Belföld

Íme a Karácsony-terv Budapest újraindítására

Budapest Restart – Javaslatok a főváros felelős újranyitásához címmel készült el Karácsony Gergely főpolgármester anyaga, ami a kijárási korlátozások feloldásához szükséges feltételekről, és az az utáni lépésekről szól.

Az anyag rögtön az elején rögzíti, hogy „mindenhol a világon a nagyvárosok a leginkább kitettek a koronavírus-fertőzés hatásainak”, és „ennek okai máshol kívül is esnek a politikai vitákon”. Ennek oka, hogy a nagyvárosokban élnek a legtöbben, azokba érkezik a legtöbb turista, és a legtöbb kórház, idősotthon is ilyen városokban van. Ezért Karácsonyék is helyesnek tartják, hogy Budapestre más szabályok vonatkoznak, mint az ország más településeire.

Azt viszont nehezményezi a főpolgármester, hogy a kormány a felhatalmazási törvénnyel kicsavarta az önkormányzatok kezéből a cselekvés jogát, és „az információk kisajátításával valójában a megalapozott döntések lehetőséget is monopolizálta.” Orbán Viktor ugyan megígérte, hogy majd egyeztet a kormány Karácsony Gergellyel a szükséges lépésekről, de ez az ígéret óta eltelt egy hónapban nem történt meg.

A budapestiek tiszteletreméltó fegyelmezettséggel tartották be a sokszor kényelmetlen, mégis szükséges korlátozó intézkedéseket és szabályokat. Joggal várják hát el, hogy világosan elmondják nekik a döntéshozók, mikor, mire számíthatnak, és hogy az életüket befolyásoló döntések milyen információk alapján születnek

– indokolják a javaslatban, hogy miért kellene átláthatóbban működnie a kormány járványügyi védekezésének.

„Fontos, hogy az újranyitás reális ütemterve mindenki számára ellenőrizhetőbbé és tervezhetőbbé tegye a folyamatot, ez segít minimálisra csökkenteni a járványhelyzet okozta terhek negatív hatásait” – állítják Karácsonyék.

Ezeknek a feltételeknek kell teljesülniük

A hétköznapok korábbiakhoz hasonlatos rendje lépésről-lépésre, a következő feltételek teljesülése esetén állítható helyre a javaslat szerint:

  • az új fertőzöttek száma alacsony szinten stabilizálódik,
  • a tesztelés tömeges és folyamatos, ezek adatai nyilvánosak és alátámasztják az újranyitás lehetőségét
  • felépülnek a szükséges egészségügyi tartalékkapacitások, és senki nem eshet el olyan ellátástól, amelynek elmaradása maradandó egészségromlást okozna,
  • továbbra is fegyelmezetten betartjuk az ismert biztonsági intézkedéseket (higiéniai intézkedések, száj- és orrvédő eszközök viselése, távolságtartási szabályok).

A javaslat szerint, ha a fenti feltételek teljesültek, úgy az eddigi korlátozó intézkedések lazításával újra kinyithatnának az üzletek és a vendéglátóhelyek. A fizikai távolságtartás lehetséges mértékétől és a résztvevők közötti kontaktus intenzitásától függően pedig  fokozatosan újra lehetővé kellene tenni a közösségi, kulturális és sportrendezvények szervezését.

Mivel a fővárosnak továbbra sincsenek a fentiekről pontos információi, hiába kért ezekről tájékoztatást többször a főpolgármester, ezért az újranyitás feltételeiről a kormánynak vannak csak információi, és a feltételek kialakításában is a kormánynak van szerepe, hiszen a felhatalmazási törvénnyel magához vonta a járvány elleni védekezés feladatait.

Budapest újraindításának stratégiáját 7+1 lépésben képzelik el Karácsonyék. Mint írják, „ezek egy része önálló kormányzati hatáskör, másik része a fővárosi városvezetés döntési jogkörébe tartozik, ám mindegyik igényli a kormány és az önkormányzatok újrafogalmazott viszonyát a járvány elleni védekezés második szakaszában”.

Önkormányzatok bevonása, tájékoztatás, átláthatóság

Az első pont az önkormányzatok bevonásáról szól. „Az önkormányzatoknak éppúgy, mint a polgároknak joguk van tudni, milyen információk, miféle elemzések alapján enyhíti, vagy tartja fenn a korlátozó intézkedéseket a kormány. Általánosságban elmondható, hogy a normákat akkor követik leginkább az emberek, ha azok világosak, egyértelműek és érthetőek” – indokolják a szövegben.

A második pont is a transzparenciáról szól, Karácsonyék a tömeges tesztelések nyilvánosságát javasolják. Az első eredményekről Merkely Béla, a SOTE rektora adott tájékoztatást kedden. Igaz, területi bontásban még nem ismertek az adatok, és Karácsony Gergely továbbra is szeretné megismerni ezeket, hogy felelős döntéseket hozhasson az önkormányzat is az újraindításról.

Új szabályok az egészségügyi és szociális ellátórendszerben

A harmadik pontban azt javasolja a főpolgármester, hogy felül kell kivizsgálni a korábban elrendelt kórházi ágyak felszabadításáról hozott döntést. Illetve el kellene rendelni a hazaküldött betegek, valamint az őket ápoló családok és szociális munkások tesztelését.

Karácsony Gergely felveti a kormánynak a „svéd modell” egyik elemének alkalmazását lehetőségként, eszerint a járványkezelés legfontosabb eszköze, hogy mindenkit felszólítottak arra: ha a legkevésbé is betegnek, a szokásosnál gyengébbnek érzi magát, maradjon otthon, vagy menjen haza, izolálja magát mindaddig, amíg újra teljesen egészségesnek érzi magát, és még két napig.

