Marjai János / 24.hu
Közélet koronavírus

Gondot okoz a covid-halottak tárolása, túlterheltek a temetkezési szolgáltatók és a hamvasztóüzemek

Az egyetlen budapesti hamvasztóüzemben napi 24 órán át dohog a két kemence, a szolgáltatók egymásnak szállítják át azokat halottakat, akiknek nem jut férőhely. A kegyeleti szolgáltatók mentális kimerülésre panaszkodnak.

Országos átlagban – az elmúlt húsz év hazai statisztikái alapján – napi 350-380 ember hal meg. Az operatív törzs által naponta közölt covid-halálozási adatok nem adódnak hozzá automatikusan ehhez a számhoz: gyakran előfordul, hogy amúgy is halálos kimenetelű betegségeket gyorsít fel a koronavírus-fertőzés – mondja el kérdésünkre Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete elnöke. Az viszont kétségtelen, hogy a forgalom ezekben a napokban tetőzést mutat; torlódnak, egymást érik a temetések.

Gyorsítja a szolgáltatók munkáját, hogy a tavaly áprilisban bevezetett új eljárásrend szerint a járvánnyal összefüggésben történő haláleseteknél nincs boncolás. (Természetesen a halottvizsgálatot végző orvos dönthet másként, amennyiben a halál oka nem egyértelmű.)

Az elhunytak szakszerű és kegyeletteljes elhelyezése viszont csak halotthűtőkben oldható meg, és a kórházak nincsenek felkészülve a megnövekedett forgalomra. Emiatt a járványkórházaknál kiegészítő hűtőkonténereket helyeztek el.

Ettől sokan idegenkednek, de Palkovics szerint a megoldás semmilyen kegyeleti jogot nem sért, a hűtőkonténerek modern és megfelelően berendezett szerkezetek.

Tavaly október óta hetente beszámolnak a temetkezési szolgáltatók a kormányhivataloknak arról, mennyi az aktuális férőhely a halotthűtőkben, és egymás számára is láthatóvá teszik az adatokat. Az üzemeltetők szükség esetén kisegítik egymást, megosztva kapacitásaikat: ilyenkor átszállítással oldják meg a helyzetet. Így a rendszer még működtethető, de azért ennek van felső határa – napi ötszáz elhunytat nem igazán bírnának a szolgáltatók.

Marjai János / 24.hu

Egyre több az online temetés

Az ügyintézési idő viszont lerövidült: a kormányhivatalok a jogszabályban előírt nyolc nap helyett – a járványra tekintettel – egy napon belül kiadják a hamvasztási engedélyt. Vidéken ez jelentősen meggyorsítja az ügyintézést és tehermentesíti a proszektúrákat, hiszen a dokumentummal a szolgáltatók azonnal elszállíthatják az elhunytat. Budapesten a nagyobb számok miatt még mindig napokig tarthat az eljárás – tette hozzá az elnök.

Ami a szertartások lebonyolítását illeti: a járványban elhunytakat – bár voltak ellenkező híresztelések – ugyanúgy temethetik koporsósan, mint másokat. Annyi a különbség, hogy nem megtekinthető a hozzátartozók számára az az elhunyt, aki fertőző betegségben halt meg, és nem lehet nyitott koporsóval ravatalozni.

A legnagyobb kihívást ezekben a hetekben nem is annyira a logisztikai, mint az érzelmi-mentális terhelés jelenti, állítja Palkovics Katalin.

„Békeidőben” viszonylag ritka, a járvány időszakában viszont mindennapos, hogy váratlan, gyors lefolyású betegség miatt vesztenek el a családok hozzátartozókat. Ilyenkor végletekig lesújtott emberek keresik fel az irodákat.

A kegyeleti szolgáltatók hozzászoktak, hogy naponta az elmúlással és a gyásszal kell szembenézniük, de többnyire az emiatt keletkezett feszültséget fel tudják oldani utazással, társasággal, kikapcsolódással. Ám mindez a lezárások miatt nem igazán lehetséges, a megnövekedett munkaidő és a nagyobb ügyfélforgalom pedig fokozza a lelki terhelést.

Marjai János / 24.hu

– Nem könnyű pótolni a kieső munkatársakat, mert az elhunytakkal és hozzátartozóikkal való foglalkozásra nem mindenki alkalmas – mondja Palkovics Katalin –, de példás összefogás tapasztalható a szakmán belül. Nemrég volt olyan temetkezési cég, ahol szinte minden munkatárs megbetegedett a vírustól, és a többi vállalkozás segítette ki a vállalkozást, amíg a kollégák karanténban voltak.

