Mostantól csak államközeli szervek felügyelhetik a börtönviszonyokat, mivel 18 évnyi együttműködés után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felmondta a Magyar Helsinki Bizottsággal kötött megállapodást. Kitiltották a Magyar Vöröskeresztet is, és megszüntették a börtönrádiót.
Vig Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője a 444-nek elmondta: a program a fogvatartottak jogainak védelmén túl azt is szolgálta, hogy a közvélemény képet kapjon arról, mire megy el az állam által büntetés-végrehajtásra fordított 40-50 milliárd forint, és milyen állapotok vannak a börtönökben. Vizsgálták a fogva tartás körülményeit, beszéltek a parancsnokokkal, a személyzet vezető tagjaival és a fogvatartottakkal. Volt lehetőségük egyéni meghallgatásokra is, ilyenkor az elítéltek négyszemközt elmondhatták panaszaikat, például azt, hogy érte-e őket bántalmazás.
A programvezető azt mondta, magyar állampolgárokként, a magyar állam által elfogadott szabályok betartását ellenőrizték, ezért nem látja, miben jelentene nemzetbiztonsági kockázatot a tevékenységük. A kitiltásuk mögött a civilellenes törvényhez kapcsolódó propaganda hatását látja. Szerinte korábban nagyon korrekt és szakmai volt az együttműködésük az intézetekkel, sok esetet feltártak, amikor a helyi gyakorlatok nem illeszkedtek a jogszabályi követelményekhez, és volt, hogy a parancsnok számára is így derült ki, hogy a motozás során munkatársai nem járnak el szabályszerűen. A Magyar Helsinki Bizottság jelentéseinek köszönhetően országszerte történtek apróbb változtatások.
A túlzsúfolt börtönök miatt indított perek egy részénél a szervezet jogászai is részt vettek a beadványok elkészítésében, Vig Dávid azonban rámutatott: nem arról van szó, hogy szanatóriumokat szeretnének a börtönök helyett, hanem arról, hogy az állam úgy tartja fogva ezeket az embereket, hogy a saját maga által meghatározott minimum négyzetméterszámot nem tartja be.
A csomagküldés tervezett tilalma, és a telefonálás korlátozása mellett nemrég azt is elkezdték fokozatosan megtiltani, hogy a látogatók hozzáérjenek a fogvatartottakhoz, sorra szerelik fel a plexifalakat az asztalok közepére. Vig nem érti, milyen társadalmi érdek fűződik például ahhoz, hogy egy Tökölön fogva tartott 16 éves ne tudjon hozzáérni az anyjához, ellenben komoly társadalmi érdeknek tartja, hogy a fogvatartottak folyamatosan tarthassák a kapcsolatot hozzátartozóikkal, hogy legyen, aki várja őket, ha kikerülnek.
Ezekkel a változtatásokkal párhuzamosan tiltották ki a civil szervezeteket, a programvezető szerint pedig ettől fogva jóval láthatatlanabb lesz a társadalom számára, hogy mi történik a börtönökben, erről csak a büntetés-végrehajtás közleményeiből lehet tájékozódni. A szervezet keresi a lehetőségeit, hogy milyen más módokon juthatnak információhoz a börtönviszonyokról.
