Belföld

Fagyállóval, árammal és motorbiciklivel is öltek már tolvajt Magyarországon

Az elmúlt években több olyan, nagy port felvert ügyben is egymásnak látszólag ellentmondó ítéletet hoztak a különböző szintű bíróságok, amelyekben az volt a közös, hogy a vádlottak eredetileg sértettek voltak egy bűncselekményben, és azzal védekeztek, hogy csak magukat vagy a javaikat akarták védeni. Az ilyen helyzetek rengeteg kérdést vetnek fel, és sokszor komoly indulatokat szülnek. Meg lehet-e verni egy tolvajt? Szabad-e bántani a jogtalan behatolót? Létezik-e egyáltalán olyan, hogy önvédelem?
Image: 72986609, A Szegedi Fegyház és Börtön (Csillagbörtön) büntetés-végrehajtási intézet. A Szegedi Fegyház és Börtön 125 éve épült, akkoriban Európa egyik legkorszerűbb intézete volt. A Csillagbörtön napjainkban a súlyos bűncselekményt elkövetett fogvatartottak büntetés-végrehajtási intézete. A három telephelyen fogvatartott 1200 ember átlagéletkora 34 év, átlagos büntetési idejük 15 esztendő, nevelésükről, őrzésükről hétszázan gondoskodnak., Place: Szeged, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Miért került Repülős Gizi fogházba, a fideszes Voldemort meg börtönbe?
Mi alapján dönti el a bíróság, hogy egy bűnözőnek hol kell letöltenie a büntetését? Hazai börtönkörkép.

Kezdjük az utolsó kérdéssel! Azt mondja a büntető törvénykönyv, hogy „nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges”.

A jogos védelem tehát több mint „önvédelem”, akkor is meg lehet állapítani, ha a támadás nem csupán a védekező személye ellen irányul. Joggal védhetek más személyt, joggal védhetem meg saját vagy mások vagyontárgyait, vagy éppen a közérdeket.

Aki jogos védelemben követ el „bűncselekményt”, azt nem lehet megbüntetni. Ahhoz azonban, hogy a védekező javára a jogos védelmet meg lehessen állapítani, további fontos kritériumok kellenek. Először is a személyt vagy vagyont érő támadásnak jogellenesnek kell lennie. Vagyis a támadásnak valamilyen bűncselekményt, de legalább szabálysértést kell megvalósítania. Ha nem támadás ér, „csak” fenyegetés, annak közvetlennek kell lennie. Olyannak, amiből akár perceken belül támadás lehet. Ha a fenyegető csak egy későbbi verést helyez kilátásba, de én nekiugrom, nem vagyok jogos védelemben. Mindemellett azt is vizsgálni kell, hogy a védekező személy cselekménye valóban szükséges volt-e a támadás elhárításához.

Nézzünk meg néhány példát arra, hogy mennyire nem egyszerű ezeknek a feltételeknek a megítélése!

Talán emlékeznek V. Pál vácszentlászlói borosgazda esetére. Ha név szerint nem is, de arra bizonyára, hogy ő volt az, akinek a nyitott pincéjében tartott meggyborát ismeretlen tolvajok folyamatosan megdézsmálták. A borosgazda ezt megunva fagyállót vásárolt és abból két litert beleöntött a borba. A lopott borból többen is ittak, az egyik elkövető meghalt, mások, akiket a tolvaj kínált meg a mérgezett borral, rosszul lettek. Az elsőfokú bíróság emberölés súlyosabban minősülő esete miatt 7 évet szabott ki a borosgazdára, mondván, több, ráadásul ártatlan ember is meghalhatott volna, egyikük közel is volt ehhez. (A többszörösen minősülő emberölésért elvileg akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.) Ez a súlyos minősítés egyébként még az ügyészt is meglepte, ő csak a sokkal enyhébben minősülő halált okozó testi sértés megállapítását indítványozta, aminek büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon másfél év – három évre felfüggesztett – börtönre enyhítette V. Pál büntetését. A tábla halált okozó testi sértésben találta bűnösnek. Érvelése szerint a borosgazda nem szándékozta megölni a tolvajt, csupán azt akarta, hogy kórházba kerüljön, de gondolnia kellett volna arra, hogy tettének akár halálos következménye is lehet. (Arról, hogy az ügynek több sértettje is volt, akik még ittak a borból, a másodfokú bíróság nagyvonalúan „megfeledkezett”.)

