Gazdaság

Belefáradt a nyugdíjharcba a tűzoltó, pedig lehetetlen, hogy két évig ingyen dolgozott volna az államnak

Hat évből összesen három év tíz hónapot sikerült megmentenie.

Feladta a küzdelmet az a tűzoltó, akiről korábban megírtuk: hiába állt az állam alkalmazásában, kapott fizetést és vonták tőle a járulékokat folyamatosan, valahogy mégis hatéves lyuk keletkezett a nyugdíj-adategyeztetésnél. Mintha ennyi időt nem is dolgozott volna. Az ügye mára lezárult, de nem egészen úgy, ahogyan remélte: kiderült, nem is olyan egyszerű bebizonyítani, hogy az állami tűzoltóságnál mindvégig fizetésért dolgozott. Mivel úgy tűnt, egy pereskedés hosszabb ideig is eltarthatna, és időközben jogosulttá vált a korhatár előtti ellátásra, inkább kompromisszumot kötött.

Mintha évekig ingyenmunkát végzett volna

Olvasónk 1960-as születésű, 29 évig, 2012-ig dolgozott tűzoltóként. Idén ugyan még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, azonban a 2014 végéig érvényben lévő kedvezményszabály alapján ötévente egy év korkedvezményt kaphatott, így idén júliustól korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá.

A nyugdíjfolyósítónál, illetve a bíróságon azt szerette volna korábban elérni, hogy minden, az állami tűzoltóságnál ledolgozott és szolgálati időként beszámított évére figyelembe vegyék a keresetét is a nyugdíjszámításnál. Ez elég kilátástalannak tűnt, ugyanis hat évről nem voltak meg a kifizetési adatok sem a NAV-nál, sem pedig a tűzoltóság jogutódjánál, a katasztrófavédelemnél. Ezekre az évekre nem is vettek neki figyelembe keresetet a nyugdíj-adategyeztetésnél. A nyugdíjfolyósítónál pedig simán kiszámították volna úgy az ellátását, mintha hat évig ingyen dolgozott volna.

Mielőtt a bírósághoz fordult volna, a kormányhivatalnál próbálkozott – három év alatt három határozatot kapott, de mindegyik csak megerősítette, hogy bizony hat évéről nincsenek kereseti, nyugdíjbiztosítási adatok sem a társadalombiztosítási szervnél, sem az adóhatóságnál, sem a foglalkoztatónál, így elutasították az 1989–1994 évekre a kereseti adatok felvezetését.

Három év tíz hónapot sikerült felkutatni

A tűzoltó nem mondott le arról, hogy elismerjék hatévnyi munkavégzés keresetét a nyugdíjában, ezért utólag beszerezte a korábbi munkáltató (tűzoltóság) jogutódjától (katasztrófavédelem) a jövedelemigazolást. A bíróság azonban nem vette figyelembe ezt az igazolást. Ezután döntött úgy, hogy a munkáltató helyett maga kutatja fel a szükséges iratokat, hátha mégis megvannak valahol. Korábbi magas beosztásának köszönhetően megengedték neki, hogy átnézze a PMKVI Váci Kirendeltség padlását, ahol meg is találta az 1988–1992 októberéig terjedő időszak illetményszámfejtő kartonjait. (1992 őszén állt át az állami tűzoltóság számítógépes adatfeldolgozásra, utána már nem voltak kartonok.)

Az illetményszámfejtő kartonok másolatait idén januárban küldte be elektronikusan, aztán februárban személyesen is be kellett vinnie, hogy olvashatóbb másolatot készítsenek róla, illetve, hogy ellenőrizzék, valóban eredetiek-e. Ezek egyértelműen igazolták, hogy a hiányzó hat évből három év tíz hónapig kapott bért a munkájáért.

Csak azt számították be, amiről meglett az eredeti papír

Legutóbb idén márciusban tárgyalták az ügyét, majd májusban kapott egy végzést a Budapest Környéki Törvényszéktől, melynek lényege annyi volt, hogy a törvényszék rendelkezik minden olyan irattal és adattal, melyek alapján tárgyalás nélkül is meg tudja hozni a döntését. Ügye azért került a törvényszékre, mert idén áprilistól a közigazgatási bíróságok megszűntek.

