Belföld

Börtönkártérítések: kész a határozat, amivel saját törvényével megy szembe a kormány

A kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára szombaton az MTI-nek.

Az államtitkár hangsúlyozta, Orbán Viktor miniszterelnök pénteki bejelentésének megfelelően már a hivatalos kormányhatározat is megszületett. Ez az első és legfontosabb lépés a „börtönbiznisz” megállítására – tette hozzá.

Az elkövetkező napok, hetek vonatkozó feladataival kapcsolatban arról beszélt, hogy az IM felülvizsgálja a szabályozást, és annak eredményéről tájékoztatja a kormányt, várhatóan már a jövő heti kormányülésen. A kormány álláspontja az, hogy a „börtönbiznisz” egy tudatos visszaélés a joggal, az uniós és a magyar joggal is – szögezte le. Hozzátette, ez a tevékenység károsítja az államot, rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.

Mint mondta, a társadalom elvárása nem az, hogy a börtönben a bűnözők meggazdagodjanak, és elfogadhatatlan, hogy akár súlyos, erőszakos bűnözők és az őket segítő dörzsölt ügyvédek milliókat tegyenek zsebre a börtönévek alatt úgy, hogy mindenféle mondvacsinált ürüggyel beperlik az államot az állítólagos rossz börtönkörülményekre és zsúfoltságra hivatkozva. Kiemelte: az esetek jelentős részében egyértelműen a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek járnak el, mint például Magyar György és ügyvédi irodája.

Hozzátette, hogy az ügy súlyosságát és a “börtönbiznisz” mértékét jól mutatja, hogy eddig 12 ezer pert indítottak és már a 10 milliárdot is eléri az az összeg, amit az államtól kipereltek. Az államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt a börtönférőhelyek száma, és új modern börtönök épültek.

A hvg.hu cikke ehhez képest rámutatott, hogy az egyre szaporodó magyar perek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű a probléma. Ebben nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

Ez utóbbit az Orbán-kormány 2016-ban meg is tette és hozott egy olyan törvényt, amely szerint az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni és azt is megállapította, hogy a kártérítési összeg egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet.

Tehát a kormány által emlegetett „börtönbizniszt” – ha létezik ilyen – éppen az Orbán-kormány tette lehetővé korábbi törvényével. 

A perekben felhozott állítólagos mondvacsinált okokról a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke írt a témában megjelent cikkében. Eszerint a magyar börtönökben sokszor néhány négyzetméteren 15 embert zsúfolnak össze. Sokat mond, hogy a kártalanítás ma is csak akkor jár, ha a fizikai körülmények annyira rosszak a börtönben, hogy

az azokból eredő szenvedés és megaláztatás túlmutat a minden szabadságvesztésben szükségszerűen benne foglalt szenvedésen és megaláztatáson.

Az ügyvédi kamra egyébként ígérete szerint fel fog lépni az ügyvédek mellett. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ATV-nek azt hangsúlyozta: az ügyvédi védelem minden állampolgárnak jár, azoknak is, akik épp büntetésüket töltik.

Tehát hogy ebben egy ügyvéd megbízást fogad el, akkor semmilyen módon nem kárhoztatható, kötelességét teszi az ügyvéd, és nekünk, mint kamarának, természetesen a leghatározottabban fel kell lépnünk az ilyen kollégák védelmének érdekében.

– fejtette ki Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

Ha azonban a területileg illetékes kamara tudomást szerez arról, hogy ügyvédek bizonyítottan jogellenes módon, toborzással szereznek ügyfeleket, azonnal vizsgálatot kell indítani – mondta Bánáti János.

Kiemelt kép: Zárka a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, Nyíregyházán 2013. július 23-án. Északkelet-Magyarország négy büntetés-végrehajtási (bv) intézetében az országos átlagot meghaladó, 200 százalékos a telítettség, közölte Tóth László, a Belügyminisztérium gazdasági és informatikai helyettes államtitkára 2013. július 10-én a debreceni bv-intézetben, ahol átadta az új bástyafalat és őrtornyot. (MTI / Balázs Attila)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.