A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön mutatta be Növekedési jelentését, az évente megjelenő elemzés idei kiadása a Fenntartható felzárkózás a digitális korban munkacímet kapta, és az idei kulcsszó a versenyképesség lett, írja tudósításában a 444.hu.
A jelentésben Ausztria maradt a hivatkozási alap, a jegybank elemzői azt vették végig, hogy milyen feltételek teljesülése mellett állhat egy stabil növekedési pályára a magyar gazdaság.
Az eseményen Balatoni András elmondta, az MNB elemzői azokat az országokat vették górcső alá, amelyeknek sikerült a kitörés a közepesen fejlett státuszból. Ilyen állam például Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Írország, Dél-Korea, Ausztria és Japán, tőlük lehetne tanulni.
Ami ezekben az országokban közös, hogy
- nőtt a termelékenység,
- élen jártak a technológiai innovációban és a hatékonyság növelésében,
- közben pedig az országok többségében a népességszám is nőni tudott.
Ebből azt a következtetést szűrték a jelentésben, hogy demográfiai fordulatra, humántőke fejlesztésére és korszerű digitális eszközökbe történő befektetésre van szükség.
A jegybank konkrét ajánlásai közé tartozik többek közt hogy
- össze kellene vonni a a kis- és középvállalkozásokat, mert ebben a szektorban mindenképp beavatkozásra van szükség a növekedés fenntartásához.
- 2030-ig 250 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma, ha 75 ezer inaktív ember munkába áll, 100 ezer külföldön élő magyar hazaáramlik, és a közigazgatásból és közmunkából a versenyszférába átterelnek 75 ezer embert;
- javulhatna a magyarok nem túl jó egészségi állapota;
- lenne mit javítani az oktatás helyzetén is;
- az állam részéről pedig hatékonyabbá kell tenni a működést, szükség van az e-közigazgatás kiterjesztésére, javítani kell a közutak minőségét, mert ez is a versenyképességet hátráltató tényező, és ezenkívül kellene egy újabb adóreform.
A Tárki Társadalmi Tiport 2018 felzárkózásáról szóló elemzésében egyébként pont azt írta csütörtökön, hogy húsz évre vagyunk Ausztriától, és ezen alig képes változtatni az ország.
