Belföld koronavírus

Ellopja a nyarat az egyetemistáktól a koronavírus, de jöhet rosszabb is

A veszélyhelyzet miatt bezárt egyetemeken szerda délután válságtanácskozásokba kezdtek. Sok részlet még nem világos, de gőzerővel dolgoznak azon, hogy ne kelljen a hallgatóknak félévet csúszniuk.

Szerdán estébe nyúlóan válságtanácskozásokat tartottak a magyar egyetemeken, miután a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, és elrendelte a felsőoktatási intézmények bezárását.

A 13 magyarországi betegből 9 külföldi, a külföldiek körében a fertőzés veszélye nagyobb, az egyetemeken nagyon sok a külföldi hallgató

– indokolta az intézkedést Gulyás Gergely.

Annyiban igaza van a miniszternek, hogy Magyarországon körülbelül 38 ezer külföldi hallgató tanul, azonban az már vitatható, hogy „a külföldiek körében nagyobb a fertőzés veszélye”, ha a tanulás miatt Magyarországon élő, a leginkább fertőzött országokat az elmúlt időszakban elkerülő hallgatókról van szó. Mindenesetre a kabinet döntése szerint az egyetemi épületeknek (a közoktatási intézményekkel szemben) határozatlan időre be kell zárniuk, csak távoktatás lehetséges.

Az általános és középiskolák nyitva maradását a többek között azzal indokolta Gulyás, hogy ha azokat bezárnák, akkor jó eséllyel meg kellene ismételniük a diákoknak a tanévet. Hogy miért, azt nem fejtette ki a miniszter, de arra utalhatott, hogy az iskolákban nem tudnának elég tanórát megtartani ahhoz, hogy a köznevelési törvény értelmében befejezettnek nyilvánítható legyen a tanév. A szakszervezet szerint ilyen veszély nincs, lehetne megoldást találni a kieső tanítás órák pótlására. A köznevelési intézmények bezárásának persze a gazdasági hatása is jelentős volna: sok, a gyerekkel otthon maradni kényszerülő szülő esne ki a munkából.

Az egyetemekkel viszont nem teketóriázott a kormány, így sok helyen hosszabb szemeszterekre, esetleg elmaradó vizsgákra, legrosszabb esetben megismételt félévekre számíthatnak a hallgatók.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Hír TV-nek elmondta, egy ideje már készültek a bezárásra, mert látták, hogy például Németországban is ilyen intézkedéseket hoztak. Azonban sok egyetemet váratlanul ért, hogy egyik napról a másikra át kell állniuk a távoktatásra. Hivatalos megkeresésünkre több egyetemről is úgy reagáltak: egyelőre nem tudnak részletesen válaszolni a kérdéseinkre, mert éppen annak a kitalálásával foglalkoznak, hogy milyen megoldással okozhatnák a lehető legkisebb kárt a hallgatóknak, illetve az intézményeknek.

Több egyetemen – a Palkovics László vezette innovációs tárca javaslatára – azonnal rektori szünetet rendeltek el csütörtökre és péntekre, illetve előrehozták a közelgő tavaszi szünetet. Így tett a BME, a Corvinus, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is oktatási szünetet rendeltek el.

Egyetemi oktatókkal, dékánokkal is beszéltünk a kialakult helyzetről, de nyilatkozni csak név nélkül voltak hajlandók arra hivatkozva, hogy számos részletkérdésben még nem született döntés.

Távoktatás, de hogyan?

Azt egyik intézményben sem rejtették véka alá, hogy komoly nehézségeket okoz az egyetembezárás.

A távoktatás megszervezése gyerekcipőben jár a nyugati egyetemekhez képest, de országon belül is hatalmasak a különbségek

– mondta az ELTE egyik oktatója, aki hozzátette, a nagy egyetemeken belül is sokféle a helyzet ilyen szempontból, mert akadnak olyan karok, szakok, ahol igyekeztek eddig is kihasználni a távoktatási lehetőségeket, máshol nem annyira.

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hallgatók védelmének érdekében az elrendelt veszélyhelyzetre vonatkozóan a távoktatás feltételeinek megteremtését célzó intézkedési tervet dolgozott ki” – közölte az illetékes tárca csütörtök délelőtt. A megvalósítás mikéntjéről akkor lehet bármit mondani, ha az előrehozott tavaszi szünet után feláll az új rendszer.

