Akkora a feszültség az LMP-ben, hogy nem fogja megúszni a párt belső robbanás nélkül. A sors fintora, hogy most is amiatt áll a bál, hogy melyik párttal és hogyan működhet együtt az LMP. Pont mint öt éve, amikor kettészakadt a párt, és megalakult a kilépőkből a most az MSZP-vel közösen induló Párbeszéd Magyarországért.
A visszalépésekért büntetnének
Annyi fegyelmi eljárás indul a pártban, mint égen a csillag
– mondta egy LMP-s politikus, amikor arra kértem, hogy sorolja fel, kiket akarnak kizáratni a pártból.
Hadházy Ákos volt társelnök és Ungár Péter elnökségi tag ellen pedig azért indul fegyelmi, mert többeknek nem tetszik a pártban, hogy úgy tárgyaltak koordinációról, visszalépésekről, hogy az eljárást kezdeményezők szerint erre nem volt érvényes felhatalmazásuk.
Március 6-án úgy fejeztük be az aláírásgyűjtést, hogy már megvolt az elnökségi határozat arról, hogy balra, jobbra tárgyalni fogunk
– mondta nekünk adott interjújában Szél Bernadett a választás előtt pár nappal.
Akkor hol a probléma? Miért hiányolják egyesek a felhatalmazást? Egyrészt az Országos Politikai Tanács – amely többek között ellenőrzi az országos elnökség munkáját – olyan határozatot fogadott el már az aláírásgyűjtés után, hogy csak akkor van együttműködés, ha abban a baloldal és a Jobbik is részt vesz, azaz, ha sikerül kicsikarni a teljes koordinációt. Ezt ugyebár nem sikerült, a Jobbik minden, választások előtti együttműködést elutasított.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Másrészt korábban az LMP kongresszusa arról határozott, hogy a párt nem működhet együtt más pártokkal. Így jött létre az a felemás helyzet, hogy elvileg tárgyalhattak, de nem működhettek volna együtt az LMP-sek másokkal. Vagy esetleg akkor, ha teljes az ellenzéki együttműködés.
Először visszalépett egyoldalúan Ságodi Zoltán a jobbikos Kepli Lajos javára, illetve Kassai Dániel a XVIII. kerületben Kunhalmi Ágnes javára. Utóbbi egy egyéni mandátumot ért az MSZP-nek. Tenk András az együttes Szabó Szabolcsot segítette Csepelen győzni. Dunakeszin a DK-s jelölt javára lépett vissza Kiss Csaba. Majd az utolsó pillanatban Ábrahám Júlia lépett vissza a később szintén győztes Szabó Tímea javára (ő egyike volt azoknak, akik ott hagyták az LMP-t a Párbeszéd megalakulásakor), és Doszpoly Botond Miskolcon az MSZP-s Varga Lászlónak, aki csak második lett.
Azaz összesen hat jelöltet léptettek vissza, amiért cserébe a két társelnök, Szél Bernadett és Hadházy Ákos megkapta a baloldaltól a körzetét. Mindketten vesztettek, bár Szél matematikailag még fordíthat a külképviseleti szavazatokkal. Vácott a DK hívta vissza a jelöltjét Matkovich Ilona javára a dunakeszi visszalépésért cserébe. Illetve Csárdi Antal maradhataott az egyetlen esélyes ellenzéki jelölt a Belvárosban, ahol meg is verte Hollik Istvánt, ezzel megszerezve az LMP egyetlen egyéni mandátumát.
Valakiknek menniük kell
Schiffer András és Sallai Róbert Benedek sokmilliós perrel fenyegette azokat, akik visszalépnek
– nyilatkozta nekünk a társelnöki posztjáról lemondó Hadházy, amiből sejteni lehetett, hogy valami leszámolás-féle készül a pártban.
Schiffer András később azt mondta, hogy ő nem fenyegetett perrel senkit, csak Sallai kérésére jogi tanácsot adott arról, hogy vissza lehet-e kérni az egyéni jelölteknek járó támogatást egy visszalépés esetén. Majd belengette, hogy nyilatkozatáért beperli Hadházyt.
Schiffer ragaszkodik a mai napig ahhoz az elképzeléshez, hogy az LMP-nek különutas politikát kell folytatnia, más pártokkal nem szabad egyezkednie. Mint látszik, az elnökség egészen más álláspontra helyezkedik ebben a kérdésben.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Sokan Ungár Pétert látják emögött a fordulat mögött, akinek szintén nagy az informális hatalma a pártban. Főleg úgy, hogy vele egy olyan embert tud a soraiban a párt, amelyik büszke arra, hogy nincs mögötte oligarcha, aki a napokban Simicska Lajossal tárgyal a Nemzet Lapkiadó Kft. megvételéről. Azaz Ungár az, aki ha kellene, hirtelen nagy pénzt tudna beletenni az LMP-be.
A párt erőviszonyait ismerő forrásaink szerint a schifferisták állnak vesztésre, és akik őket támogatják, nem számíthatnak sok jóra. Illetve az is tervben van több LMP-s fejében, hogy az elnökség irányát nem támogató alapszervezeteket feloszlassák. Viszont a helyzetet megbolondítja, hogy a fegyelmiket tárgyaló etikai bizottság élén álló Moldován Lászlót inkább Schiffer köreihez sorolják.
Kit igazolnak a tények?
Az LMP manőverezése legjobban a választási eredményen mérhető le, így az elnökség stratégiájának, mozgásának párton belüli megítélése is azon múlik az ideológiai kérdések mellett. Hadházy Ákos ugyebár lemondott, de a többi elnökségi tag a helyén van.
Tény, hogy az LMP-sek nem egyetlen egyéni mandátumra számítottak. És nem is kettőre, ha esetleg Szél fordítana még a végén. Ehhez viszont sokkal több helyen kellett volna koordinálni, azonban a választás után nem arról szóltak a hírek, hogy hol nyerhetett volna még az LMP, hanem arról, hogy melyik budapesti választókerületek lehettek volna nyerhetők, ha több helyen lép vissza zöldpárti jelölt. Például a visszalépéspárti Ungár a II. kerületben, aki jóval több szavazatot szerzett, mint amennyivel Varga Mihály megverte a DK-s Niedermüller Pétert.
Erre a hangulatra kényelmesen támaszkodhat az LMP elnöksége, hiszen mondhatják, hogy a választói hangulat, akarat abba az irányba mutat, hogy az ellenzéki térfélen még szorosabbra kössék a kapcsolatokat.
Az országos listán kapott 366 ezer szavazat pedig azt mutatja, hogy az LMP-sek sem büntették meg a pártot. 2014-ben csak 268 ezren szavaztak a párt listájára, bár 2010-ben, az első választásukon még 383 ezret. Tehát a négy évvel ezelőttihez képest javítottak, egyéni körzetet is tudtak nyerni, és az előző ciklushoz képest három fővel nagyobb frakciót alkothatnak.
Kiemelt kép: Vadnai Szabolcs/24.hu
