Belföld
NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP

Alig hallottak az emberek a #metoo-kampányról

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2017. 12. 14. 06:01

Bár a magyar vonatkozású történetek több hétre a média érdeklődésének középpontjába kerültek, a szexuális zaklatásokkal szembeni kiállást célzó kampányról Magyarországon alig értesültek az emberek. Akikhez pedig eljutott, azokat is jóformán hidegen hagyta a #metoo – ez derül ki a Republikon Intézet – a 24.hu megbízásából készített – közvélemény-kutatásából.

Bár az Amerikai Egyesült Államokból indult #metoo-mozgalom lett a Time magazinnál „az év embere”, Magyarországon kevéssé érezhető a hatása. A mozgalom azokat az embereket – főként nőket – képviseli, akik a szexuális zaklatásról világméretű vitát indítottak, és a kampány akkor lett igazán erős és hatásos, amikor kiderült, hogy Harvey Weinstein befolyásos amerikai producer női alkalmazottakat és színésznőket zaklatott.

Magyarországon is többen kiálltak történetükkel: legelőször Sárosdi Lilla színésznő, aki elmondta, hogy őt Marton László, a Vígszínház főrendezője zaklatta. Az eset nyilvánosságra kerülése után nagy figyelmet kapott Kerényi Miklós Gábornak, az Operettszínház művészeti vezetőjének az ügye is. Mivel mind a külföldi példákkal, mind a magyar esetekkel sok cikkben és riportban foglalkozott a hazai sajtó, úgy látszott, sok médiafogyasztóhoz juthat el #metoo üzenete, és társadalmi üggyé válhat a szexuális zaklatások, illetve azok elhallgatása ellen indított kampány. Ám a Republikon Intézet felmérése szerint ez nem így van. (A kutatás még azelőtt készült, hogy Havas HenrikATV-s felfüggesztéséhez vezető – esete miatt ismét a fókuszba került a téma.)

Mindegy, hogy Budapest, vagy vidék

Kiderült, hogy – településtől, nemtől, életkortól és iskolai végzettségtől függetlenül – alig hallottak az emberek a #metoo-ról: mindössze a társadalom ötöde. Gyakorlatilag nincs különbség aközött, hogy valaki Budapesten vagy egy faluban él, az embereknek mindössze 17-19 százaléka hallott a mozgalomról. A nők 22 százalékához, a férfiaknak pedig a 15 százalékához jutott el a téma, életkor szerint pedig inkább a 18 és 34 év közöttiekhez – igaz, jelentős különbség itt sincs. Észrevehető különbség csupán az iskolai végzettségnél van: míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a 12 százaléka hallott a #metoo-ról, addig az egyetemet végzetteknek a 31 százaléka.

 

40% szerint fel van fújva

Az is beszédes, hogy akik viszont hallottak a #metoo-ról, azok hogyan vélekednek a kérdésről. Azzal a felvetéssel, hogy az elmúlt időszakban felszínre került esetek túlságosan fel vannak fújva, 40 százalék ért egyet, és mindössze 23 százalék mondta ennek az ellenkezőjét. A nőknél 35, a férfiaknál 45 százalék ez az arány.

Azzal az állítással, hogy a társadalom egyik legfontosabb problémáját jelentik a nőket ért szexuális támadások, a nők 40 százaléka ért egyet, míg a férfiak közül csak minden negyedik gondolja így. Sokkal többen értenek egyet azzal az árnyaltabb állítással, hogy a nőket ért szexuális támadások ügye a társadalom fontos, de nem a legfontosabb problémája. Ezzel az állítással 49 százalék azonosul, és csupán 17 százalék nem – vagyis ennyien állítják, hogy a téma egyáltalán nem is fontos.

A #metoo-val kapcsolatos percepciót az sem nagyon befolyásolta, ki milyen pártra szavaz. A Fidesz támogatóktól a baloldali szavazókon keresztül a Jobbik-szimpatizánsokig a megkérdezettek 53-54 százaléka azt gondolja, hogy fontos problémát jelentenek ugyan a nőket ért szexuális támadások, de nem ez a legfontosabb kérdés. Az arány egyedül a pártot nem választóknál tér el, náluk csak a 38 százalék gondolja azt, hogy ez nem olyan fontos.

A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve. Az adatfelvétel időpontja: november 18-30.

Kiemelt kép: Getty Images/Stephanie Keith

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Balatonfenyves, 2014. június 13.
Gardatetemek a Balaton partján, Balatonfenyvesnél 2014. június 13-án. Az elmúlt napokban mintegy 20 ezer gardatetemet gyűjtöttek be a Balatonnál, a halpusztulás oka egyelőre ismeretlen.
MTI Fotó: Varga György

Temetővé válhat a Balaton egy időre

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.