Kezdjük az utolsó kérdéssel! Azt mondja a büntető törvénykönyv, hogy „nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges”.
Aki jogos védelemben követ el „bűncselekményt”, azt nem lehet megbüntetni. Ahhoz azonban, hogy a védekező javára a jogos védelmet meg lehessen állapítani, további fontos kritériumok kellenek. Először is a személyt vagy vagyont érő támadásnak jogellenesnek kell lennie. Vagyis a támadásnak valamilyen bűncselekményt, de legalább szabálysértést kell megvalósítania. Ha nem támadás ér, „csak” fenyegetés, annak közvetlennek kell lennie. Olyannak, amiből akár perceken belül támadás lehet. Ha a fenyegető csak egy későbbi verést helyez kilátásba, de én nekiugrom, nem vagyok jogos védelemben. Mindemellett azt is vizsgálni kell, hogy a védekező személy cselekménye valóban szükséges volt-e a támadás elhárításához.
Nézzünk meg néhány példát arra, hogy mennyire nem egyszerű ezeknek a feltételeknek a megítélése!
Talán emlékeznek V. Pál vácszentlászlói borosgazda esetére. Ha név szerint nem is, de arra bizonyára, hogy ő volt az, akinek a nyitott pincéjében tartott meggyborát ismeretlen tolvajok folyamatosan megdézsmálták. A borosgazda ezt megunva fagyállót vásárolt és abból két litert beleöntött a borba. A lopott borból többen is ittak, az egyik elkövető meghalt, mások, akiket a tolvaj kínált meg a mérgezett borral, rosszul lettek. Az elsőfokú bíróság emberölés súlyosabban minősülő esete miatt 7 évet szabott ki a borosgazdára, mondván, több, ráadásul ártatlan ember is meghalhatott volna, egyikük közel is volt ehhez. (A többszörösen minősülő emberölésért elvileg akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.) Ez a súlyos minősítés egyébként még az ügyészt is meglepte, ő csak a sokkal enyhébben minősülő halált okozó testi sértés megállapítását indítványozta, aminek büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon másfél év – három évre felfüggesztett – börtönre enyhítette V. Pál büntetését. A tábla halált okozó testi sértésben találta bűnösnek. Érvelése szerint a borosgazda nem szándékozta megölni a tolvajt, csupán azt akarta, hogy kórházba kerüljön, de gondolnia kellett volna arra, hogy tettének akár halálos következménye is lehet. (Arról, hogy az ügynek több sértettje is volt, akik még ittak a borból, a másodfokú bíróság nagyvonalúan „megfeledkezett”.)
Az ügy kapcsán természetes előkerült a jogos védelem kérdése. Ezt azonban mindkét bíróság elvetette.
A borosgazda ügyéhez hasonlóan élénk figyelem követte annak a kesznyéteni férfinak az ügyét, aki azért, hogy veteményét megvédje a tolvajoktól, áramot vezetett az azt körülvevő kerítésbe. Az áramütés egy ember halálát, két másik behatoló súlyos sérülését okozta. Az első fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a vádlottat emberölés vétségében, vagyis gondatlan emberölésben és testi sértés vétségében találta bűnösnek, ezért egy év fogházra ítélte, a büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélőtábla azonban még ezt a büntetést is súlyosnak találta és a vádlottat mindössze megrovásban részesítette. A másodfokú bíróság – egyebek mellett – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra hivatkozott. (A megrovás, vagyis az, hogy a tettes csak egy kis ejnye-bejnyét kapott, azért finoman szólva is meglepő befejezése volt ennek az ügynek.)
A jogszabályváltozás, amire a másodfokú bíróság hivatkozott két új fogalmat vezetett be és egy alapvető szemléletváltás szándékát tükrözi. Az egyik új fogalom az úgynevezett „megelőző” jogos védelem. E szerint „nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet”.
Ezért mindent el kell követnie a „megelőző” védekezőnek, hogy ezt elkerülje. Például kitesz egy táblát, hogy a kerítésben áram van (ami amúgy csak gyenge áram lehet, olyan, amilyet az állatokat védő villanypásztorban alkalmaznak).
