Balogh Zoltán / MTI
Belföld

Van is iskola, meg nem is – otthon maradó diákokkal indulhat újra a közoktatás

Hosszas variálás után április 19-én végül az alsó tagozaton újraindul a jelenléti oktatás az iskolákban. Megnéztük, hogyan jutottunk el idáig, illetve a TASZ szakértőjével végigvettük, mit tehetnek azok a szülők, akik nem szeretnék visszaküldeni gyermeküket a tanterembe, és kell-e félni attól, hogy osztályozóvizsgára kötelezik őket.

Óvatosan és fokozatosan kell nyitni az oktatásban is

– hangoztatta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön, közel egy héttel azután, hogy Orbán Viktor bejelentette: az április 19-i iskolanyitás nem vonatkozik a középiskolákra, majd pár nappal később arról tájékoztatott a miniszterelnök, hogy a felső tagozatokon is marad a digitális oktatás.

Az általános iskolák és az óvodák március 8. óta tartanak zárva, ám az iskolanyitás terve már március közepén terítéken volt. Maruzsa akkor még arról beszélt, hogy a kormány húsvét után szeretné újranyitni az iskolákat, április 7-i indulást emlegetett, az akkori tervek szerint ettől kezdődött volna újra a tantermi oktatás az általános iskolákban a tavaszi szünet után, illetve ekkor térhettek volna vissza az óvodások az intézményekbe.

Az elhúzódó harmadik járványhullám miatt a dátum végül április 19-ére módosult, így hétfőn megnyílnak az intézmények kapui az alsó tagozatosok és az óvodások előtt, hiába tiltakoznak a döntés ellen szakmai szervezetek, illetve maguk az érintettek, tanárok és szülők is. A Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért közösség felmérésére több mint 85 ezer válasz érkezett néhány nap alatt, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a szülők döntő többsége nem ért egyet az óvoda- és iskolanyitással: 76,3 százalékuk nem tartja biztonságosnak.

Egy szülő arról beszélt lapunknak, hogy a végleges kormánydöntés előtt a családjában az az abszurd helyzet állt elő, hogy az ugyanabba az iskolába – egy hatosztályos gimnáziumba – járó gyermekei közül 11. osztályos lányának nem, de nyolcadikos fiának iskolába kellett volna mennie. Végül úgy határozott, hogy a kormány rendelkezésétől függetlenül a gyerekei ebben a tanévben már nem mennek iskolába, maga körül viszont azt látja, hogy a szülők között nagy a bizonytalanság, sokan nem mernek lépni a központi akarattal szemben.

Egy éve volt a kormánynak, hogy tegyen valamit a szülőkért, akik otthon vannak, illetve akiket elbocsátottak a munkájukból, de mindennel foglalkoztak, csak az élet hétköznapi dolgaival nem

– vélekedik az édesanya, aki szerint az érettségizők kivételesen nehéz helyzetben vannak, de a többi diák számára a tanévből hátralévő két hónapon már semmi nem múlik.

Hasonló véleményen vannak a pedagógusok is: a 21 Kutatóintézet és a Pedagógusok Szakszervezete közös kutatásából kiderült: a döntő többség (87 százalék) nem pártolja az április 19-ére tervezett újranyitást, és mindössze 7 százalék ért egyet azzal.

Illyés Tibor / MTI A Dunaharaszti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola első osztályos tanulója online tanórán vesz részt otthonában 2021. március 8-án.

Az ADOM Diákmozgalom április elején – amikor még úgy volt, hogy a középiskolások is nyitnak – tett közzé egy felhívást, amelyben arra kértek minden diákot, hogy ne térjenek vissza az intézményekbe. Máté Bíborka, a mozgalom szóvivője lapunknak elmondta, az oldalukon található szavazáson több tízezren szavaztak a kérdésről, és 90 százalék felett volt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, nem érzik biztonságosnak a jelenléti oktatást.

Ráadásul nem csak az oktatás szereplői aggódnak: a Magyar Orvosok Szakszervezete nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, halassza el az újranyitást, hiszen a súlyos járványhelyzet nem teszi lehetővé a korlátozások ilyen mértékű enyhítését.