A megtalált eredeti kartonok személyes bemutatása után bő három hónappal, június elején viszont arról értesítette a törvényszék, hogy a benyújtott illetményszámfejtő lapok miatt Budapest Főváros Kormányhivatala új közigazgatási eljárást kezdeményezett, és addig a bíróság felfüggesztette az eljárást. Úgy tűnt tehát, egyhamar nem lesz vége az ügynek. Ezért inkább visszavonta a keresetét, és kérte a korhatár előtti ellátás megállapítását.

Annyi eredménye lett négyéves kitartó harcának, hogy az illetményszámfejtő lapokon szereplő jövedelmeit végül is beszámították – szigorúan csak azokra a hónapokra, melyekről megtalálta a padláson az eredeti számfejtő kartont. Így a hiányzó 6 év keresetéből végül 3 év 10 hónapnyit vettek figyelembe, amikor megállapították a korhatár előtti ellátást. Amint betölti az öregségi nyugdíj korhatárát, ellátása nyugdíjjá alakul.

Akár kedvezőbb is lehet így a nyugdíja

Ezt egy ügyintéző mondta a tűzoltónak arra hivatkozva, hogy amely időszak keresetei hiányoznak neki, akkor kevés volt a fizetése. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a konkrét körülmények teljes körű ismerete nélkül nem lehet megítélni tűzoltónk nyugdíjjogosultsági helyzetét. Hozzátette, a nyugdíjszámítás komplex folyamat, kiemelt jelentősége van például annak, hány olyan biztosítási jogviszonyban töltött napunk volt, amikor rendelkeztünk nyugdíjjárulék alapját képező keresettel. Ezek a napok képezik ugyanis az úgynevezett osztószámot. Ha valakinek egy adott időszakban volt keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonya, de bizonyos napokon nem volt járulékalapot képező keresete, akkor e napok nem számítanak be az osztószámba, vagyis az kisebb lesz – így a nyugdíj összege akár kedvezőbben is alakulhat.

A nyugdíjszakértő rendkívül furcsállja, hogy a tűzoltóság hivatásos állományának tagjánál hiányozzanak a kereseti, járulékfizetési adatok mind a tűzoltóság (katasztrófavédelem), mind a NAV adatbázisából.

A munkáltatónak kell igazolnia

A nyugdíjtörvény szerint a kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat

  • a foglalkoztató vagy jogutódja egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában
  • más egykorú okirattal – így különösen a foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.
  • A bérfizetési jegyzék, jövedelemigazolás, munkaszerződés, adóbevallás és hasonló okiratok alkalmasak lehetnek az igazolásra.
  • Az érintett tűzoltó használhatta volna a Magyar Nemzeti Levéltár elektronikus iratkeresőjét is, például ezzel az adatlappal (adatlap munkaviszony igazolásához).

A foglalkoztató

  • a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól–ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, másrészt
  • köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

A fentiek alapján a nyugdíjszakértő szerint is a tűzoltóságnak/katasztrófavédelemnek kellett volna igazolnia az érintett időszakra vonatkozó kereseteket, ha a biztosítási jogviszony fennállt.

A dolgozót nem érheti kár akkor sem, ha nem fizették utána a járulékot

Farkas András kiemelte még, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány, ha a munkáltatója esetleg nem fizette be a nyugdíjjárulékot a keresete után – hiszen a munkavállalót nem lehet felelőssé tenni a munkáltatója jogszabálysértő magatartása miatt. Ezt fejezi ki a nyugdíjtörvény járulékfizetési vélelemről szóló rendelkezése, mely szerint: ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók (vagyis a dolgozót bejelentette a munkáltatója), de a nyugdíjjárulék befizetésének valamilyen okból nincs nyoma, attól még a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.

Hozzátesszük, az állami szférában az általános nettó finanszírozás miatt nem lehet trükközés az adók, járulékok befizetésével, hiszen a kincstár a nettó illetményt utalja.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik