Elészült a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése, amely igazolta, hogy a digitális munkarend bevezetése nem volt oktatási innováció, azt – irányítás, tervezés híján – inkább lehet nevezni „karanténoktatásnak”. Főleg a pedagógusok eltökéltségének, leleményességének volt köszönhető, hogy a legtöbb iskolában folyt oktatás a járványügyi vészhelyzetben,
A PDSZ szerint kiderült, hogy az oktatásirányítás intézményei képtelenek voltak konkrét segítséggel – akár eszközökkel – hozzájárulni a hatékony távoktatáshoz. Arra a kérdésre, hogy a digitális munkarend után több vagy kevesebb lett-e a munka, csak 11 százalék válaszolta azt, hogy nem változott a terhelése, a túlnyomó többségének többet kellett dolgoznia, mint egyébként.
A válaszadók több mint felénél a távmunkával a rezsiköltségek is növekedtek. 46 százalék jellemezte stresszesnek az időszakot, a megkérdezett tanárok több mint egytizede pedig egyértelműen a digitális munkarendnek tulajdonította egészsége romlását.
A pedagógusok csaknem 43 százalékának saját pénzéből kellett beruháznia, hogy el tudja végezni feladatait. A legtöbben (68,2%) kiegészítőket (webkamerát, fej- és fülhallgatókat vettek, de sokan kényszerültek internet- (37,1%) vagy telefonelőfizetést (14,7%) vásárolni, a meglévőt bővíteni. A tanárok több mint egyötöde volt kénytelen számítógépet vásárolni, de a válaszadók több mint 10 százaléka fizetett elő olyan tréningekre, tanfolyamokra, amelyek a digitális munkarendhez szükséges tudást segítették elő.
A felmérés alapján mellbevágónak nevezik, hogy a tanárok főleg magukra, egymásra számíthattak, az intézményektől annyi segítséget kaptak, mint a diákoktól, szülőktől. A szolgáltatóktól pedig többet, mint a oktatásirányítás erre hivatott szerveitől, aemelyeknél a válaszadók többsége nem talált használható tartalmi segítséget sem.
Módszertan
A PDSZ országosan ezer főt kérdezett a járványügyi vészhelyzetben. Kérdőívét végül 1011 fő töltötte ki. A kitöltők demográfiai összetétele a pedagógus-társadalom elnőiesedését és elöregedését jól mutatják. A kitöltők közt a 40 év alattiak aránya 13 százalék, a harminc év alattiaké 2,8 százalék volt.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
