Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményük szerint szükségesnek tartják, hogy a kialakult helyzet miatt halasszák el egy évvel a 2020. július 1-től tervezett online számla beküldés bevezetését, mert a vállalkozásokat a felmerült, illetve felmerülő piaci és foglalkoztatási problémák miatt nem szabad ezzel terhelni.
Szükségesnek tartják azt is, hogy a számviteli beszámolók, könyvvizsgálati kötelezettségek határidejét hosszabbítsák meg a veszélyhelyzet megszüntetését követő naptól számított 30. napig, valamint, hogy minden állami adatszolgáltatás, statisztika beadásának határidejét hosszabbítsák meg a veszélyhelyzet megszüntetését követő naptól számítottan 45. napig.
Az egyesület álláspontja szerint az általános forgalmi adó (áfa) esetében a kisvállalkozásoknak lehetővé kell tenni, hogy év közben is bejelentkezhessenek a pénzforgalmi áfa alá, megszüntetve a jelenlegi árbevételi korlátot. Így nem lennének kitéve annak, hogy akkor is meg kell fizetni az áfát a számla után, ha azt a vevője nem fizette ki. Erre legyen elég egy egyszerűsített nyilatkozat a fizetendő áfáról, a bonyolult áfa-bevallás helyett — írták. Javasolják, hogy ha határidőre nem tudott a vállalkozó áfa-bevallást, nyilatkozatot beadni, de az áfa-előleget megfizette vagy kiutalási kérelmet nyújtott be, illetve határidőre ugyan beadta áfa-bevallását, nyilatkozatát, de azt önrevízióval módosítja, akkor mentesüljön az önrevíziós- és késedelmi pótlék alól.
A közlemény szerint a megváltozott munkafeltételek, körülmények között jelentősen csökkentené a vállalkozások leterheltségét, ha felfüggesztenék az áfával kapcsolatos minden összesítő nyilatkozat beadási kötelezettségét.
A kisvállalati adó (kiva) szerint adózóknak ne kelljen negyedéves bevallást beadni, és az adófizetést bérelszámolás hiányában nem az elszámolt, hanem a ténylegesen kifizetett bér, bérelőleg után tehesse meg.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) esetében szükségesnek tartja az egyesület, hogy ha a vállalkozás havonta nem tudja az adót fizetni, akkor azt minden szankció nélkül részletekben megfizethesse a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 6 hónapot követő időpontig. Az Adótanácsadók Egyesülete javasolja, hogy a veszélyhelyzet időszaka alatt a foglalkoztatottak kérésére adott fizetés nélküli szabadság esetén függesszék fel a jelenlegi szabályozást, járulék fizetése nélkül is minősüljön biztosítottnak a foglalkoztatott és ez az idő is számítson szolgálati időnek.
Javaslatait az egyesület már korábban megküldte a pénzügyminiszternek.
Kiemelt kép: Mohai Balázs/MTI
