Ejtsük el a medvét és utána tárgyaljunk a szűccsel
– kezdte Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjúját, utalva arra, hogy Trócsányi Lászlót még nem választották meg az Európai Bizottság bővítésért és szomszédpolitikáért felelős biztosnak, csak jelölték rá.
A miniszterelnök szerint lesznek még forró pillanataik, hiszen a magyar ellenzék is kilátásba helyezte, hogy teljes tűzerővel lövi Magyarország képviselővel, de a közbülső siker is siker.
Mutatja Magyarország szellemi képességét és erejét, hogy olyan emberi ajánlottunk mi, aki frankofón professzor, aki alkotmánybíró volt, tapasztalt nemzetközi diplamata és a Velencei Bizottságban is eltöltött hosszú éveket. Akárhonnan nézzük ezt az embert, fogást nem lehet találni rajta. A támadók nézőpontjából rossz helyről jött, mert magyar, de tízmillióan vagyunk, akik ezt nem tudjuk elfogadni
– fogalmazott.
A V4-ekkel kapcsolatban arról beszélt, a visegrádi országok két alelnöki pozíciót kaptak az Európai Bizottságban, a lengyelek a mezőgazdasági, Magyarország a bővítési portfóliót kaphatja. Utóbbi nagyon fontos pozíció, magába foglalja a Nyugat-Balkánt, Ukrajnát, a kaukázusi országokkal fenntartott kapcsolatot és az észak-afrikai országokat.
Szerint a V4-ek erejét mutatja az is, hogy az IMF élére egy bolgár hölgyet nevezhetnek ki, ami elsősorban nekik volt fontos.
Az egész régiónk egy folyamatos fölértékelődés alatt van, egyre súlyosabb, amit mondunk, teszünk, gondolunk. Ez a magyar érdekérvényesítés előtt is szélesebbre tárja az ajtót
– mondta.
Orbán Viktor közölte, nagy fába vágták a fejszét, amikor kiálltak a bővítés mellett, mert létezik egy jelenség, amit európai tolvajnyelven úgy hívnak, hogy bővítési fáradtság.
Szerintük ha nem történt volna meg a bővítés, az azzal járó viták nem vittek volna el energiát. Ez nem igaz, mert az EU növekedésének tekintélyes része Közép-Európából jön. Nem elvesz, hanem mindig hozzáad. De ha valaki sikertelen, akkor rá kell mutatni valakire, hogy ki a felelős. Ezért tér vissza nagyon gyakran Közép-Európa. Az én logikám az ellenkezője. Biztosan mondhatom azt, hogy ha nem hezitált volna az unió az elmúlt években, ha Macedónia, Montenegró és Szerbia bent lett volna, akkor 2015-ben az illegális migránsok nem jutottak volna el Németországba
– magyarázta.
Azzal kapcsolatban, hogy a migrációért felelős biztos az európai életmód védelméért felelős biztosként mutatta be Von der Leyen, Orbán azt mondta, az életforma védelme minden politikusnak az első számú feladata, ezért nem is érti, hogy mondhat valaki olyat, hogy ez nem dolga.
A vita inkább akörül forog, hogy a migrációt minek tekintjük: tündérmesének, vagy veszélynek. Az európai emberek többsége ezt veszélynek tekinti. Helyesnek tartom, hogy a migrációval szemben védekezik az EU. Az ellenzék támogatja a bevándorlást.
Rákérdeztek a miniszterelnöknél Jean-Claude Juncker volt EB-elnök tegnapi interjújára, melyben kijelentette, hogy Orbán nem európai politikus, de jó a barátság köztük.
Orbán szerint
nehéz elképzelni a világot egy luxemburgi fejével. Szoktam ott tárgyalások közben gondolkozni, hogy a partnerem hogyan látja a világot. Mit mond egy luxemburgi, amikor büszke akar lenni magára vagy a nemzetére. Mi nem levakarni akarjuk, hogy magyarok vagyunk, hanem életünk legfontosabb pillanatának tartjuk, hogy magyarnak születtünk. Magyarnak lenni fantasztikus dolog. Nem tudom beleképzelni magam Juncker barátom fejébe. Azért vagyok európai, mert magyar vagyok. Az európai uniónak a nemzeti büszkeségből kell felépülnie. Ekkor fogják a magamfajta nemzeti érzelmű emberek otthon érezni magukat.
Kitértek az interjúban Orbán Viktor és Angela Merkel találkozójára is, a német kancellár ugyanis arról beszélt, hogy hazánk jól használja fel az EU-s forrásokat.
A miniszterelnök a magyar belpolitikai viták eldöntését nem külföldi politikusoktól várja, de a tankönyvek szerint egy olyan országban, ahol folyamatosan nő a dolgozó emberek száma, ahol magas a gazdasági növekedés, ott probléma a korrupció, de nem meghatározó probléma, mert akkor nem fejlődne az ország.
Tudnék mondani olyan időszakokat Magyarország legújabb kori történelméből, amikor nem fejlődtünk, és ez összefüggésben áll a korrupcióval. Ezt majd a magyar választók eldöntik.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
