A járványhelyzet sem tántorította el a díjemeléstől az idősotthonok fenntartóit. A mosonmagyaróvári önkormányzat március 20-án egy rendeletével megváltoztatta a napi díjat, akkor, amikor már világos volt, hogy dolgozók és vállalkozók tömegei fogják elveszíteni rendszeres bevételüket. Egyik olvasónk nemcsak a mértéket nehezményezte, vagyis hogy a napi 140 forintos emelés éves szinten 51 ezer forint többletkiadást jelent, hanem azt is, hogy ez idén már a második. Mint korábban megírtuk, ebben az évben a kormány előírásának megfelelően nem 30 napos hónapokat vesznek figyelembe, hanem a tényleges naptári napokat. Miután 31 napos hónapból van több, ez a módosítás olvasónk esetében évente 22 200 (szökőévben 26 640) forintot jelent, a napidíjemeléssel együtt a 73 200 forint pedig összességében több mint félhavi emelésnek felel meg. Az idős, 24 órás felügyeletet igénylő asszony nyugdíja éppen fele ennyivel, 38 ezer forinttal nőtt, tehát eddig sem fedezte a díjat, most pedig még nagyobb lett a rés.
A témában dőltek a szerkesztőségünkbe a levelek, és ezekből az derült ki, hogy sokkal durvább emelések is történtek az év elején. Egy fővárosi olvasónk például azt írta, hogy az idős édesanyját gondozó budapesti szociális otthonban márciustól 16 százalékkal emelték az alapdíjat. Plusz a 31 napos hónapokra is egy nappal többet kell majd fizetni. Kerestük az otthont is, mi indokolja ezt a jelentős díjemelést, de nem küldtek választ. Összehasonlítva az előző cikkünkben szereplő vidéki idősotthonnal, a fővárosi intézmény kifejezetten kedvező árúnak számított eddig.
Budapesti olvasónknak korábban havi 111 ezer forintot, azaz éves szinten 1 millió 332 ezer millió forintot kellett fizetnie édesanyja alapellátásáért. Idén a 16 százalékos emeléssel és a napra kiszámított díjakkal az ellátás 1 millió 574 ezer forintba fog kerülni. Azaz 242 ezer forinttal, összességében tehát több mint 18 százalékkal többe, mint tavaly.
amire a jogszabályok lehetőséget adnak.
A korábbi díjemelések olvasónk szerint elfogadhatóak voltak. De azt nem érti, hogyan nőhet 16 százalékkal az alapdíj, amikor egy új jogszabály szerint legfeljebb csak az előző évi KSH-infláció duplája, azaz 6,8 százalék lehetne az emelés. A jogszabály alapján nem volt egyértelmű, hogy ez a korlát minden idősotthonra vonatkozik-e, ezért utánanéztünk.
Új szabály az emelésnél
A családvédelmi akciótervben elfogadott módosítás így fogalmaz:
a szolgáltatási díj emelése esetén az emelés mértéke évenként a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció tárgyévet megelőző naptári év 12 havi átlagának kétszeresét nem haladhatja meg.
Az emelés korlátozása az idősotthonokra utal, de mellesleg azt taglalja, hogy az úgynevezett új típusú idősotthonokban, ahol 15 százalék feletti is lehet a gondozást nem igénylők aránya, miként kell fizetni a díjat. (Az állami intézményekben csak 15 százalék alatti lehet a gondozást nem igénylő idősek aránya.)
De hogy a díjemelés melyik típusú idősotthonokra vonatkozik, az mint kiderült, a szolgáltatási díj fogalmából kiindulva fejthető meg.
A hagyományos otthonokban nincs százalékos korlát az emelésre
Az Emmi tájékoztatása szerint a jogszabályban említett szolgáltatási díj csak az új típusú idősotthonokban szedhető, vagyis kizárólag ezekben az intézményekben korlátos az infláció duplájával az emelés.
- A gondozási szükséglettel nem rendelkezők (maximum az ellátottak 15 százaléka) az önköltséggel azonos intézményi térítési díjat fizetnek.
- A gondozást igénylők pedig úgynevezett személyi térítési díjat fizetnek, ami nem lehet magasabb az intézményi térítési díjnál, vagyis az önköltségnél. De hogy mennyi lehet, az nincs meghatározva, és az emelés sincs korlátozva százalékosan.
Vagyis az új típusú, államilag nem támogatott intézményekben az idén legfeljebb 6,8 százalékos emelés történhet, ám egy állami idősotthonban akár 16 százalék is lehet, sőt több is, amennyiben a térítési díj így sem magasabb az idei önköltségnél.
Egy évben kétszer is emelhetik a díjakat
Az idősotthonokban a fenntartó joga és kötelessége, hogy minden év április 1-ig megállapítsa a tárgyévi önköltséget/térítési díjat, és ezt év közben legfeljebb egyszer módosíthatja még – tette hozzá az Emmi. Hangsúlyozták, a szociális törvény továbbra is garantálja, hogy az ellátott havi jövedelmének csak 80 százalékát terhelheti a térítési díj. Ha ez nem elég a díjra, bevonható a pénz- vagy ingatlanvagyon is. Ha nincs vagyon, akkor pedig a nagykorú gyermeknek kell kipótolnia a díjkülönbözetet, hiszen az alaptörvény előírja, hogy kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. A gyakorlatban a felvételkor az idősotthonok aláíratják a hozzátartozóval, hogy vállalja a díjfizetést, ha az meghaladja a gondozott nyugdíját, és az ingatlan meglétéről is nyilatkoztatják a jelentkezőt.
Olvasónk kereste az Emmi ellátottjogi képviselőjét az emeléssel kapcsolatban, de azt mondták máshol sokkal magasabbak a díjak, és van, ahol 40 százalékkal is emeltek.
Miért napra számolják a díjakat
Az Emmi arra is reagált, miért tértek át a napi díjszámításra, ami miatt évi öt-hat nappal többért kell fizetniük például az idősotthonok lakóinak is. A módosítást a korábbi vitás helyzetekkel indokolták. Például vitatott volt, hogy egy február 1-jén jogviszonyt létesítő személy miért fizet 30 napi ellátásért, vagy a február 28-án megszűnő intézményi jogviszony esetén miért kell 30 napra eső térítési díjat megfizetni.
A módosítás következményeként az adott naptári hónap napjainak száma mindenki számára egyértelműen nyomon követhető. Az intézményi és a személyi térítési díj konkrét összegű meghatározása a fenntartó kompetenciájába tartozik – szögezték le ismét.
Olvasóink szerint, ha már a térítési díjban átálltak a tényleges napokra, azt is jó lenne tudni, vajon a nyugdíjszámítást és -folyósítást is módosítani fogják-e ez alapján. Hiszen a 31 napos hónapokban 31 napnyi pénzre van szükségük a nyugdíjasoknak élelemre, rezsire, idősotthonra és így tovább. Az Emmi erre a kérdésünkre nem válaszolt.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Vajda János