Jelenlegi tudásunk szerint a járvány intézményi keretek között, elsősorban a kórházakban és a kórházakkal szoros kapcsolatban álló intézményekben sokkal erőteljesebben pusztít, mint a lakosság körében

– áll a javaslatban. „Ezért is kell kivizsgálni, milyen megfontolásból hozta márciusban a fővárosi kormányhivatal azon határozatát, amely a kórházak között, vagy onnan idősotthonokba visszakerülő betegek előzetes tesztelését felesleges költségnek minősítette” – vonják le a következtetést.

A kórházakban és az idősotthonokban a folyamatos szűrést és a szigorú  látogatási tilalmat az egyéb korlátozások enyhítésekor is fenn kell tartani a javaslat szerint. Valamint azt is javasolják, hogy meg kell kezdeni a szociális intézményekre, idősotthonokra vonatkozó szabályok azonnali felülvizsgálatát, azok hozzáigazítását a járvány jelentette kihívásokhoz.

Távolságtartás, újranyitás

A védekezés második szakaszának fontos célja, hogy a korlátozó intézkedések enyhítése ne járulhasson hozzá a fertőzés újbóli terjedéséhez

– szögezi le a javaslat, ezért a negyedik pont a távolságtartás feltételeinek kialakításáról szól.

A munkakezdés és a munka befejezéséhez igazodó csúcsidőben a szöveg szerint akkor sem oldható meg a tömegközlekedési eszközökön a zsúfoltság, ha kihasználja a főváros a teljes eszközparkját. Karácsonyék ezért azt javasolják, hogy a kormány tegye lehetővé a rugalmasabb munkarendet, és vezessenek be az iskolákban is különféle tanrendeket, hogy ne minden gyerek ugyanakkor induljon iskolába, ha azok újranyitnak. Az otthoni munkavégzést pedig alapvető munkavállalói jogként ismertetnék el a javaslat szerzői.

Időszakosan meg kell nyitni a gyalogosok és a biciklisták előtt új zónákat. Ez utóbbi Budapesten a rakpartok hétvégi autómentesítésével történhet, illetve a főváros több pontjára érdemes kiterjeszteni a VI. és VII. kerület által elkezdett átmeneti forgalomcsökkentett zónák kialakítását

– írják a javaslatban, további  lehetséges megoldásként arra, hogyan kerülhető el a zsúfoltság. Ugyanis a szöveg szerint ezzel új terek nyílnának meg, így jobban eloszolnának az emberek. Ennek az eléréshez egy applikáció fejlesztésének ötletét is felveti a javaslat, ami mutatná, hol, mennyien vannak.

„A vendéglátóhelyek, kiskereskedelmi egységek újranyitásának szabályait a biztonságos távolságtartás követelményeihez kell igazítani. Ennek fontos feltétele, hogy a vendégek kiszolgálása ne, vagy ne csak zárt térben történhessen, hanem  – ahol csak fizikailag lehetséges – lehetőség legyen teraszok, szabadtéri helyek nyitására” – kezdődik a ötödik rész, ami az újranyitásokról szól. A terasszal nem rendelkező helyeknek lehetővé kellene tenni a javaslat szerint, hogy közterületekre települhessenek ki. Ennek érdekében akár kisebb útszakaszokat is lezárna a főváros.

Maszkviselés, közlekedés

A hatodik pont szerint az arc eltakarásának fontosságát immár konszenzus övezi. Ezt Karácsony kiterjesztené az eddigieken túl a vendéglátóhelyekre is.

Az utolsó rész szerint pedig „reagálni szükséges a járvány nyomán megváltozott közlekedési szokásokra”. Azt leszögezi a javaslat, hogy „Budapest számára járhatatlan út”, hogy több autóra rendezkedjenek be, mert „már a járvány is előtt is több autó volt a Belvárosban, mint parkolóhely, a jelenleginél érdemben nagyobb autóhasználat szinte kezelhetetlen környezeti terheléssel járna”.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Ezért biciklis és gyalogos fejlesztéseket javasolnak Karácsonyék:

A járványra adott társadalmi reakciók e téren Budapest számára is kijelölik az irányt: új sétáló övezetek kialakítása szükséges. A rakpartok átmeneti megnyitásának tapasztalatai alapján, széleskörű társadalmi konzultáció nyomán érdemes erről döntést hozni, közösen a budapestiekkel

– írják a főpolgármesteri javaslatban.

A kormánytól pedig 3,2 milliárdot kérne a főváros járművek beszerzésére, hogy jobban és fenntarthatóan működhessen a tömegközlekedés.

+1 Budapest New Deal

Az utolsó rész arról szól, hogyan lehetne orvosolni, hogy a járvány miatt több százmilliárdos lyuk keletkezthet az önkormányzatok költségvetésében a kieső adók miatt. Budapestet különösen sújtja ez, mert a város bevételeinek 70 százaléka származik a helyi iparűzési adóból.

Budapest nélkül – pláne, Budapest ellenében – nem lehet élénkíteni a magyar gazdaságot, nem lehet sikeresen enyhíteni a hazai gazdasági és szociális válságot

– írják a javaslatban.

„Az új Budapest-politikának, egy Budapest New Deal programnak a megalkotását a válságkezelő gazdaságélénkítéskor kell elkezdeni” – szögezi le Karácsony Gergely, de erről a programról konkrétumok nem állnak a szövegben.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.