A kormány veszélyesnek tartja, hogy zárt helyen 100 főnél több ember összejöjjön, a felsőoktatási intézményeket be is záratja, ám ugyanezt megtiltja az általános és középiskolákban. Gulyás Gergely miniszter szerdai érvelése szerint nagyon sok a külföldi hallgató az egyetemeken, a 13 Magyarországon diagnosztizált betegből 9 külföldi, vagyis utóbbiak körében a megbetegedés és a fertőzés veszélye is nagyobb, míg arról európai konszenzus van, hogy a megbetegedés gyermekeknél nem jellemző.
Ehhez képest több európai ország az iskolák bezárásáról döntött, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában pedig Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt, hogy ők már egy hete sem tartottak meg olyan előadást, amelyen egyszerre több mint 100 ember vett volna részt zárt térben.
A veszély a mobilitásban rejlik
A mintegy 12 ezer hallgatójuk közül csaknem 4 ezer külföldi, de a gyerekekhez hasonlóan a 22-24 éves korosztályra is szinte veszélytelen a koronavírus. Ha megfertőződnek, akkor is csak enyhe lefolyású náluk a betegség. Ez igaz az iráni diákokra is.
Ez ugyanúgy érvényes viszont a közoktatásban dolgozókra is, nem véletlen, hogy a 14 napos kényszervakációt más országokban éppen azzal indokolják, hogy a COVID-19 vírus lappangási ideje is körülbelül kéthetes. Egy iskolában (több száz gyerek, tanár, kisegítő) pedig a gyerek ugyan valóban lehet tünetmentes, de közben fertőz, és szétszórja a koronavírust.
Bár Gulyás miniszter arról is beszélt, hogy a kényszerszünet a teljes tanév megismétlését és érvénytelenítését eredményezné, korábban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter azt mondta, a jogszabályok alapján 180 napot kell iskolába járni, ezt kellene pótolni.
Egymilliós kérdés a tanítási szünet
A Klubrádióban a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke azt mondta, a kormány valójában az iskolák bezárását azért nem rendeli el, mert egymillióan tanulnak a közoktatásban, és ugyanennyi felnőtt munkáját tenné nehézkessé, lehetetlenné a gyermekfelügyelet.
Trencsényi László egyetemi tanár azt mondta, az iskola kérdése ütközőpontja a társadalmi békének, akármilyen megoldás is születik, az társadalmi rétegek sérelmével járhat. A rendkívüli tanítási szünetre az iskolák is felkészületlenek, amit a szakember a centralizációval magyarázott, hiszen az önkormányzatok saját fenntartásukban, saját viszonyaiknak megfelelően tudnák kezelni a problémát.
Kiemelt kép: Hallgatók hagyják el a Debreceni Egyetemet. MTI/Czeglédi Zsolt