De született egy másik – számos jogász által – vitatott módosítása is a jogos védelemnek. Ezt nevezik „szituációs” jogos védelemnek. Ez egy úgynevezett „megdönthetetlen törvényi vélelmen” alapul. Azt mondja a törvény, hogy ha a jogtalan támadást egy személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el, avagy valakinek a lakásába ugyanilyen feltételek valamelyike mellett jogtalanul behatolnak, illetve, ha a kertjébe, udvarába fegyveresen hatolnak be, a támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Ilyenkor tehát a bírónak nem kell, sőt nem is lehet vizsgálnia a támadó igazi szándékát. Az ilyen támadót jogszerűen meg lehet ölni. Akkor is, ha mondjuk csak lopni ment be, de volt nála egy olyan eszköz, ami alkalmas az élet kioltására. A „felfegyverkezve” kifejezés ugyanis nem fegyvert jelent, hanem mondjuk akár egy botot is, amelyet a tolvaj járáshoz használ. Ha a gyümölcstolvaj azért viszi magával éjjel a botját, hogy azzal verje le az almát a fáról, a „törvényi vélelem” alapján (vagyis, mert maga a törvény feltételezi, hogy ölni akart) a gazda jogos védelmi helyzetben van, azaz büntetlenül megölheti.
„Ezekben az esetekben a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését– írja a törvény indokolása, ami elég ijesztő. Éppenséggel ilyen esetekben van az alapos bírói vizsgálatnak mellőzhetetlen szerepe, és éppen ilyen esetekben nem szabadna minden lehetséges változatot ráadásul általános vélelem formájában a törvény betűibe gyömöszölni” – fogalmazott Tóth Mihály egyetemi tanár a Btk. módosításának vitájakor. „Azt a jogalkotó nem deklarálhatja felelősen, hogy generális felhatalmazást adok az ölésre is, noha tisztában vagyok vele, hogy ez nem mindig szükséges a támadás elhárításhoz” – tette hozzá.
Az ellenzők véleménye azonban pusztába kiáltott szó maradt. Már a módosítást követően, alig több mint most egy éve jelent meg a Kúria döntése egy ugyancsak nagy vihart kavart ügyben. A kérdés az volt, vajon a motoros tolvajt üldöző autós, aki a kocsijából kilopott táskáját akarta visszaszerezni, felelősségre vonható-e az általa okozott balesetért és a felborult motoros haláláért.
A történet röviden a következő volt. Az autót vezető nő állt a piros lámpánál, amikor mellé állt egy motor, amelyen ketten ültek. Az egyik motoros betörte az autó ablakát és kivette onnan a nő táskáját, majd elhajtottak. Az autós üldözőbe vette őket, hogy visszaszerezze a táskát. Az üldözés elől a motor áthajtott a szemközti sávba, az autós egy kereszteződésnél utolérte és nekiütközött a motor hátuljának. A motoros elvesztette uralmát a jármű fölött, a motor felborult és nekisodródott egy szemközti sávban zöld jelzésre váró autónak. A motoros társa a baleset következtében az autó alá szorult és kórházba szállítás közben meghalt. Néhány gépkocsiban az ütközések során kár keletkezett. Az elsőfokú, kerületi bíróság a balesetet okozó asszonyt közúti veszélyeztetés és rongálás miatt 1 évi – 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 2 évi járművezetéstől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék a nő cselekményét halált okozó közúti veszélyeztetésnek minősítette és a szabadságvesztést 2 évre súlyosbította.
Az ügy felülvizsgálati eljárás keretében a Kúriához került. Az pedig kimondta, hogy az asszony jogosan üldözte az értékeit ellopó motorost, azaz jogos védelmi helyzetben volt, amikor a javai ellen intézett jogtalan támadást hárította el. A súlyos eredmény a nő szándékán kívül következett be, annak kockázatát pedig a jogtalan támadó viseli. Ezért a Kúria az asszonyt valamennyi ellene emelt vád alól felmentette.
Az említett példák, no meg a Btk. vitatható szemlélete egyaránt bizonyítja, sohasem egyszerű eldönteni, kire, mikor és miért alkalmazhatóak a jogos védelem szabályai. A törvény indokolása azért arra ad útmutatást, hogy mikor nem lehet szó jogos védelemről.
Végül nem használható a jogos védelem megtorlásra sem. Épp nemrég írtunk arról a nyárlőrinci gazdáról, aki autójával eredt a barackját ellopó tolvaj után, majd, amikor utolérte dühében többször úgy ütötte meg, hogy annak öt bordája eltört és légmelle keletkezett. A gazda ellen életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat az ügyészség és várhatóan el is fogják ítélni.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