A járvány kezdete óta az ügyfelekkel való kapcsolattartás a legtöbb irodában digitális úton is lehetséges, a temetési szertartásokat kérés esetén online, zárt csoportokban is közvetítik a családok számára. Ez komoly kiadást és plusz erőforrásokat követel a vállalkozóktól, de az egyesületi elnök szerint szükséges, mert így a hozzátartozókat megkímélhetik az utazástól, és a személyes kontaktusok számát is hatékonyan tudják csökkenteni.

Megkerestük az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTÉI) irodáját is, ahol túlterheltségre hivatkozva nem tették lehetővé, hogy telefonon feltegyünk néhány kérdést. Levelükben a következő szerepel: „a járványhelyzet a temetkezési szakmától is megköveteli a szükséges és előírt védőeszközök beszerzését, rendszeres használatát. A védőruházatok, kesztyűk, maszkok folyamatos használata, illetve gépkocsik fertőtlenítése miatt többletköltségek merültek fel. A munkaerőt a biztonságos feladatellátás érdekében szintén szavatolni kell a vállalkozónak, ami sok esetben túlórát, munkaerő átcsoportosítást jelent.”

A főváros fenntartásában levő Budapesti Temetkezési Intézet Nonprofit Zrt. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a jelenlegi helyzetben hagyományos koporsós temetésekre átlagban valamivel több mint egy hetet kell várakozniuk a családoknak, míg az urnák – hamvak elhelyezésénél egy héttel növekedett meg a várakozási idő. A szórásokat illetően a várakozás ennél is hosszabb lehet, hiszen Budapesten mindösszesen három temetőben van mód erre (Csömörön, az Új köztemetőben és az Óbudai temetőben).

A társaság kezelésében levő csömöri hamvasztóüzem kapacitását az elmúlt két hétben növelték egy harmadik kemence elindításával, de ez a lapunknak küldött írásos válasz szerint „a járványhelyzettől függetlenül, a lakosság megváltozott igényei miatt” volt időszerű.

Marjai János / 24.hu

Férőhelyet keresnek a halottaknak

Az OTÉI szerint Budapesten a hamvasztás utáni elhelyezés mintegy 80 százalékra, a nagyobb városokban 60-70 százalékra tehető, a kisebb városokban, illetve falvakban már ez az arány csak 30-35 százalék.

A főváros dél-budai határán, Nagytétényben működik az egyetlen budapesti hamvasztóüzem. Az elegáns, modern épületről nem is gondolnánk, hogy mi célt szolgál, ha a kapun levő diszkrét tábla nem árulná el; a kémény felett hullámzik a levegő, más nem utal arra, hogy két hamvasztókemence dolgozik odabent.

A harmadik hullám kezdete óta másfélszeresére emelkedett a forgalom, ezért folyamatosan, huszonnégy órában mennek a kemencék, hétvégéken is – mondja az irodában Tóth Diána, a hamvasztót üzemeltető Adytum Kft. ügyvezetője. Hozzáteszi: fölvettek további munkatársakat is, hogy bírják ezt az ütemet, de így is nagyon nehéz a helyzet, és mentálisan megviseli őket.

Nagy a torlódás, pillanatnyilag is mintegy száz halott van itt a hűtőkben, és egy hamvasztás legkevesebb egy órán keresztül tart, de lehet két-három óra is az időtartam, attól függően, milyen testméretű az elhunyt.

Olyan helyzet azonban semmiképp nem állhat elő, mint Bergamóban vagy Brazíliában, ahol nem tudták hová helyezni az elhunytakat – szögezi le Tóth Diána. – Tizenhét hamvasztóüzem dolgozik feszített tempóban országszerte, kapcsolatban vagyunk egymással és növeltük a szállítókapacitásainkat; ha valahol betelnek a férőhelyek, megkeressük azt az üzemet, ahol tudják fogadni az elhunytat. Így persze előfordul, hogy egy budapesti kórházból valamelyik vidéki üzembe kell vinni a halottat, és ez néhány nap pluszvárakozást mindenképp jelent a hozzátartozóknak. De ha a megfelelő engedélyek megvannak, egy hét alatt minden elhunytat elhamvasztunk.