Hiába a különböző körökből érkező tiltakozások, a kormány, ha letett is a középiskolák, majd a felső tagozatok újranyitásáról, abban hajthatatlan, hogy a legkisebbek térjenek vissza a köznevelésbe. A kormányzati Facebook-oldalon található felhívás arra emlékeztet, hogy az óvodákban és az általános iskolákban a korábbi protokoll tér vissza, ami azt jelenti, hogy

kötelező lesz a hőmérséklet-mérés, a fertőtlenítés és távolságtartás, noha az utóbbit elvárni éppen a legkisebbektől nem igazán életszerű.

Éppen ezért figyelmeztetett az orvosszakszervezet is, hogy akár egyetlen gyerek megfertőzhet egy egész csoportot.

A kormányzat egyik fő érve a nyitás mellett, hogy április elején – az érdekvédelmi szervezetek hónapok óta tartó kérlelése után – elkezdték oltani a regisztrált pedagógusokat. A probléma ezzel csak az, hogy közülük jó néhányan az április 19-i nyitás előtt néhány nappal (de legfeljebb két-három héttel) kapták meg az oltás első adagját, miközben a teljes védettség a második oltást követően alakul ki. És bár mostanra az idősek túlnyomó része is túl van az oltáson, a szülők generációjára ez nem igaz: a 25 és 49 év közöttiek kevesebb mint negyede kapott eddig vakcinát.

Ezek a körülmények vezettek odáig, hogy a szülők és a pedagógusok körében is rengetegen kezdtek el megoldásokat keresni arra, hogyan lehetne mégis elkerülhető a nyitás. Hiába az elmúlt egy évtizedben végletekig központosított oktatás, az elmúlt napokban, hetekben általános rendelkezések híján hol így, hol úgy igyekeztek fellépni az oktatás szereplői. Egyes intézmények online mérték fel, mire számítsanak, hány szülő szeretné visszaengedni gyermekét az iskolába, máshol arra figyelmeztették őket, hogy ha túl sok lesz a hiányzó egy-egy osztályban, vagy akár egész osztályok maradnak távol az intézményből, akkor rendkívüli tanítási munkanapok elrendelésére lehet szükség szombatonként vagy a tanév végeztével.

Balogh Zoltán / MTI Diákok testhőmérsékletét mérik egy budapesti iskolában 2020. szeptember 28-án.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium jobb híján úgy próbálta elkerülni az újranyitást, hogy rovarirtást rendelt el, csakhogy az ELTE kancellárja nem nézte túl jó szemmel ezt a húzást, és azonnali hatállyal visszavonta az igazgató üzemeltetői jogainak egy részét.

Miután Maruzsa Zoltán múlt pénteken egy tévéinterjúban azt mondta, „ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva a gyerekét nem viszi be az iskolába, akkor ez igazolt hiányzásnak tekinthető”, többletinformáció és konkrét központi rendelkezések híján a gyermekükért aggódó szülők próbálták kitalálni, miként kérvényezhetik ezt az iskolákban.

Sokatmondó, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet hamarabb készített el egy igazolási mintakérelmet, amivel kérhető a járványveszély miatt a távolmaradás, mint hogy a kormányzat tájékoztatta volna erről a lehetőségről a pedagógusokat és a szülőket.

Márpedig egy együttműködő iskola esetén van lehetőség arra, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt, mindezt a köznevelési törvény egyik rendelete szabályozza, amely kimondja, hogy „egyéb alapos indok” esetén az igazgató engedélyezheti a gyerekek távolmaradását, amit igazolt hiányzásnak kell tekinteni.

„Ezt a lehetőséget már több szakmai szinten is megerősítették, a TASZ az Oktatási Hivataltól még az őszi időszakban kapott egy állásfoglalást arról, hogy járványügyi szempontokat mérlegelve az iskolaigazgató dönthet arról, hogy engedélyezi a távolmaradást a diákoknak” – mondta lapunknak Fernezelyi Bori, a TASZ Magánszféraprojekt szakértője, hangsúlyozva, hogy időről időre felül kell vizsgálni, továbbra is fennáll-e ez a helyzet.

