Valami nagy dolog készülődik a három éve irdatlan összegért, közel 200 milliárd forintért állami tulajdonba vett Budapest Banknál (BB).
Ennek jele, hogy megjelent a pénzintézetnél Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa, Puskás András, aki egy újonnan létrehozott vezérigazgató-helyettesi posztot foglalt el. A 24.hu-t arról tájékoztatta egyik forrása február elején, hogy Puskás már bejár a bankba, dolgozik, noha sem a cégnyilvántartásban, sem a bank honlapján a vezetőket felsoroló listán nem volt nyoma a korábbi V. kerületi alpolgármester formális pozíciójának.
Nemrégen, február 1-jén Puskás távozott az addigi állomáshelyéről, a szintén állami tulajdonú Eximbanktól, a hitelintézet közleménye pedig úgy fogalmazott: Puskás András pályafutását a hazai pénzügyi piac meghatározó kereskedelmi bankjánál folytatja tovább.
A pénzintézet kommunikációs osztályán keresztül megerősítette:
Puskás András a Budapest Bank működtetésért felelős vezérigazgató-helyettese lett, posztját február 6-ától tölti be.
Az új pozíció kreálását pedig úgy indokolta, hogy sok más Magyarországon működő bankhoz hasonlóan az üzletért és a működtetésért egy-egy vezérigazgató-helyettes lesz ezentúl felelős a BB-ben is, míg a támogató területek továbbra is közvetlenül a vezérigazgatónak jelentenek. Az üzleti vezérigazgató-helyettesi pozíciót Tóth Viktor tölti be, aki az elmúlt 9 hónap során megbízott vezérigazgatóként irányította a bankot.
Pénzügyi körökben már október óta ismert, hogy Puskás a Budapest Banknál landol majd, eredetileg január közepi érkezés lehetett a terv. Ám az év végén váratlanul, szívrohamban meghalt az Eximbank vezérigazgatója, Urbán Zoltán, így addig nem távozhatott onnan Puskás, amíg nem találták meg az utódját. Ez február 1-jére megoldódott, Dancsó József, a Magyar Államkincstár volt vezetője (volt fideszes képviselő, Orosháza korábbi polgármestere) vette át Puskás helyét.
De nem Puskás az egyetlen új felső vezető a 2015-ben államosított Budapest Banknál. A Fidesz ifjúsági tagozata, a Fidelitas gazdasági kabinetjének a volt vezetője, a harmincadik évében járó Beck Zoltán is csatlakozik forrásunk szerint.
Január 1-jétől pedig új vezérigazgatója is van a banknak. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank egyik volt vezérigazgató-helyettese, az elsősorban jogi, illetve önkormányzati ügyletekhez értő Lélfai Koppány lett a BB első számú vezetője. (Tavaly már megjelent a banknál, de akkor még csak az igazgatóság elnöke lett, a napi, operatív vezető nem ő volt.) Lélfai korábban a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője volt Kispesten. Az eddigi vezérnek, a közel 20 éves BB-s múltat felmutató Tóth Viktornak hátrébb kellett lépnie.
Jó darabig nyugalom volt a Budapest Banknál, de, ahogyan egyik, a pénzintézetet belülről jól ismerő forrásunk fogalmazott, az utóbbi időben felgyorsult az erózió, többen is elhagyták a bankot, ezért új embereket kell hozni. Nem egyszer a pozíciók duplikálása történt, azért, hogy ha elmenne a feladatot eddig ellátó vezető, akkor nyomban át lehessen venni a stafétabotot tőle.
Megabankot gründol a kormányoldal
Az idén ráadásul valamit kezdeni kell a Budapest Bankkal, ugyanis 2015-ben, amikor a magyar állam megvásárolta a hitelintézetet az amerikai General Electrictől, azt vállalta, hogy három éven belül túlad rajta. Különböző határidők keringenek, februári, áprilisi, de év végi lépéskényszerről is hallani.
Két forgatókönyv jöhet reálisan szóba, és azok egy irányba is mutathatnak. Kisebb az esélye annak a megoldásnak, hogy egyszerűen csak eladják a bankot a piacon már jelen levő versenytársnak. Annyira magas volt a három évvel ezelőtti vételár, hogy nem lenne könnyű elfogadtatni a lakossággal, ha az állam 200 milliárdnál kevesebbért adna túl a BB-n. Ekkora összeget csak nagyobb szereplőknek érné meg adni a hitelek tekintetében 8. legnagyobb magyarországi bankért. Bár szállingóztak arról hírek korábban, hogy a külföldi hátterű K&H Bank, illetve az Erste is érdeklődik, de ezzel a kimenetellel Orbán Viktor kormányfő nagy célja kerülne veszélybe:
A bő fél éve privatizált, Mészáros Lőrinc– és Matolcsy György-közelbe sodródott MKB érdeklődéséről is lehetett hallani, és ez már egybevágna a kormányfői elképzelésekkel. Igaz, ennek a megoldásnak az útjában egy akadály áll: az Európai Unió felé tett vállalás nem engedné, hogy az MKB Bank, amelynek rendbetételére súlyos összegeket költött az állam, illetve a jegybank, alig hogy kikerült az állami tulajdonból, máris bekebelezzen egy versenytársat. Igaz, ez a kikötés nincs kőbe vésve, az esetleges felpuhítására óvatosan célzott már az MKB vezérigazgatója, Balog Ádám.
A másik, forrásaink szerint nagyobb valószínűségűnek mondott forgatókönyv szerint egy magyar megabank megalkotását láthatjuk. Azért is érkezett az új vezér a Budapest Bank élére, és azért jön Puskás helyettesnek, valamint a volt fidelitasos közgazdász, hogy ők a BB, az MKB és talán a takarékszövetkezetek összegyúrásán munkálkodjanak. Az MKB itt is kulcsszereplő lehet. A hitelintézetek, takarékok szerves integrációja pár évet is igénybe vehet, de a döntés, illetve a bejelentés már jóval korábban, akár az áprilisi választások után megtörténhet.
Kiemelt kép: Bielik István