Az ügy kapcsán természetes előkerült a jogos védelem kérdése. Ezt azonban mindkét bíróság elvetette.

A lopás elleni védekezéshez nem lehet olyan eszközt használni, ami a tolvaj halálához vezet – mondták ki. A másodfokon kiszabott enyhe büntetés azonban figyelemmel volt arra, hogy a gazda a tulajdonát védte.

A borosgazda ügyéhez hasonlóan élénk figyelem követte annak a kesznyéteni férfinak az ügyét, aki azért, hogy veteményét megvédje a tolvajoktól, áramot vezetett az azt körülvevő kerítésbe. Az áramütés egy ember halálát, két másik behatoló súlyos sérülését okozta. Az első fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a vádlottat emberölés vétségében, vagyis gondatlan emberölésben és testi sértés vétségében találta bűnösnek, ezért egy év fogházra ítélte, a büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélőtábla azonban még ezt a büntetést is súlyosnak találta és a vádlottat mindössze megrovásban részesítette. A másodfokú bíróság – egyebek mellett – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra hivatkozott. (A megrovás, vagyis az, hogy a tettes csak egy kis ejnye-bejnyét kapott, azért finoman szólva is meglepő befejezése volt ennek az ügynek.)

A jogszabályváltozás, amire a másodfokú bíróság hivatkozott két új fogalmat vezetett be és egy alapvető szemléletváltás szándékát tükrözi. Az egyik új fogalom az úgynevezett „megelőző” jogos védelem. E szerint „nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet”.

Azaz semmilyen vagyontárgy védelme sem mérhető össze egy ember életével. Lopásért nincs „halálbüntetés”. Az sem járja, hogy „megelőzésként” sérülést okozzon valaki a tolvajnak.

Ezért mindent el kell követnie a „megelőző” védekezőnek, hogy ezt elkerülje. Például kitesz egy táblát, hogy a kerítésben áram van (ami amúgy csak gyenge áram lehet, olyan, amilyet az állatokat védő villanypásztorban alkalmaznak).

De született egy másik – számos jogász által – vitatott módosítása is a jogos védelemnek. Ezt nevezik „szituációs” jogos védelemnek. Ez egy úgynevezett „megdönthetetlen törvényi vélelmen” alapul. Azt mondja a törvény, hogy ha a jogtalan támadást egy személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el, avagy valakinek a lakásába ugyanilyen feltételek valamelyike mellett jogtalanul behatolnak, illetve, ha a kertjébe, udvarába fegyveresen hatolnak be, a támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Ilyenkor tehát a bírónak nem kell, sőt nem is lehet vizsgálnia a támadó igazi szándékát. Az ilyen támadót jogszerűen meg lehet ölni. Akkor is, ha mondjuk csak lopni ment be, de volt nála egy olyan eszköz, ami alkalmas az élet kioltására. A „felfegyverkezve” kifejezés ugyanis nem fegyvert jelent, hanem mondjuk akár egy botot is, amelyet a tolvaj járáshoz használ. Ha a gyümölcstolvaj azért viszi magával éjjel a botját, hogy azzal verje le az almát a fáról, a „törvényi vélelem” alapján (vagyis, mert maga a törvény feltételezi, hogy ölni akart) a gazda jogos védelmi helyzetben van, azaz büntetlenül megölheti.

„Ezekben az esetekben a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését– írja a törvény indokolása, ami elég ijesztő. Éppenséggel ilyen esetekben van az alapos bírói vizsgálatnak mellőzhetetlen szerepe, és éppen ilyen esetekben nem szabadna minden lehetséges változatot ráadásul általános vélelem formájában a törvény betűibe gyömöszölni” – fogalmazott Tóth Mihály egyetemi tanár a Btk. módosításának vitájakor. „Azt a jogalkotó nem deklarálhatja felelősen, hogy generális felhatalmazást adok az ölésre is, noha tisztában vagyok vele, hogy ez nem mindig szükséges a támadás elhárításhoz” – tette hozzá.

