Belföld

Ami van, az attól dermesztő, hogy rendszerszerű

Független magyar értelmiségiek Háttal Európának címmel összeállítottak egy jelentést, hogy megmutassák, mekkora károkat okozott a kormány 2010 óta az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén.

Háttal Európának – ezzel a címmel állítottak össze egy jelentést független magyar értelmiségiek, hogy tájékoztassák a hazai és nemzetközi közvéleményt, valamint az európai intézményeket arról, milyen károkat okozott hazánkban a kormány 2010 óta az oktatás, a kultúra és a média területén.

A jelentés készítői az érintett területeken dolgozó vezető kutatók, oktatók, szakemberek, akad köztük akadémikus, egyetemi tanár, tanszékvezető, illetve korábbi kulturális miniszter is.

A magyarországi megjelenéssel egyidőben a jelentést kedden az Európai Parlamentben is bemutatták annak dokumentálására, hogy nem csupán a fékek és ellensúlyok lebontásáról van szó, de ennek következményeként a kultúrában is az európai értékekkel ellentétes változások zajlanak.

A készítők célul tűzték ki, hogy párbeszédet kezdeményezzenek az európai értelmiséggel a jelentésben megfogalmazott problémákról.

Jelentésünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió adófizetőinek pénzéből, az EU intézményeinek pénzügyi és politikai támogatásával egy olyan autokratikus rendszer épült ki és szilárdult meg Magyarországon, amely egyfelől aggasztó mértékű demokratikus deficitet és súlyos társadalmi problémákat generál, másfelől helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra egész területén

– olvasható a jelentésben.

A Háttal Európának című anyag elkészítésének gondolata nyár elején vetődött fel az Oktatási Hálózat néhány tagjában, mondván, hiányzik egy olyan jelentés, ami teljes körű áttekintést adna arról, mi zajlik a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média területén 2010 óta. A készítők azt szerették volna ellenőrizni, hogy az az összkép, ami kibontakozik, vajon kimutatható-e részleteiben az egyes területeken.

Az egyik megfogalmazott általános tanulság, hogy bár a kormány politikája gyakran meglehetősen hektikusnak tűnik, igazándiból rendszerként állnak össze az egyes intézkedések azáltal, hogy minden átpolitizálódott, mindenhol alapvetéssé vált a lojalitás, megszokottá lett a társadalmi egyeztetés hiánya és a szakmaiság negligálása.

A kultúrpolitika nem különbözött nagyban az elmúlt tíz évben a kormány általános politikájától

– fogalmazott Bozóki András.

Bozóki András. Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A politológus szerint a 2010-től kialakuló új rendszert a homogenizálás jellemzi nemzeti kultúra címszó alatt, ami a sokszínűség és a többrétegűség gondolatát teljesen elveti. Mint mondta, a kultúra politikai célokat is szolgál: egy meg nem nevezett ellenféllel szembeni harc eszközévé vált, annak érdekében, hogy minden, ami 2010 előtt volt, megváltozzon. Bozóki úgy véli, a kultúrát tulajdonképpen hűbérurak igazgatják, akiknek nem a nevük érdekes, hanem a struktúra, amit létrehoznak: a káosz, melyet csak a vezető lát át.

Bajomi Iván a közoktatás kapcsán a társadalmi párbeszéd látványos megszüntetéséről beszélt. A szociológus kiemelte, hogy ezen a területen is alapvetéssé vált a titkolózás, az előzetes tanulmányok és tervek nyilvánosságának hiánya, a hatástanulmányok készítésének mellőzése.

A jelentésben kiemelték, a legutóbbi PISA-felmérés alapján ugyan számokkal is kifejezhető, hogy a magyar diákok eredményei minden területen romlanak, de azt egyelőre nem tudjuk számokba foglalni, hogy

az iskolai tantervekben megjelennek szélsőjobboldali szerzők és gondolatok, vagy hogy az állam által az iskolákra erőltetett egyentankönyvek nyomokban vallási propagandát tartalmaznak.

A felsőoktatásra jellemző problémák közül Máté András kiemelte, az értelmiség iránti bizalmatlanságot tükrözi az is, hogy a kormány tudatos intézkedésekkel folyamatosan szűkíti a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét. Így Magyarországon az európai trendekkel ellentétesen csökken a felsőoktatásban tanulók száma, ez pedig elsősorban az alacsonyabb szociális és kulturális háttérrel rendelkező fiatalok kiszorulását okozza.

– 2017-ben a CEU melletti tüntetésen az volt az egyik jelmondatunk, hogy „most a CEU, de ki lesz a következő”. Nem gondoltuk, hogy mi leszünk

– emelte ki Kenesei István nyelvész. Az MTA levelező tagja szerint az Akadémia évi 17 milliárdos alapfinanszírozása olyan csekély összeg, hogy a gazdasági hatékonyság nem lehetett az átszervezés oka. Kenesei úgy látja, bár a folyamat kezdetén még a kormány képviselőinek sem volt világos, mit akarnak kezdeni a kutatóhálózattal, mostanra egyértelművé vált, hogy az egyik utolsó autonóm szervezetet akarták megfosztani a szabadságától.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A lelkek meghódításának legfontosabb eszköze a nyelv

– fogalmazott Vásárhelyi Mária szociológus a kormány médiapolitikája kapcsán. A jelentésben írottak szerint a kabinet tudatosan törekszik arra, hogy a nyilvánosság tereiből egyre inkább kiszorítsa a mértékadó, megbízható, értékteremtő orgánumokat, és egyre nagyobb teret biztosítson „a féligazságokra alapozó bulvármédiára”.

A Háttal Európának érdekessége, hogy noha a törzsanyaga tavaly őszre elkészült, az elmúlt év utolsó két hónapja olyan kulcsfontosságú események sorozatában telt, hogy egy utószóban ezeket – többek közt a köznevelési, a szakképzési és a kulturális törvény módosítását – is tárgyalták a szerzők.

A módszerek nem változtak: először radikálisan központosító, jogfosztó intézkedések hírét szivárogtatják ki, majd a tiltakozás mértékének függvényében némileg enyhítik a jogszabályokat, amelyek azonban a korábbi állapotokhoz képest mindig rosszabb helyzetet eredményeznek

– fogalmaztak a jelentés szerzői.

A helyzettel kapcsolatban Rényi András úgy fogalmazott a Háttal Európának anyag bemutatójának végén: „ami van, az dermesztő, és attól dermesztő, hogy rendszerszerű”.

A jelentés címének magyarázataként az utószóban az olvasható: a magyar kormány nemcsak hátat fordított Európának, de egyre gyorsabb léptekkel menetel az európai értékekkel ellentétes irányba.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.