Marjai János / 24.hu

A hamvasztó felső szintjén van a ravatalozó terem; egyre többen veszik élnek a lehetőséggel, hogy még egyszer megnézzék a halottjukat a hamvasztás előtt, sőt arra is van lehetőség, hogy lássák, amint a hamvasztókoporsóval együtt behelyezik a kemencébe. Egy hidraulikus szerkezet a padlóból emeli ki az egyszerű fakoporsót, a búcsúszertartás után gombnyomásra lesüllyed a koporsó, eltűnik a padlóban, leereszkedik az alagsorba, egész a kemencék szintjéig. A ravatalozóból nyíló folyosó üvegablakán át pedig meg lehet nézni a hamvasztást. A covid-fertőzésben elhunytak esetében nincs mód ezekre a szertartásokra, így megtekintés nélkül csak egy végső búcsúra van lehetőség.

–  Néha felmerül az aggály, hogy „a nagy rohanásban” összekeverjük a hamvakat, és végül nem a saját halottját temeti el a család. A hamvasztás megnézése sokak számra sokkolóan nehéz, de a búcsúzás mellett azt a célt is szolgálja, hogy személyesen meggyőződhessen a hozzátartozó arról, valóban a saját halottjának hamvait temeti majd el. Az elhunytak földi maradványainak összekeverésétől való félelem azonban alaptalan. Már a kórházi átvételnél azonosítjuk az elhunytat a lábcédulán lévő adatok és a halottvizsgálati bizonyítvány összevetésével. A hamvasztóba történő érkezéskor másodszor is azonosítás történik és nyilvántartási számot kap minden elhunyt, melyet számítógépen rögzítünk az elhunyt és a folyamat adataival. Ez alapján a nyilvántartási szám alapján a folyamat visszakereshető bármikor.

Az első oltást már megkapták

Lemegyünk a lépcsőn a kemencék szintjéig, az üzem dolgozói sürögnek, fáradtak, de valahogy mégis vidámnak tűnnek.

Talán furcsa, hogy itt jó a hangulat, de szüksége van az embernek valamilyen feloldásra, hogy ne viselje meg túlságosan lelkileg ez a munka. Kegyelettel bánunk az elhunytakkal, de nem lehetünk komorak, nem kerülhetünk teljesen a hatása alá annak, amit csinálunk, mert nem lehetne bírni, főleg nem most, hogy olykor napi tizenkét órát le kell húzni. A nevetéssel, hülyéskedéssel, egymás ugratásával védjük magunkat.

Marjai János / 24.hu

Elfordulunk, míg az üzem dolgozói előkészítenek egy elhunytat, vagyis kiveszik a hűtőből és behelyezik a furnér hamvasztókoporsóba. Aztán látjuk, hogy kicsit nagy a test a koporsóhoz, épp csak ráilleszkedik a fedél, kilátszik a kézen a cédula, rajta azonosítószám. Elhaladunk a hűtők sora mellet, egy-egy puhán záródó világosszürke ajtó mögött négy halott fér egyszerre. Beérünk a hangosan dohogó, ezüstszínű kemencékhez.

– Minden rendben? – kérdezi az ügyvezető és a szemembe néz, valószínűleg le vagyok sápadva.

Érzek valami szagot…

– Folyamatos a szellőztetés, takarítás, fertőtlenítés, és minden munkafolyamat hermetikus zárás mellett történik, de a „hamvadó” hús- és csontszagból valamennyi óhatatlanul benne marad a levegőben. Megszoktuk, már nem is igazán érezzük.

Az ajtó felnyílik, kitárul a kemence vörösen izzó torka, és szerkezet becsúsztatja  koporsót. Az  jut eszembe, ha saját hozzátartozómat látnám ott, ezen a ponton biztosan megszakadna a szívem. Valahogy mégis megnyugtató a rutin, ahogy az ügyvezető beszél a folyamatról; a hamvasztómesterek begyakorolt mozdulatai meg azt üzenik, hogy bármilyen torokszorító, amit látok és hallok, valójában normális.

Az ügyvezető közben elmondja, hogy nincs szó „égetésről”, nyolcszáz fok feletti hőmérsékleten az emberi test öngyulladás révén hamvad el. A holttestek mellé hamvasztás előtt kis kerámia azonosítótáblát tesznek, hogy a hamvak is megkülönböztethetők legyenek, mielőtt a maradványokat átdarálják és a port beleöntik az urnabetétbe. A kerámialap végigkíséri a testet a hamvak urnába helyezéséig.

Mindig ilyen műanyagzsákban helyezik be az elhunytat?

Igen, az egészségügyi zsák jogszabályi előírás: a dupla zsákok, amelynek az alkalmazását a járvány kezdetén vezették be, minket is védenek az estleges fertőzésektől. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy megbetegedjünk és bezárjunk, főleg ebben a helyzetben, ezért is örülünk, hogy legalább az első oltásunkat megkaphattuk – feleli Tóth Diána.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.