Önnek is simán lehet 28 ezer forintnál kevesebb nyugdíja

Nemrégiben írtuk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) 2017 januári kiadványa alapján, hogy bő 71 ezren vannak, akiknek 50 ezer forint alatti az állami nyugdíjuk, és közülük majdnem 5 ezren vannak, akiknek 10 ezer forintnál is kevesebbel kell beérniük. Több mint 20 ezren vannak, akiknek 30 ezer forintnál kevesebb főellátást visz havonta a postás. Amit még kiemeltünk: a minimálnyugdíj összege havi 28 500 forint (2008 óta változatlan) – tehát kis híján 20 ezren lehetnek, akiknek ennél kevesebb öregségi nyugdíjat folyósítanak.

Jeleztük: a rendezetlen munkaviszonyok (feketemunka, szürke foglalkoztatás, zsebbe fizetés, papíron részmunka) miatt lehet rá számítani, hogy a jövőben még többen lesznek igen alacsony nyugdíjon.

Azt gondolnák, ha valamilyen meghatározásban, szóösszetételben szerepel a „minimális”, annál nincs lejjebb. De, amint a számok mutatják, a nyugdíjnál ez nem áll. De kik is azok, akik még a kevéske, és kilenc éve változatlanul kevés minimumot sem kapják meg időskorukra?

A főszabály szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll. A teljes nyugdíj összege pedig nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (a már említett havi 28 500 forint).

Hogy akkor mégis hogyan lehetséges, hogy valaki ennél kevesebbet kapjon, annak megválaszolásához az ONYF-től kértünk és kaptunk segítséget.

Így lehet a minimumnál kevesebb a nyugdíj

Egyes esetekben valóban lehetséges, hogy a nyugdíjminimum összegénél alacsonyabb öregségi nyugdíjakat folyósítanak – írta az ONFY, és három ilyen élethelyzetet vázoltak fel:

• Legalább 15 éves, de 20 évnél kevesebb szolgálati idő esetén nem teljes, hanem úgynevezett résznyugdíj jár. És a résznyugdíjaknál a nyugdíjminimum-szabályt nem kell alkalmazni. Ha például egy 15 év szolgálati idővel megállapított nyugellátás általános előírások szerinti összege 27 000 forint, akkor a megállapított összeg is ennyi lesz, nem emelik fel a nyugdíjminimumra.
• Ugyancsak nem érvényesül a nyugdíjminimum abban az esetben, ha a kiszámításkor az úgynevezett nyugdíjalap (tehát az 1988-tól elért járulékköteles jövedelmek ún. valorizált összegeinek havi átlaga) ennél alacsonyabb. Ebben az esetben viszont – legalább 20 év szolgálati idő esetén – a nyugdíjalap lesz a nyugdíjösszeg, tehát azt nem csökkentik a szolgálatiidő-szorzóval.
• Szintén elmaradhat a nyugdíjminimumtól azon személyek magyar nyugdíjrésze, akik Magyarországon nem szereztek 20 év szolgálati időt, de más országban szereztek további nyugdíjjogosultságot. Ebben az esetben Magyarországon – az Európai Unió szabályai, vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezmény alapján – a (valamennyi szerződéses országban megszerzett) teljes szolgálati idővel meghatározott összeg magyarországi szolgálati idővel arányos részére jogosultak.

És hogy mennyire lehet ez az egész probléma a jövőben? Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa Szikra Dorottya többek között azt nyilatkozta a Napi.hu-nak, hogy éppen a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának várható meggyengülése idején, azaz 2030-2035-ben  megnőhet azok száma, akiknek nagyon szaggatott munkaviszonyuk miatt nem lesz teljes nyugdíjuk, csak résznyugdíjra lesznek jogosultak, vagy még arra sem. Azokra gondolt, akik hosszabb ideig munkanélküliek, feketén vállalnak munkát, vagy nem is tudják, hogy a munkáltatójuk nem jelentette be őket. Hivatkozott egy tíz éve készült kutatásra is, amely szerint 2020-ra több százezer fős lehet azok köre, akik nem lesznek jogosultak nyugdíjra, vagy rendkívül alacsony nyugdíjra számíthatnak csak. 

Létezik méltányosság

A nyugdíjnál a jogszabály szerint létezik a méltányosság intézménye, amely jelentheti a jogosultság megállapítását az adott ellátásra való akkor is, ha a jogosultsági feltételekkel az adott személy nem, vagy csak részben rendelkezik, illetve kérelmezhető az alacsony összegű ellátások összegének felemelése, valamint rendkívüli, nehéz élethelyzetben segélyt is lehet igényelni – hívta fel a figyelmet az Adó.hu.

• Akiknek kevesebb a nyugdíjuk, mint a minimum, vagy az összeg eléri ugyan a minimumot, de úgy is nagyon kevés, azok háromévente kérhetnek kivételes nyugellátás-emelést. Az emelést az kaphatja meg, akinek az ellátása kevesebb, mint havi 85 ezer forint. A méltányossági nyugdíjemelés összege legalább a nyugdíjminimum 10 százaléka, azaz 2850 forint kell hogy legyen, és legfeljebb annak 25 százaléka, azaz 7125 forint lehet.
• Egyszeri segély is kérhető, ha az idős ember a létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerül, és 85 ezer forintnál (ha közeli hozzátartozójával él) illetve 75 ezer forintnál kevesebb (egyedülállóként) a havi jövedelme. Az egyszeri segély legalább 15 000 forint, és legfeljebb a nyugdíjminimum másfélszerese, azaz 42 750 forint lehet.

Az idei évi költségvetés méltányossági alapú nyugellátásra 200,0 millió forintot, méltányossági nyugdíjemelésre 720,0 millió forintot, egyszeri segélyre pedig 550,0 millió forintot biztosít. Vagyis bár az emelés sem lehet túl sok, de viszonylag sokak számára lehet elérhető. Érdemes megigényelni – erre a kormányablakoknál vagy az ONYF-nél közvetlenül van lehetőség.