Gulyás Gergely csütörtökön elejtett félmondatából tudhattuk meg, hogy május 4-től részlegesen ugyan, de újraindulhat a kapacitásából jelentősen visszavett egészségügy, majd május 1-jén ennek részletei egy sajtóban is ismertetett, az intézményvezetőknek kiküldött miniszteri levélből derültek ki.
E szerint másfél hónapos szünet után, szigorú higiénés szabályok betartása mellett mától újra lehetőség van
- háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve védőnői ellátásokra és fogászati alapellátásra.
- Járóbeteg szakellátásra a diagnosztikai ellátással és a fogászati szakellátással.
- Egynapos ellátásokra negatív koronavírus-tesztet produkáló betegeknél.
- A fekvőbeteg szakellátásból a rehabilitációra és a transzplantációs beavatkozásra.
- Magánellátásra.
A 24.hu által megkérdezett orvos is azt hangsúlyozta, hogy átgondolt és lépcsőzetes újraindításra van szükség az egészségügyben, viszont Nagy Marcell arra figyelmeztet, hogy a visszarendeződés után tömegével jelenhetnek meg azok a betegek, akik vagy azért maradtak eddig otthon, mert a vírus miatt nem mertek az egészségügy közelébe menni, vagy mert nem ismerték fel a betegségüket, és most ellátásra szorulnának. A Magyar Orvosi Kamara titkára szerint arra is készülni kell, hogy azok a páciensek, akiknél a leállás miatt később diagnosztizálnak súlyos betegségeket, nagyobb kiadást és esetenként több orvosi beavatkozást és rehabilitációt igényelnek majd, ezzel pedig a műtétek és szakrendelések várólistáinak további kitolódására lehet számítani.
Kásler Miklós április 30-i keltezésű, az újraindítás menetét felvázoló leveléből kiderül, hogy nem nyílik ki minden beteg számára a rendelő ajtaja: előbb továbbra is telefonon kell konzultálniuk a vizsgáló orvossal, az intézmények pedig csak azt vehetik fel, akinek negatív lett a koronavírustesztje. A fül-orr-gégészeti vizsgálatokhoz, az onkológiai és sugárterápiás ellátáshoz szintén előzetes koronavírustesztre lesz szükség, ahogy az ultrahangos és az endoszkópos vizsgálatokhoz, valamint a fogorvosi beavatkozások többségéhez is.
Nagy Marcell szerint azért sem lehet teljesen visszaállni a járvány előtti működésre, mert az egészségügy és a szociális szféra gócként működik, ezért a higiénián kívül kiemelten fontossá válik a védelem. Nemcsak a betegek előzetes szűrésére lesz szükség, hanem a visszarendeződéssel párhuzamosan biztosítani kell az egészségügyi dolgozók megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű védőfelszerelését.
Ne kelljen számolgatni, hogy hány FFP2-es maszkot viselhetnek egy héten, vagy hogy hány szájmaszkot tudnak adni a betegekre.
Szükség lesz az egészségügyi dolgozók folyamatos, periodikus tesztelésére is, hogy a pozitív orvosokat, ápolókat azonnal ki lehessen emelni a rendszerből. Az egészségügy újraindításával ezeken túlmenően az orvosok béremelését is meg kell oldani, nem elnyújtva, hanem gyorsan, maximum két lépésben – hangsúlyozza a MOK titkára, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel világszerte felerősödött az egészségügy és az abban dolgozók jelentősége, könnyen elképzelhető, hogy a külföldi egészségügyi rendszerek utóbbi években elcsitult elszívó ereje új erőre kap, és a járvány után az eddiginél is több magyar orvos és ápoló választja majd a külhoni munkát, főképp akkor, ha itthon nem sikerül belátható időn belül az egészségügyi bérek rendezése.
A várólisták növekedése és a külföld elszívó erejének felerősödésén túl a kamara arra is számít, hogy a járvány miatt a betegellátásból kikerült 65 év feletti orvosok egy része nem is tér vissza a rendszerbe. Adat arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre, hogy hány 65 év feletti orvos került ki az ellátásból, mint ahogy azt sem tudják, hány olyan beteg van, aki normál helyzetben ellátást igényelt volna, de a járvány miatt ezt elhalasztották.
Volt, ahol becsukták az ajtót
Az újraindítás előtt változatos minőségű, nem egységes alap- és járóbeteg-ellátás alakult ki az országban a veszélyhelyzet kihirdetése és az egészségügy átalakítása után – mondta el Nagy Marcell. Az alapellátó orvosok kihozták a helyzetből a maximumot, de ehhez „fentről” szerinte meglehetősen kevés segítséget kaptak. A Magyar Orvosi Kamara titkára kiemelte, hogy mivel nem sikerült egységes módon, a megmaradt kapacitásokat egyenlően elosztva megszervezni az alap- és szakellátást,
Volt, ahol például kiment a háziorvos a beteghez katétert cserélni, volt, ahol nem volt erre lehetőség, és az sem volt egységes, hogy hol dolgoztak a 65 évnél idősebbek, és hol nem. Volt olyan veszélyeztetett korosztályhoz tartozó háziorvos, aki személyes betegellátást is vállalt, a legtöbbjük azonban csak telefonon konzultált betegeivel.
Az alapellátáshoz képest sokkal drasztikusabb kapacitáscsökkentés történt a szakellátásban, ahol sok 65 év feletti orvos dolgozik. A MOK titkára szerint volt olyan rendelés, ahol „becsukták az ajtót”, míg a kórházakban működő szakrendelések – bár csökkentett kapacitással – jellemzően tudtak beteget fogadni.
Marad a telefonálás
A március 16-ától érvényben lévő rendkívüli ellátási rend szerint a betegek nem mehettek a rendelőbe, hanem telefonon kellett konzultálniuk orvosukkal. Ez most sem változik: a háziorvosi és fogászati alapellátás május 4-i újraindításának feltétele, hogy a beteg telefonon előzetesen időpontot kérjen. A telefonos konzultációt követően kerülhet sor személyes orvos-beteg találkozásra, amelynek előjegyzés szerint kell történnie, egy óra alatt pedig legfeljebb négy beteget vizsgálhat meg egy orvos.
Járóbeteg szakellátáson is csak telefonon előre egyeztetett időpontban lehet megjelenni, és másfél méteres távolságot kell tartani a betegek között, emellett szükség van lázmérésre és kézfertőtlenítésre, illetve ki kell tölteni egy árványügyi kérdőívet is.
Kiemelt kép: MTI/kormany.hu/Árvai Károly