A Semmelweis Egyetem rektora a már idézett interjúban azt mondta, hogy az általa vezetett intézmény jól áll ilyen szempontból, mégis csak a veszélyhelyzet kihirdetése után, szerdán írták alá a speciális távoktató rendszer beszerzéséről szóló szerződést. Ebből lehet következtetni arra, mire számíthatnak a hallgatók ott, ahol az intézmény nincs ennyire felkészülve.

Körülbelül ennyire „innovatív” megoldásokra:

Ugyanakkor a tanítás, online eszközök segítségével változatlanul folytatódik. A kommunikáció elsődleges színtere a Coospace lesz. A holnapi napon új anyagokat és feladatokat fogok feltölteni erre a felületre, kérem, kövessék ezeket figyelemmel. Javaslom, hogy a szombati, eredetileg erre a tárgyra szánt órákat töltsék a tárgyra való készüléssel, a feladatok megoldásával

– írta egy budapesti egyetem oktatója tájékoztatásul a diákjainak.

A Miskolci Egyetem egyik üres előadóterme március 12-én. Fotó: MTI/Vajda János

Egyetemi hallgatók különböző intézményekből továbbították azt az email-es tájékoztatást, amelyet a veszélyhelyzet kihirdetése után kaptak. Akiket már tájékoztattak a távoktatás mikéntjéről, azoknak azt írták, hogy az egyébként is használt, otthonról is elérhető felületekről – mint például a CooSpace – indulnak majd el az órák. Ebben az az érdekes, hogy ezeket az oldalakat általában tesztek írására, dokumentumok feltöltésére használják.

A nyárnak annyi

Vannak olyan gyakorlati tárgyak, amiket nem lehet távoktatás keretében oktatni, épp ezért az a nevük, hogy gyakorlati

– magyarázta egy BME-s tanár, műszaki emberekre jellemző kikezdhetetlen logikával.

Nemcsak a műszaki, hanem az orvosi, az állatorvosi és a művészeti egyetemekről is azt mondták, hogy komoly bajban vannak, mert sok gyakorlati készséget igénylő tárgyuk van.

Skype-on rendeznek majd darabot, vagy mi?

– kérdezte vissza egy hallgató a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, aki azt is elmondta, még nem tudja, hogyan tud majd működni a veszélyhelyzet után az egyetemük.

A műszaki egyetemen a veszélyhelyzetre tekintettel a tavaszi félévet augusztus 31-ig meghosszabbították, addig kell teljesíteni a laborgyakorlatokat, vizsgákat, záróvizsgákat. Hasonló lépésre szánta el magát a Semmelweis is, és úgy tudjuk, más, a gyakorlati képzésre nagy hangsúlyt helyező szakokon is ez várható.

Ez azt jelenti, hogy sok egyetemistának nyáron kell majd pótolnia az elmaradó gyakorlatait, vizsgáit. Így lényegében nem lesz szünetük a mostani tavaszi, valamint a következő őszi félév között.

Ha elhúzódik a járvány, akkor előfordulhat, hogy nyár végéig sem lehet mindent pótolni. Hogy akkor mi lesz, azt nem tudom

– mondta egy orvosi egyetemen dolgozó forrásunk, aki szerint csak végső esetben merülhet fel, hogy a veszélyhelyzet miatt csússzanak a tanulmányaikkal a hallgatók.

Másokkal beszélgetve is az derült ki, hogy a csúszást igyekeznek minden eszközzel megakadályozni, de egy elhúzódó járvány akár ehhez a helyzethez is elvezethet. Ilyenkor komoly szervezési munkával, és a hallgatók további terhelésével megoldható lehet, hogy a következő félévbe zsúfoljanak bizonyos tárgyakat.

Ami további problémákat okoz, hogy van sok egymásra épülő tárgy, az ilyenek el nem végzése automatikusan csúszáshoz vezethet. Ennek a problémának a feloldása megoldható lehet adminisztrációs eszközökkel, a hallgatói követelményrendszer vagy a tantárgyi követelmények újragondolásával, de annyi biztos, hogy komoly bonyodalmakat és plusz munkát visz a rendszerbe a gyakorlati oktatás ellehetetlenülése.

Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.