Az ellenzők véleménye azonban pusztába kiáltott szó maradt. Már a módosítást követően, alig több mint most egy éve jelent meg a Kúria döntése egy ugyancsak nagy vihart kavart ügyben. A kérdés az volt, vajon a motoros tolvajt üldöző autós, aki a kocsijából kilopott táskáját akarta visszaszerezni, felelősségre vonható-e az általa okozott balesetért és a felborult motoros haláláért.

A történet röviden a következő volt. Az autót vezető nő állt a piros lámpánál, amikor mellé állt egy motor, amelyen ketten ültek. Az egyik motoros betörte az autó ablakát és kivette onnan a nő táskáját, majd elhajtottak. Az autós üldözőbe vette őket, hogy visszaszerezze a táskát. Az üldözés elől a motor áthajtott a szemközti sávba, az autós egy kereszteződésnél utolérte és nekiütközött a motor hátuljának. A motoros elvesztette uralmát a jármű fölött, a motor felborult és nekisodródott egy szemközti sávban zöld jelzésre váró autónak. A motoros társa a baleset következtében az autó alá szorult és kórházba szállítás közben meghalt. Néhány gépkocsiban az ütközések során kár keletkezett. Az elsőfokú, kerületi bíróság a balesetet okozó asszonyt közúti veszélyeztetés és rongálás miatt 1 évi – 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 2 évi járművezetéstől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék a nő cselekményét halált okozó közúti veszélyeztetésnek minősítette és a szabadságvesztést 2 évre súlyosbította.

Budapest, 2012. december 7.
Összeroncsolódott motorkerékpár a III. kerületi Kolosy téren, miután a motor személyautóval ütközött 2012. december 7-én. A kiérkező mentők életmentő beavatkozást hajtottak végre a motoroson, a 30 év körüli férfi kórházba szállítása után meghalt. A helyszínről egy hatvan év körüli férfit is kórházba vittek mellkasi és hasi sérülésekkel.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Katona Andrea: A felmentésem üzenet, a megtámadottak bizony védekezhetnek
Volt már gyilkosnak kikiáltott autós, másokat veszélyeztető sofőr, tolvajt halálba kergető üldöző. Végül pedig önmagát jogosan védő ártatlan.
Budapest, 2012. december 7.
Összeroncsolódott motorkerékpár a III. kerületi Kolosy téren, miután a motor személyautóval ütközött 2012. december 7-én. A kiérkezõ mentõk életmentõ beavatkozást hajtottak végre a motoroson, a 30 év körüli férfi kórházba szállítása után meghalt. A helyszínrõl egy hatvan év körüli férfit is kórházba vittek mellkasi és hasi sérülésekkel.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Az ügy felülvizsgálati eljárás keretében a Kúriához került. Az pedig kimondta, hogy az asszony jogosan üldözte az értékeit ellopó motorost, azaz jogos védelmi helyzetben volt, amikor a javai ellen intézett jogtalan támadást hárította el. A súlyos eredmény a nő szándékán kívül következett be, annak kockázatát pedig a jogtalan támadó viseli. Ezért a Kúria az asszonyt valamennyi ellene emelt vád alól felmentette.

Az említett példák, no meg a Btk. vitatható szemlélete egyaránt bizonyítja, sohasem egyszerű eldönteni, kire, mikor és miért alkalmazhatóak a jogos védelem szabályai. A törvény indokolása azért arra ad útmutatást, hogy mikor nem lehet szó jogos védelemről.

Nincs jogos védelem, ha csak verbálisan „támadnak”. Nyilván nem verhetek meg valakit azért, mert lehülyézett. Nem hivatkozhat az sem jogos védelemre, aki kiprovokálja a támadást, és az sem, aki kihívást fogad el.

Végül nem használható a jogos védelem megtorlásra sem. Épp nemrég írtunk arról a nyárlőrinci gazdáról, aki autójával eredt a barackját ellopó tolvaj után, majd, amikor utolérte dühében többször úgy ütötte meg, hogy annak öt bordája eltört és légmelle keletkezett. A gazda ellen életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat az ügyészség és várhatóan el is fogják ítélni.

Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.