Belföld

527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult tavaly

Tíz százalékkal több, összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult tavaly az egy évvel korábbihoz képest, az adósok 90 százaléka nem vitatta a tartozását – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) statisztikai adataiból. 
Korábban a témában:

Mint közleményükben írják: a tavaly indított összesen 527 698 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok — tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók — kezdeményezték. Emellett sok volt a hitelkártya-tartozás, a parkolási bírság, valamint a szerzői jogvédelem miatt indított fizetési meghagyás is.

Az eljárások 96 százalékát 10 ezer és egymillió forint közötti összegű tartozás miatt indították, de több mint ezer esetben 10 millió forint feletti követelés érvényesítésére is benyújtottak kérelmet.

Nem kell bizonyíték az eljárás megindításához

521 ezer kérelmet  elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma elenyésző volt. Papíralapon és szóban magánszemélyek nyújthatnak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint olyan társasházak, amelyeknek a közös képviseletét nem egyéni vállalkozó vagy jogi személy látja el.

A szóbeli és papíralapú kérelmek alacsony aránya (1,2 százalék) azt mutatja, hogy továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást

– mondta Tóth Ádám. A MOKK elnöke hangsúlyozta, hogy az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig sokan hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, 3 millió forint alatt pedig ez a legegyszerűbb módja a per nélküli pénzkövetelésnek. Tipikusan ilyen helyzet, ha a bérlő elmarad a bérleti díjjal, nem fizetnek vissza egy magánkölcsönt, vagy károkozásból eredően van követelésünk valakivel szemben. De akkor is kezdeményezhető fizetési meghagyásos eljárás, ha egy webáruház nem fizeti vissza a visszaküldött termék vételárát, a légitársaság megfeledkezik a poggyászkár megtérítéséről, vagy a munkáltató nem fizeti ki az alkalmazott munkabérét, túlóráját, végkielégítését.

Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 90,5 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását vagy, mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2019-ben 401 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben. Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várja meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem rendezi a tartozását. Ha az adós vitatja a tartozását, akkor a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjeszthet elő, melynek az a következménye, hogy az eljárás perré alakul és a bíróságon peres ügyként folytatódik. 2019-ben a fizetési meghagyások mindössze 5,5 százalékából, 29 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.