A kormány számára nagyon kellemetlen lehet, de hirtelen befejezte az évtizedes pereskedést és inkább kifizeti az úttörőszövetséget és annak utolsó elnökét Rácz Pétert, csakhogy gyorsan visszaszerezhesse a csillebérci tábort.
Csupán a kellemetlenséggel magyarázható ugyanis, hogy rögtön tíz évre titkosították a megállapodást. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő legalábbis a titkosításra hivatkozva tagadta meg az információk kiadását, amikor a Közérdekvédelmi Központ júliusban kérte a megállapodás szövegét és a kapcsolódó dokumentumokat.
A 24.hu információi szerint a költségvetésnek összesen közel másfél milliárd forintjába került, hogy a Margitsziget nagyságú területet teljes egészében visszaszerezze az őszre az állam. A sietség oka, hogy – a korábbi hírek szerint – egy Hosszú Katinka nevével fémjelzett úszóakadémia létesítését vette tervbe a kormányzat.
A másfél milliárd forintos összeget egy peren kívüli egyezségben alkudta ki Rácz Péter az államot képviselő MNV-től. Ennek része volt a csillebérci táborban lévő vadászház. Ám ennek megszerzéséhez külön megállapodást kellett kötnie a feleknek. Érdekes módon erről lapunk érdeklődésére az MNV megküldte a pontos adatokat: eszerint az állam 350,7 millió forintot fizetett a Bau-bérc Kft.-nek.
A vadászház ügye sokáig a jobboldal ikonikus témája volt, amellyel a „pofátlan komcsi tolvajlást” lehetett illusztrálni.
Az ingatlant Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a Bau-Bérc Kft.-nek. Később hivatalos szakértők akkor 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Az áron aluli eladás magyarázatára is fény derült: a ház továbbra is a családban maradt, mert Rácz unokatestvére volt a Bau-bérc Kft. résztulajdonosa. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott.
A csillebérci tábor területét azóta a bíróság visszaadta az államnak. Az úttörőszövetségnek juttatott milliárdos tételt most nem is ezért, hanem a területen végzett felújításokért, beruházásokért kérték Ráczék. A 46,5 hektáros tábor tulajdonjogáért 2000-ben indult eljárásban az volt a tét, hogy érvényes-e az ajándékozási szerződés, amellyel a KISZ 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta át az ingatlant, amely aztán tovább adta azt az úttörőknek.
Ám a vadászház ügye másik szálon futott. Az MNV csak 2011-ben indított külön eljárást a visszaszerzéséért. A kereset-kiegészítést akkoriban azzal indokolták, hogy bár a Bau-bérc tulajdonjogának bejegyzését elévülés miatt nem lehet megtámadni, a szerződés a megkötésekor a jó erkölcsbe ütközött, hiszen Ráczot és a vadászház értékbecslését készítő ingatlanszakértőt el is ítélték.
A mostani megállapodással a 14,2 milliós vételi ár huszonötszörösét fizeti ki az MNV a Bau-bércnek.
