Orbán is tudja, hogy fenntarthatatlan a rezsicsökkentés

• Európában nem a kormányok, hanem a világszerte zuhanó nyersanyagárak miatt valósult meg a rezsicsökkentés.
• A szabadpiacon jóval nagyobb mértékben csökkentek a gázárak, mint amit a kormányzati rezsicsökkentés hatására a lakosság érzékelhetett.
• A magyar villamosenergia-fogyasztás nagyjából harmadát azért importáljuk, mert ez így olcsóbb, mint amennyiért itthon elő tudnánk állítani az áramot.
• Magyarországon jelenleg csak veszteségesen lehet áramot és gázt eladni a háztartásoknak. Ennek árát közvetve a fogyasztók, az adófizetők fizetik meg.

A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány öt pontból álló nemzeti konzultációt indít. Ennek első pontja a rezsicsökkentés megvédése Brüsszeltől. Orbán Viktor szerint az Európai Unió támadást indított a rezsicsökkentés és annak nyertesei, a magyar családok ellen, illetve újra a multik kezébe akarja adni az energiaárak megállapításának jogát. Az általunk megkérdezett energiapiaci szakértők szerint Orbán értelmezése csúsztatás.

Hamis azt a képzetet kelteni az emberekben, hogy az Európai Unió megszabja, hogy az egyes tagországokban mennyiért vehetik az emberek az áramot

– mondta a 24.hu-nak Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai vezetője.

Valójában az Európai Uniónak az áramár egyetlen tételébe van beleszólása: a rendszerhasználati díjak kialakításának módjába. A villamosenergia-rendszer fenntartását közösen kell fizetniük a fogyasztóknak. Az EU versenyszabályozási okokból úgy tartja, az a tisztességes, ha ezek a költségek egyenlő módon oszlanak meg a különböző típusú fogyasztók (lakosok, cégek, ipar, önkormányzatok stb.) között – mondta Fülöp. A szakértő szerint a hazánk ellen 2015 februárjában indított kötelezettségszegési eljárás is éppen erről szól: az EU azt kifogásolta, hogy Magyarországon ez az egyenlőség nem érvényesül, és más áramárat fizet a lakos, mást az ipari szereplő.

Mélyebb probléma

Fülöp szerint az igazi probléma az, hogy Európa számos országában valódi energiapiaci verseny van, míg Magyarországon a lakossági áram árát a kormányzat szabja meg. Egyes országokban (például Németországban) sok szolgáltató verseng a lakosok kegyeiért, és ajánl különböző szolgáltatásokat és tarifákat a fogyasztóknak. Így a fogyasztók ki tudják választani a számukra legkedvezőbb szolgáltatót és tarifacsomagot – éppúgy, mint a mobilszolgáltatók esetében.

Ezt piaci versenynek hívják, ami a közgazdasági törvények szerint biztosítja az árak legalacsonyabb szintjét, mondta Fülöp.

Magyarországon más a helyzet, mert nálunk még mindig a kormányzat (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) szabja meg, hogy a szolgáltatók mennyiért adhatják az áramot a lakossági fogyasztóknak. Vagyis nálunk az állam próbálja helyettesíteni a versenyt – egyelőre nem tudjuk, mekkora sikerrel. Hiszen a versenyt még nem próbáltuk ki ezen a téren, mondta Fülöp.

Fenntarthatatlan rezsicsökkentés

A magyar rezsicsökkentés tulajdonképpen megelőlegezte a világpiaci árak alakulását, így az ennek köszönhető árcsökkenés az elmúlt öt évben mindenképpen bekövetkezett volna – mondta a 24.hu-nak Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke.

Ráadásul az európai szabadpiacon jóval nagyobb mértékben csökkentek a gázárak, mint amit a kormányzati rezsicsökkentés hatására a lakosság érzékelhetett. Európában tehát nem a kormányok, hanem a világszerte zuhanó nyersanyagárak miatt valósult meg a rezsicsökkentés. Hozzátette: a magyar villamosenergia-fogyasztás mintegy harmadát azért importáljuk, mert ez így olcsóbb, mint amennyiért itthon elő tudnánk állítani az áramot.

A szakértők által elmondottakból az következik: Magyarországon jelenleg csak veszteségesen lehet áramot és gázt eladni a háztartásoknak. Így a további rezsicsökkentés árát, azaz az állami szolgáltató veszteségeit, végeredményben az adófizetők fogják állni.

A rezsicsökkentés mostani formája azért is fenntarthatatlan, mert ha az állami cég is veszteséges marad az irreális díjszabás miatt, akkor vagy csődbe megy, vagy folyamatos állami támogatásra szorul. Ezt pedig az Európai Unió tiltja.

Bár a szakértők ezt nem mondták ki, a következtetés levonható: a kormány is tudja, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatatlan.

Fülöp Orsolya szerint Magyarországon a valódi, tartós és jelentős (30-40-50 százalékos) rezsicsökkentés az épületek felújításával érhető el. Az Energiaklub évek óta azért dolgozik, hogy az otthonok energetikai korszerűsítéséhez a lakosság az eddigieknél sokkal jelentősebb támogatáshoz juthasson, mondta. A 2014 és 2020 közötti időszakban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból, amire kb. 90 milliárd forint volt elkülönítve a tervekben. Ezt a magyar kormány utólag megváltoztatta, és a pénzt másra fordítaná.

Ez hatalmas hiba – mondta Fülöp Orsolya.