Olvasónk és felesége azzal keresett meg minket, hogy egyetemi éveiket eltérően vették figyelembe a nyugdíj-adategyeztetésnél: csak a férfinél tudták be a teljes tanulmányi időt szolgálati időnek, a nejénél nem. Pedig mindketten ugyanarra a mérnökképzésre jártak, és állami ösztöndíjasként végeztek az NDK-ban. Ugyan csupán fél évről van szó, a nyugdíjszakértő szerint ez jelentős hátrányt okozhat a nyugdíj összegének megállapításánál.
Mintha a feleség nem ugyanazt a képzést végezte volna
A férj 1977-ben, a feleség 1978-ban kezdte a mérnökképzést az NDK-ban. Mindketten négy és fél évvel később szereztek diplomát. Abban az időben sem halasztás, sem keresztfélév nem volt, a tanulmányokat megszakítás nélkül kellett elvégezni. Az ösztöndíj is a négy és fél évre vonatkozott, cserébe a minisztérium hatáskörébe tartozó kiválasztott ipari vállalatnál kellett pályakezdőként ugyanennyit dolgozni, vagy az ösztöndíj teljes összegét visszafizetni.
A férjnél a négy és fél évet be is számítottak szolgálati időnek, a feleségnél azonban első körben csak három és fél évet ismertek el, majd fellebbezés után is csak négyet. A házaspár nem érti, miért. Kicsit hasonló a történet, mint azé a tűzoltóé, aki állami cégnél dolgozott, mégsem ismerték el teljes ottani pályafutását a szolgálati időben.
A feleségnek küldött második, elutasító határozatban nem volt különösebb indoklás, csak hogy az Oktatási Hivatal nyolc félévet igazolt a képzésre. A második határozat ellen fellebbezni nem lehet, így bíróságra mentek. Csakhogy akkoriban volt friss dolog az elektronikus ügyintézés, és mint utóbb kiderült, pechükre az ügyvédjük nem a kellő nyomtatványt használta. Emiatt – arra hivatkozva, hogy a megfelelő nyomtatvány nem érkezett be az előírt 30 napon belül – érdemben nem foglalkoztak az ügyükkel. Hiába ásott elő az ügyvéd egy alkotmánybírósági határozatot, ami hasonló helyzetben a fellebbezés befogadását írta elő, ez sem segített.
Így számíthat be az egyetemen a szolgálati időbe
Az öregségi nyugdíjnál csak az 1998 január 1-je előtti felsőoktatási nappali képzést lehet figyelembe venni a szolgálati időnél, legfeljebb annyit időt, amennyi a képesítés megszerzéséhez kellett. A külföldi tanulmány akkor számíthat be, ha a kiállított bizonyítványt és oklevelet Magyarországon egyenértékűnek ismerte el a hatóság, illetve ha a külföldi résztanulmány idejét a hazai nappali képzés tanulmányi idejébe beszámították. Igazolás nélkül is beszámítható a külföldi ösztöndíjas képzés.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint ha két ember ugyanarra az egyetemre járt, akkor is különbözhet az elismert szolgálati idő, például ha eltérő volt a szakirány és így a kimeneti követelmény, vagy utóbbiakat megváltoztatták, akárcsak a teljesítendő félévek számát. Eltérést okozhat az is, ha valaki nappali tagozatos képzésről – például terhesség, gyermekszülés, betegség vagy egyéb ok miatt – esti vagy levelező tanulmányokra váltott, ami nem ismerhető el szolgálati időként. Olvasóinknál ezek nem álltak fenn, azonos volt a szakirány, a követelmények nem változtak, és a feleség is végig a nappali képzésen volt.
A nyugdíjszakértő szerint előfordulhatott azonban az is, hogy a nyugdíjhatóság valamilyen tényt nem vett figyelembe vagy eltérően értelmezte a két esetet.
Fél évért is érdemes küzdeni
Egy hiányzó fél év akkor okozhat számottevő hátrányt jelenthet a nyugdíjnál, ha éppen az a hat hónap hiányozna ahhoz, hogy a nyugdíjigénylés időpontjában egy teljes évvel növekedjen a szolgálati idő – avatott be Farkas András. Ennek oka, hogy a szolgálati időt napok – nem évek – szerint összegzik, majd az összegzett napok számát osztják el 365-tel, így kapják meg a szolgálati idő éveit. A végeredményként kapott évszámból azonban csak az egész számot lehet figyelembe venni a nyugdíjszorzó megállapításához.
Ha például valaki nyugdíjkorhatára betöltése napjáig 14 983 nap szolgálati időt szerzett, az 14 983 nap/365 = 41,049 évet jelent, de ebből csak a 41 év számít a nyugdíjszorzónál, ami így 82 százalék lesz. Azt jelenti, hogy a számított nettó havi „életpálya” átlagkereset 82 százaléka lesz a nyugdíj összege. Ha a szolgálati idő hossza 42 év lenne, akkor már 84 százalék lenne a nyugdíjszorzó, és így tovább, évente két százalékponttal nőhet, a maximális 100 százalékig.
Emiatt Farkas András szerint érdemes küzdeni egy fél év elismertetéséért is. A jó hír az, hogy aki még nem igényelte a nyugdíját, az – évente egyszer – jogosult arra, hogy új adategyeztetési eljárást kezdeményezzen, és előterjessze mindazon bizonyítékait, amelyeket a nyugdíjhatóság korábban nem vett figyelembe. Az adategyeztetési kérelmet elektronikusan lehet benyújtani.
A konkrét esetben a nyugdíjszakértő szerint a feleségnek érdemes megkeresnie a volt NDK egyetem jogutódát, vagy ha jogutód nélkül megszűnt, akkor az illetékes német levéltárból kikérni a rá vonatkozó oktatási dokumentumokat. Célszerű lehet olyan magyar évfolyamtársakat is bevonnia, akikkel együtt tanult, és akiknek a tanulmányait már elismerték szolgálati időként.
Kiemelt kép: MTVA /Bizományosi: Jászai Csaba
