Négyszáz szülő hallgatta elképedve az egyik legkisebb magyarországi ortodox egyház képviselőit a Városligeti Két Tannyelvű Általános Iskolában az elmúlt napokban. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának emberei az oktatásra vonatkozó kimunkált koncepciót egyáltalán nem vittek magukkal, mégis azt akarták elérni, hogy a szülők támogassák és szavazzák meg, hogy az egyház átvegye a fenntartói szerepet az iskola felett az állami Klebelsberg Intézményfenntartótól (Klik).
A görögkeleti pópát elkísérte a találkozóra a kormányhivatal küldötte is, aki arra hívta fel a nem tetszésüket gyakran füttyel kifejező szülők figyelmét, hogy érdemes alaposabban megfontolni az ajánlatot.
A budapesti kormányhivatalnok mondandójának lényege az volt, hogy az állami fenntartású iskolákat körzetesítették, az intézményfenntartási rendszer is részben ezen alapul, a Városligeti Két Tannyelvű viszont ezt „egyelőre” megúszta. A hivatalnok hozzátette, mivel Budapest egyik legjobb iskolájáról van szó,
logikus lenne az egyházi átvétel, mert ott nem a körzeti beiskolázás az alapelv.
Tény, hogy az állami iskoláknak törvényi kötelezettségük felvenni a tankerületek által meghatározott körzethatárokon belüli lakhellyel rendelkező összes jelentkezőt. Ezekben az iskolákban a létszámkeret nagy részét a környéken lakó diákok töltik ki. A körzetesítés az országos hatókörrel felruházott Klik indulása után sem szűnt meg, sőt. Legfelsőbb szintű politikai elvárás lett az egyenlősítés, illetve az, hogy az iskolák közötti különbségek csökkentésének szellemében szűnjenek meg a kivételek is.
Több olyan „elitintézmény” (ebben az esetben nem jelent mást, mint hogy a magyar mellett egy idegen nyelven is folyik az oktatás) maradt a pályán, amely saját módszereivel az egész főváros területéről, és esetleg még az agglomerációs településekről is érkező jelentkezők közül válogatja ki diákjait. Amennyiben nekik is előírnák, hogy kizárólag körzetes gyerekeket vehetnek fel, azonnal elvesztenék versenyelőnyüket.
A XIV. kerület polgármestere, Karácsony Gergely szerint egy jó közoktatási rendszerben nem problémát jelent, ha vannak elitiskolák, hanem kifejezetten előnyösnek tartják a létüket. Az előző ciklusban kialakított szisztémában azonban ezek az intézmények ex lex állapotba kerületek, amit az állam igyekszik így vagy úgy megszüntetni. Zuglóban működik Budapest legrégebbi alapítású német, illetve a legrégibb angol két tannyelvű általános iskolája, és mindkettő rendszeresen ott szerepel a legjobb budapesti iskolákat összesítő ranglisták elején.
Miután a kormányt képviselő hivatalnok a 400 szülő előtt nem volt hajlandó részletezni a kijelentése hátterét, kérdéseket tettünk fel a fővárosi kormányhivatalnak:
- megítélésük szerint a két tannyelvű iskolák jelenleg törvénysértő módon működnek-e?
- tervezik-e, hogy előírják ezeknek az „elitiskoláknak”, hogy körzetesített felvételi rendszerrel működjenek?
Íme, a kormányhivatal válasza, amely szintén utal az egyházi fenntartás lehetőségére:
A jogalkotói szándék a körzethatár fogalmának jogszabályba illesztésével az volt, hogy minden lakóhelyül szolgáló ingatlanhoz egyértelműen hozzárendeljen egy olyan általános iskolát, amely semmilyen körülmények között nem tagadhatja meg az adott címen lakó tanköteles korú gyermek felvételét, ezzel biztosítva a szülő számára a tankötelezettség teljesíthetőségét olyan intézményben, amely aránytalan terhet nem jelentő távolságban található. A kormányhivatal ezt a jogszabályi előírást a XIV. kerületben a 2017-18-as tanévre is teljesítette. A köznevelési intézmények fenntartója ezután a köznevelési intézményhálózatot úgy és olyan férőhelyszámmal alakítja ki, hogy az adott település minden egyes lakóhelyként szolgáló ingatlanát ellássa. Az állami fenntartó ennek teljesítése során kétféleképpen járhat el: ezt vagy saját intézményén keresztül biztosítja, vagy köznevelési szerződésen keresztül a feladatellátást más fenntartónak átadja.
