Ismét indítványozta az ügyészség a pénteken este őrizetbe vett Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t.
Szanka Ferenc közölte, a főügyészség indítványa szerint a képviselőjelöltként szerzett mentelmi jog, amely miatt az előzetes letartóztatást meg kellett szüntetni, nem eredményezett változást azokban a körülményekben, amelyek az előzetes letartóztatást indokolják. Így továbbra is fennáll Czeglédyvel szemben a több mint 6 milliárdos bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja, valamint a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye.
A mentelmi jog felfüggesztését és a gyanúsított őrizetbe vételét követően ezen újabb bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt vonta felelősségre Czeglédy Csabát a NAV. Az adócsalás miatt már korábban jogerősen elítélt Czeglédy Csaba előzetes letartóztatásának ügyében a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója hétfőn dönt.
Czeglédyt március elsején engedték ki a szegedi börtönből, miután elegendő aláírás összegyűlt, hogy indulhasson a tavaszi választásokon és így a mentelmi joga miatt megszűnt az előzetes letartóztatása. Péntek reggel Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Czeglédy mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet helyben hagytak és péntek este az ügyvéd szombathelyi lakásánál megjelentek a NAV nyomozói, hogy őrizetbe vegyék. Vasárnap nagyjából 150 ember tüntetett Czeglédyért Budapesten.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A gyanú szerint a Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló és a Human Operator Zrt.-hez köthető személyek, az azt követő szinten lévő közvetítő cégek, illetőleg a céghálózat alján levő és strómanok által vezetett kilenc iskolaszövetkezet segítségével a diákmunka közvetítése után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
(MTI)
Kiemelt kép: MTI/Kelemen Gergely
