Belföld

Öt erőszakos zavargás, ami tavasszal lángba boríthatja Budapestet

Egyelőre a fene se tudja, miért, de a kormányoldal úgy döntött, hogy előre felkészíti Magyarországot arra, hogy tavasszal, a választás előtt tüntetések lehetnek. Ezeket nem tüntetéseknek, hanem erőszakos zavargásoknak, felforgatásoknak hívják, és a fő felforgatókat is megnevezik. Schilling Árpád színházi rendező, Vágó Gábor expolitikus és Gulyás Márton aktivista mellett Szrgya Popovics is főszerepet kapott a rémisztgetésben.

Az első három, nyilvánvalóan rendkívül agresszív, a színházi világban, illetve az újságírásban jártas felforgató mellett Popovics kiemelése különösen érdekes a listán.

Lehetetlen feldolgozni az iróniát abban, hogy a magyar kormány az erőszakos zavargások egyik főszereplőjének egy olyan embert tesz meg, aki az erőszakmentes ellenállásról írt könyvet.

Popovics azért járt nemrég Magyarországon, mert a fent említett könyvét most fordították le magyarra. Az a címe, hogy Útmutató a forradalomhoz, de az alcím már az, hogy

Hogyan lehet Lego figurák és más erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani, diktátorokat megbuktatni vagy egyszerűen megváltoztatni a világot.

Popovics arról híres, hogy segített megszervezni az Otpor! diákmozgalmat, aminek nagy szerepe volt Szlobodán Milosevics szerb diktátor megbuktatásában. Popovics azóta a Canvas nevű tanácsadócéget viszi, amivel diktatúrák ellen tiltakozó csoportoknak segítenek erőszakmentes tüntetéseket szervezni. De Magyarországra nem a Canvasszal jött, hanem a saját könyvét promózni.

Ennek ellenére menet közben ültünk fel a zakatoló kormányzati rémületvonatra, és az Otpor! mintájára Popovics könyvéből összeszedtünk öt olyan trükköt, ami a tavaszi „zavargások” alatt Budapesten is bevethető, így legalább senkit nem ér meglepetésként az utcákat ellepő erőszak.

Pulykák mindenhol

Az Otpor! egyik legnagyobb trükkje volt, amikor vásároltak pár teherautónyi pulykát, és fehér virágokat kötöttek a fejükre, majd elengedték őket Kragujevac festői gyárvárosában. A virágokkal arra utaltak, hogy Milocsevics felesége, Mira Markovics minden nap fehér művirággal a hajában jelent meg, és őt aztán tényleg mindenki gyűlölte.

A vicc az egészben az volt, hogy a több száz elengedett pulykát a rendőröknek kellett befogni, az emberek pedig halálra röhögték magukat, amikor Milosevics rettegett rendőrei egymáson átbukdácsolva próbálták elkapni a Milosevics feleségének öltöztetett pulykákat.

Ötletem sincs, mi lehetne ennek a magyar megfelelője, de várom, hogy több száz kisvasútmodellt engedjenek szabadon a Parlament előtt.

Csókok mindenhol

Minden idők egyik legagresszívebb tüntetése lehetett, amikor Ankarában tömegek kezdtek el vadul smárolni a metróban. Az egész onnan robbant ki, hogy a török metrórendőrség bejelentette, hogy kérik az emberektől a morális szabályok betartását, miután a zártláncú kamera felvett egy csókolózó párt. A válasz nem a metró felgyújtása volt (mondjuk ennek se lenne értelme nálunk, a mi metrónk öngyulladó), hanem az, hogy száz ember lement az alagútba és hatalmas lendülettel, perceken keresztül csókolózott.

Fotó: AFP

Szexistenek mindenhol

Az Otpor! egyik legfontosabb eszköze Milosevics megdöntésére az volt, hogy iszonyú menők voltak. Magyarországon mondjuk nem várhatjuk, hogy egy Rimtutituki-kaliberű zenekar az élén a félisten Milan Mladenoviccsal a város közepén köröző IFA platójáról énekelje a háború ellen, hogy „ha lövök, nincs időm baszni” (igaz történet!), de kétségtelen, hogy a magyar civil ellenállásnak nem tenne rosszat egy kis menőség.

Nyilván ez az agresszív felforgatók és zavargók terve is. Az Otpor! tagságától állítólag azonnal szexisten lett az ember Milosevics Belgrádjában, főleg, hogy csak azok kaptak fekete alapon fehér Otpor!-öklös pólót, akiket már legalább tízszer elvitt a rendőrség. Ennek a magyar megfelelője a forró tavasz alatt bizonyára a Krétakör-tagság, az Átlátszó-előfizetés vagy egy színházi bérlet lesz.

Lassú taxik mindenhol

Szintén a Popovics-terv része lehet az a lendületesnek nehezen nevezhető megmozdulás, amivel Pinochet Chiléjében tüntettek az emberek. Pinochet Chiléje egy fokkal még Milosevics Szerbiájánál is keményebb hely volt, a tüntetőket azonnal lekapta az utcáról a titkosrendőrség. Az emberek ebből adódóan úgy érezték, hogy senki nem mer fellépni a rendszer ellen, egyedül vannak az elégedetlenségükkel.

Felvonulás helyett ezért rávették a taxikat arra, hogy egy napig közlekedjenek a szokásos sebességük felével. Amikor a chileiek kiléptek az utcára, azt látták, hogy lelassult az egész város, mindenki vánszorogva autózik. Ez volt a világ egyik leglátványosabb és legkevésbé feltűnő politikai tiltakozása.

Fotó: AFP/Matias Recart

Ennek megfelelően tavasszal bedugulhatnak az alsó rakpartok. Ahogy minden tavasszal teszik.

Letartóztatott emberek mindenhol

Az Otpor! tagjai egyébként nem azért erőszakmentesek, mert buddhisták vagy bolondok, hanem azért, mert a diktátorok és elnyomó politikai vezetők igazán csak az erőszak alkalmazásában jók. És ahogy Popovics is írja,

nem focizni kell kihívni David Beckhamet, hanem sakkozni, és akkor még nyerhetünk is.

Ezért nem álltak ellen az Otpor! tüntetői egy pillanatra sem a rendőröknek. Nem volt kődobálás vagy verekedés, sőt, sütiket vittek a kihallgatásokra, hogy megkínálják a tiszteket.

Egyébként pedig, miután a szervezet rájött, hogy szinte mindenkit elengednek pár nap és egy tisztességes verés után, szabadulóbulikat szerveztek zenekarokkal és pólóosztással, hogy mindenki bulinak érezze, hogy nemrég megverte a rettegett rendőrség. Az erőszakmentességnek megvolt az a haszna is, hogy a tiltakozások végén már a rendőrök is maguktól hagyták ott a barikádokat, ahelyett, hogy leverték volna a tüntetéseket.

Hát, ezt várhatjuk a forró tavasz alatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik