Mint közleményükben írják: a tavaly indított összesen 527 698 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok — tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók — kezdeményezték. Emellett sok volt a hitelkártya-tartozás, a parkolási bírság, valamint a szerzői jogvédelem miatt indított fizetési meghagyás is.
Nem kell bizonyíték az eljárás megindításához
521 ezer kérelmet elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma elenyésző volt. Papíralapon és szóban magánszemélyek nyújthatnak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint olyan társasházak, amelyeknek a közös képviseletét nem egyéni vállalkozó vagy jogi személy látja el.
A szóbeli és papíralapú kérelmek alacsony aránya (1,2 százalék) azt mutatja, hogy továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást
– mondta Tóth Ádám. A MOKK elnöke hangsúlyozta, hogy az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig sokan hagyják veszni a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, 3 millió forint alatt pedig ez a legegyszerűbb módja a per nélküli pénzkövetelésnek. Tipikusan ilyen helyzet, ha a bérlő elmarad a bérleti díjjal, nem fizetnek vissza egy magánkölcsönt, vagy károkozásból eredően van követelésünk valakivel szemben. De akkor is kezdeményezhető fizetési meghagyásos eljárás, ha egy webáruház nem fizeti vissza a visszaküldött termék vételárát, a légitársaság megfeledkezik a poggyászkár megtérítéséről, vagy a munkáltató nem fizeti ki az alkalmazott munkabérét, túlóráját, végkielégítését.
Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 90,5 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását vagy, mert nem élt ellentmondással ellene, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2019-ben 401 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben. Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várja meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem rendezi a tartozását. Ha az adós vitatja a tartozását, akkor a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjeszthet elő, melynek az a következménye, hogy az eljárás perré alakul és a bíróságon peres ügyként folytatódik. 2019-ben a fizetési meghagyások mindössze 5,5 százalékából, 29 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.
Kiemelt kép: Getty Images
