele a természetesen egyáltalán nem oltásellenes baloldalt, és kampányolt a titkolózás miatt gyenge lábakon álló kínai vakcina mellett. A szándék azonban célt tévesztett a szakértő szerint.

„Ha valami erősíti az oltásellenességet, akkor az ez” – mondta Falus András. „Egy világjárvány kellős közepén ki merik jelenteni, hogy a Sinopharm jobb a nyugati vakcináknál.

Ezzel nemcsak a Pfizert hiteltelenítik, de a kínai vakcinát is.

Vajda János / MTI Sinopharm felirat Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban

A kínai oltóanyaggal kapcsolatban korábban is nagy volt a bizonytalanság, hiszen ez az egyetlen itthon adható vakcina, aminek nem hozták nyilvánosságra a fázis 3-as kutatási eredményeit (a Szputnyik V esetében ezek végül megjelentek), és nem segített a helyzeten az a kínai szakember által is megerősített tapasztalat sem, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban voltak olyanok, akiknek harmadik oltásra is szükségük volt belőle az alacsony antitestszint miatt. Falus András szerint egyébként ezt a problémát egyszerűen fel lehetne oldani: ahogy elővigyázatosságból az AstraZenecát sem adták sok országban 60 év alatt, amíg a vérrögösödés kockázata nem tisztázódott, úgy a Sinopharmmal is olthatnák itthon a 60 év alattiakat, közben pedig készülhetne kutatás a 60 év felettiek antitestválaszára.  A jelenlegi narratíva azonban csak újabb bizonytalanságot szül.

„A Sinopharm egy jó vakcina, de ez a titkolózás bomlasztó. Ha a Sinopharm mellett azzal harcol a kormány, hogy az egyik legjobb vakcinát, a Pfizert lehúzza, az csak a kínai vakcinának árt. Az hagyján, hogy a Pfizer hitelét rontja, de a kormány ezzel muníciót adott az oltásellenesek kezébe is, amivel pontosan az ellenkezőjét érte el annak, amit szeretett volna.”

Ferenci Tamás egyetértett vele:

Én most már attól rettegek, hogy mikor fogják ezt a külföldi oltásellenes oldalak felkapni. Lefordítják a táblázatot, és közzéteszik, hogy tessék, az amerikaiak eltitkolják az adatokat, de egy kis európai ország megmutatja, hogy valójában százszor rosszabb a helyzet!

Az lesz a legszebb, ha a hivatalos adatközlésnek még a nemzetközi oltásellenes mozgalmat is sikerül megsegíteni. De még ha ettől el is tekintünk, akkor is elkeserít az egész. Nemcsak arról van szó, hogy elrontották, hanem hogy napok teltek el, a tudományos élet felháborodása teljes és egységes, és mégsem mondanak egy hangot sem ennek kapcsán. Ez már az orvostudomány nyílt szembeköpése.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.