A civil szervezet által létrehozott kérelemmintát benyújthatja a szülő az igazgatónak, és amint immáron a köznevelésért felelős államtitkár is megerősítette, erre hivatkozva megadható a felmentés. Fontos hozzátenni viszont, hogy ez nem jelent digitális oktatást, nem jelenti azt, hogy a távollévő gyerekeknek előírás szerint online órákat kellene tartani, ugyanakkor azt sem jelenti, hogy nem lehet számukra a haladást biztosítani, hiszen az online oktatással töltött hónapok alatt kiderült, hogy a gyerekek az iskolától távol is képesek haladni a tananyaggal.

Noha az államtitkár korábban arról beszélt, hogy „aki a tanév során 250 óránál többet hiányzik, az év végén osztályozó vizsgát tehet a tantestület döntése alapján”, a TASZ szerint fontos hangsúlyozni, hogy ha a gyerekek számot adhatnak tudásukról, azaz jegyeket kapnak, így értékelhető a teljesítményük, akkor hiába a 250 óra hiányzás, nem kell osztályozóvizsgát tenniük.

Balogh Zoltán / MTI A koronavírus-járvány elleni védekezés részeként fertőtlenítést végeznek a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljának katonái a fővárosi Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskolában 2021. március 17-én.

A TASZ szakértője megjegyezte, hogy ha a tanév eddigi részében egy diák nem hiányzott kirívóan sokat, akkor a hátralévő időszakban nehezen gyűlhet össze a 250 óra, hiszen napi átlagosan hat tanítási órával számolva a maradék 41 tanítási napon összesen 246 órányi hiányzás jön össze.

A tanárokkal kapcsolatban már nem ennyire egyértelmű a helyzet, de a TASZ álláspontja továbbra is az, hogy egyedi mérlegelést után előfordulhat, hogy egy tanár jogilag védhetően mondja azt, hogy nem jelenik meg a jelenléti oktatásban, mert veszélyezteti az egészségét a munkavégzés.

Ha egy pedagógus valamilyen okból nem kaphatja meg az oltást, ám a munkáltató nem teszi lehetővé, hogy távoktatási formában vegyen részt a munkában, akkor valószínűleg védhetően megteheti, hogy nem jelenik meg az iskolában

– magyarázta Fernezelyi Bori. Kevésbé egyértelmű viszont azok helyzete, akik már megkapták az oltást, de még nem alakult ki a teljes védettségük, illetve megint más, ha valaki nem élt az oltással.

Ha egy pedagógus azt mondja, nem a saját egészsége védelmében nem menne be az iskolába, hanem azért, hogy a szülőket, gyerekeket vagy általánosságban a társadalmat védje, az szintén új helyzetet teremt. A pedagógus ez esetben akkor tagadhatná meg a munkavégzést jogszerűen, ha az mások egészségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztetné. A már beoltott tanárok esetében megkérdőjelzhető, hogy fennáll-e ez az indok, hiszen tudományos kutatások szerint az oltások a vírus továbbadását is hatékonyan megelőzhetik. Ha ez így van, akkor a beoltott tanárok közvetlenül nem veszélyeztetik a diákjaikat, hiszen nem adhatják át a vírust a tanulóknak.

A TASZ-hoz érkező jogsegélyek alapján az a kép rajzolódik ki, hogy amióta az oktatási államtitkár is beszélt arról, hogyan kérvényezhetik a szülők a gyerekek távolmaradását, nincsenek olyan jelzések, hogy az igazgató elutasított volna ilyesfajta kérelmet, sőt van, ahol az iskola is tájékoztatott arról, hogy az igazgatótól lehet kérni a felmentést a jelenlét alól.

A szervezet szakértője szerint, noha pozitívum, hogy immár a hivatalos kommunikációban is megjelent a gyerekek távolmaradásának lehetősége, ám sok esetben hangoztatják, hogy a 250 órát meghaladó hiányzás esetén osztályozóvizsgát szükséges tenni, ami egyfajta elrettentésnek tűnhet.

Pedig ha egy iskola együttműködő és lehetőséget ad a haladásra, akkor nem kell osztályozóvizsgát tenni

– erősítette meg a szakértő.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy azoknak a szülőknek, akik aggódnak gyermekeikért, elérhető egy hivatalos út, hogy biztonságban tudhassák őket, viszont a tanárok helyzete sokkal kevésbé tűnik megoldottnak és egyértelműnek. Így hétfőtől ugyan részben újra lesz iskola, de ez alól legalább a diákok biztosan kaphatnak felmentést, ha szüleik így ítélik helyesnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.